Kihívások az egyházak számára

Kihívások az egyházak számára

Gábor György vallásfilozófus arról beszélt, hogy milyen okai lehetnek annak, hogy egyre kevesebb emberrel számolhatnak a nagyobb egyházak, egyre kevesebb pap, lelkész, rabbi tevékenykedik.

Minek köszönhető Ön szerint, hogy a nagyobb egyházaknak gondot jelent az utánpótlás, egyre kevesebb pap, rabbi van, miközben az új felekezetek esetében pedig pont fordítva van?

Ez valóban így van, egyre többet lehet hallani, hogy a katolikus papok, a református lelkészek és folytathatnám száma egyre kisebb, míg a kisegyházaknál meg egyre több van. Ez nem egy új jelenség, a hatvanas évektől kezdve méri ezt a vallásszociológia. Két választ lehet adni, az egyik, amit elsősorban a katolikus egyházra mondanak, ami részben igaz, de nem fedi le a teljes valóságot, hogy a modernitásban, a hatvanas évektől kezdve a fiatalemberek elsősorban társas, családi életre vágynak, nem pedig a cölibátusra, a papi nőtlenségre. Ez azonban csak egyszerű válasz, van ennél egy jóval összetettebb, ami a lényeg szerintem. Mégpedig az, hogy a nagy egyházak és most nem csak a katolicizmusról beszélek, válságba kerültek, pontosabban a hivatalos struktúra került válságba, egyre jobban elidegenedett azoktól a hívőktől, akik már nem találják meg ott a választ a kérdéseikre, személyes problémáikra, legyenek azok szociálisak, gazdaságiak, akár a magánélet legkülönbözőbb szintjein jelentkező problémákra. Ezzel szemben az alternatívaként jelentkező kisegyházak sokkal jobban képesek megközelíteni az embert, figyelve a problémáikra és így választ is adva a kérdésekre. Van még egy dolog, miközben vallásszociológia kimutatta, számtalan ember van, aki magát katolikus hívőként definiálja, ám magától az egyház tanításától egyre távolabb kerülnek.

Vannak hívek, akik magukat mélyen vallásosnak mondják, gondolják, de ha megkérdezi őket az ember, akkor egyáltalán nem biztos, hogy képesek lennének elmondani a Miatyánkot vagy ha zsidó emberről van szó, akkor a Smá Jiszroélt.

Ez is érdekes, mert például a szociológusok nehezen tudják kimutatni, hogy akár egy népszámláláskor mást jelent, ha valaki vallásos és egészen mást, ha egy felekezethez tartozik. Ez utóbbinak mindenféle folklorisztikus okai lehetnek, például sosem volt templomban az illető, de gyerekként megkeresztelték, mert a szülőhelyének a közössége ezt elvárta. Ám ő az, aki hiába nem tudja elmondani a Miatyánkat, de templomban házasodik, ha meghal a rokona, azt pap kíséri, tehát ő nem a hívő emberek közé tartozik. Vannak olyanok, mint mondtam, akik magukat katolikus hívőnek gondolják, de elutasítják az egyház hivatalos tanításait, például azt mondja, hogy neki sokkal fontosabb a női önrendelkezési jog, az ezzel együtt járó emberi méltóság, mint az abortusz elutasítása. Vagy azt mondja, neki fontos a gumióvszer használata, mert Afrikában egy évben közel Magyarországnyi ember hal meg AIDS-ben, így számára az élet védelmi is fontos.

Most a katolikus egyházon belül egyébként egy komoly vita is zajlik erről.

Így van, ez nagyon érdekes, egy példával szeretném kiegészíteni, azt szokták mondani Ferenc pápáról, hogy ő egy liberális pápa. Ettől nekem a szőr feláll a hátamon, ő nem liberális, egészen csak arról van szó, hogy minden hit, a katolikus hit, a zsidó hagyomány egy konzervatív intézmény, nem politikai, hanem eszmetörténeti értelemben. Ezzel szemben Ferenc pápa pontosan tudja, ahogy elődei közül is páran, hogy az a vallás, amelyik nem képes megújulni, amelyik nem képes ablakot tárni a modern világra, hiszen mindig újabb és újabb problémáink vannak, újabb összefüggések izgatják az embereket, akik újabb és újabb válaszokat keresnek, ő azt mondja, nem a hitet kell megtagadni. Sokkal inkább úgy kell értelmezni a Szentírást, hogy a mai ember problémáit érzékelje, legyen szó katolikusokról, reformátusokról, zsidókról, stb. Az a vallás, amelyik ezt meg tudja tenni, az életben marad, amelyik vallás nem tudja megtenni – és erre a vallástörténet számtalan példát hoz -, az eltűnik a történelemben.

Akkor ez lehet a magyarázata annak, hogy egyre kevesebb kispap jelentkezik?

Ez is. egy értékválság van, olyan, amivel a nagy egyházaknak szembe kell tudni nézni, amit a kisegyházak képesek megtenni.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter