Egy európai szabályozás
Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke beszélt az okmányok bemutatásáról és másolásáról, de szóba kerültek még más ügyek is, többek között a Pride kapcsán is, Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa kérdései kapcsán.
A napokban lett közismert az a hír, mely szerint a postai csekkbefizetéseknél már nem csak pénzzel kell rendelkezzenek az emberek, hanem a személyi okmányaikkal is.
Ez nem egy új jogszabály, eddig is volt hasonló, annyi a különbség, hogy már le is másolhatják az okmányainkat bizonyos esetekben. Két dolgot kell azért megkülönböztetni, van két fontos cél, egyik a terrorizmus finanszírozásának a megakadályozása, másrészt pedig a bűnüldözés keretében a bűncselekményekből szerzett pénzek tisztára mosásának a megakadályozása. Mindkettő állami feladat. Nem azért másolják az igazolványt, mert hitelt akarok felvenni és így biztosan megtaláljanak. Az adatkezelés célja a terrorizmus elleni küzdelem és a bűncselekményekből szerzett pénzek tisztára mosása elleni küzdelem. E két cél miatt módosult a magyar jogszabály, ami egy EU-s normán alapul. Tudni kell, eddig is azonosítani kellett az ügyfelet, amikor a jogszabály alá esik. Ez egy nagyon széles kör, kiterjed a pénzügyi szolgáltatókra, a pénzintézetekre, de például az ingatlanok kapcsán kiterjed az ügyvédekre, a közjegyzőkre, a postahivatalokra, amikor pénzt utalnak át. Ezekben az esetekben a szolgáltató azonosítani köteles az ügyfelet, a törvény azt is mondja, nem csak azonosítani kell és az adatait feljegyezni, hanem az okmányt le is kell másolni.
Akkor ezek szerint a különböző szolgáltatók számláinak a rendezésekor nem kell odaadni az okmányainkat, ha jól értem?
Nem kell, mert vannak kivételek, amikor nem kell az ügyfelet a postán azonosítani, ezek tipikusan olyan esetek, amikor olyan átutalást akar indítani, a csekkről, az átutalási szelvényről kiolvasható, ki az illető, kinek utalja át, milyen pénzt. Például, amikor adót, bírságot, eljárási díjat fizet, közüzemi szolgáltatói díjat egyenlít ki, ezekben az esetekben nem kell bemutatni az okmányokat, háromszázezer forintos értékhatárig. Ha külföldre küldünk pénzt, még ha kevesebbet is, akkor kell azonosítania magát az ügyfélnek. A mostani szabályozásban az újdonság az, hogy az okmánymásolás jogalapja törvényi szabályozás. Ez egyébként nem következne egyértelműen az EU-s szabályozásból, itt van is egy pont, ahol mi a jogszabály tervezetét kifogásoltuk, a játékkaszinók esetében nem láttuk megalapozottnak az okmánymásolást, elsősorban azért, mert ott nem csak nyerni, veszteni is lehet, de a szabály szerint megengedett ott is az okmányok másolása, ez a jogalap. Ez az egész annyiban változtat az összes többi helyzeten, hogy amikor eddig okmányt másoltak, akkor a jogcímtől független ül, nem csak a terrorizmus elleni küzdelem miatt, hanem ha valaki hitelt akar felvenni, eddig az érintett hozzájárulásán alapult a másolás. Erre mondtam azt, ha van egy törvény, ami nagyon szigorú feltételek mellett megengedi az okmánymásolást, akkor minden más esetben, amikor az érintett hozzájárulásán alapul, ez nem igazán fogadható el. Már azért sem, mert vannak határozataink, amikor jogellenesnek minősítettünk okmánymásolást, megsemmisítést is elrendelve. Azt a következtetést vontuk le, hogy az érintett hozzájárulása nem akceptálható, azt, hogy lehetnek-e olyan szituációk, amikor a szerződő fél azt mondja, nekem az a jogi érdekem, hogy lemásoljam az iratokat. Én erre azt mondtam, miután jövő év májusától egységes európai szabályozás lép életbe, mi minden ilyen esetben megkérdezzük, Európa más országaiban lehet-e okmányt másolni ilyen jogcímen vagy nem lehet.
Ön szerint ezzel a szabályozással tényleg lehetséges a hatékony védekezés a terrorizmus és a pénzmosás ellen?
Nem tudok erre nézve statisztikát mondani, az interneten van olyan hír, amikor egy átutalásnál azt tapasztalták, az nagy valószínűséggel terroristák finanszírozására megy, a terrorizmus jelensége fokozódott Európában, ezért sem merném azt mondani, hogy ez teljesen felesleges intézkedés. Ezeknél a szituációknál az adatvédelmi hatóság úgy vélekedett, ez nem biztos, hogy alkotmányellenes, nem is kezdeményeztünk utólagos normakontrollt az ombudsmannál. Feltételezem, ez alkalmas eszköz lehet a finanszírozás megakadályozására. A pénzmosás elleni küzdelem kapcsán, az uniós törvény is megmondja milyen adatokat kell rögzíteni, az okmányt le kell másolni, ebben érdekes az, hogy az okmányon a fénykép is szerepel, az adatok felsorolásánál viszont az arckép nem szerepel. Ezt azért még összhangba kell hozni.
Az Ön által vezetett intézmény más kiadott egy könyvet a Kulcs a net világához címmel, amiben elsősorban a fiatalokat próbálják figyelmeztetni a világháló csapdáira. Most, hogy itt a nyár, több a szabadideje a diákoknak, ez a téma aktuálisabb.
Örülök és köszönöm, hogy ezt felvetette, mert nagyon fontos, a pedagógusok, a szülők a digitális világra figyelmeztessék a gyerekeket, a visszaélési lehetőségekre, az internetes devianciákra, amelyek elérhetik a saját gyerekeiket, mert nyilvánvalóan kevesebb idejük van figyelni, milyen internetes oldalakat látogatnak a gyerekek. Vigyázni kell, nehogy valami probléma, tragédia történjen azzal, hogy a gyereket zaklatják, adott esetben akár pedofilok megkörnyékezzék. Többször is említettem, hogy nagyon fontos ezt a témát bevinni a köztudatba, az oktatási intézményekbe, a szülőkhöz is eljuttatni, mert a gyerekeket meg kell védeni, erre reményeim szerint a digitális program stratégiája is terepet nyújt majd.
Most van a Pride hete Magyarországon, a rendezvény egyik szervezője szerint volt már példa arra, hogy egy gyerek, ha coming outolt, akkor ez bekerült az iskolai naplóba. Ön szerint ez jogos lehet?
Ilye adatot nem lehet nyilvántartani, ha van konkrét információ, akkor kivizsgáljuk az ügyet, ahogy már korábba is találkoztunk olyan esetekkel, amikor a pedagógus a gyereket ránézés alapján sorolja be egy kisebbséghez, mondjuk romának. Más eset ha valaki mondjuk valamelyik felekezet hittanoktatásában vesz részt, ezt az iskolának nyilván kell tartania, de származásra, szexuális vonzalomra vonatkozóan nem lehet. Ilyen információ – mármint a coming outot követő bejegyzésre – nem jutott el még hozzánk, nem is látom a jogi felhatalmazását, milyen okból tartanák ezt nyilván. Nem szabad elfeledni, gyermekek esetén 16 év a hozzájárulás alsó korhatára, de egy coming out nem jelenti azt, hogy hozzá is járul a nyilvántartásához.
Köszönjük a beszélgetést.
