Napi Tóra és még egy Napi Tóra és Talmud-tanulás

Napi Tóra és még egy Napi Tóra és Talmud-tanulás

 

x

Darvas István

 

K”K,

 

Sláh lehá hetiszakasz 4. kommentár, 5777. Sziván 20.

 

A Talmud (Bráhot 12b) világossá teszi, hogy melyek a Smá harmadik szakaszának legfontosabb témái és hogyan fordulnak elő: A “micvák igája”, amint írva van: “és nézzétek, és emlékezzetek az Örökkévaló minden micvájára”. A “cicit”, amint írva van: “és készítsetek magatoknak cicitet”. Az “egyiptomi kivonulás”, amint írva van: “aki kihoztalak, stb.”. De a “figyelmeztetés az eretnekek ellen”, a “szexuális kihágások és a bálványimádás elleni figyelmeztetés” honnan van? A B’rájtában áll: “a szíveitek után” – ez a “figyelmeztetés az eretnekek ellen”. Mert így mondja a T’náh: “azt mondta Návál a szívében: nincs Isten” (Zsoltárok 14:1). A “szemeitek után” – ez a “szexuális kihágások elleni”. Amint írva van: “mondta Sámson az apjának: őt vedd nekem, mert egyenes ő a szemeimben” (Bírák 14:3). “Paráználkodtok” – a “bálványimádás elleni figyelmeztetés”, mert így mondja a T’náh: “és a Baálok után paráználkodtak” (Bírák 8:33). Vajon egyformán fontosak? Folyt. köv.

 

Szép napot mindenkinek!

 

Ez ugyan tavalyi, de talán nem árt ismételni:

 

Sziván hónap huszadikán több tragikus esemény történt, ezért számos közösség gyász-, és böjtnapként tartja meg a mai napot. 1171-ben ezen a napon gyilkolták le Blois város zsidó közösségét, illetve 1651-ben a bölcsek elrendelték, hogy a néhány évvel korábban lezajlott Bogdan Hmelnyickij-féle porgromra is ezen a napon emlékezzenek testvéreink. A magyarországi ortodoxia (és több neológ zsidó is) ekkor emlékezik meg a Holokauszt áldozatairól, mert a deportálások Sziván hónapban zajlottak, és úgy döntöttek, hogy a korábbi gyásznapot kiegészítve, a hagyományos gyászliturgiába építik be a Soá áldozataira való emlékezést. A hetiszakaszban olvasható szigorú isteni végzés (gezérá), miszerint a pusztai nemzedék tagjai nem léphetnek be az Országba, hagyományaink szerint Áv hónap kilencedikén (Tisá beÁv) hangzott el. E dátumhoz – csakúgy mint Sziván huszadikához – számos más tragikus eseményt is kapcsolt a hagyomány, mintegy összekötve egymástól időben távoleső eseményeket annak a gondolatnak a mentén, hogy mindegyik tragédia egy-egy gezérá, azaz a bűneinkért kapott büntetés. A neológ rabbik úgy vélhették, hogy a Soá egyedi eseménye a zsidó törénelemnek, ezért nem lenne szerencsés egy már korábban kialakult böjtnapon tartani a házkárá-t (megemlékezést). Éppen ezért az Országos Rabbi Egyesület úgy döntött, hogy Magyarország német megszállása napjának (1944. március 19.) a héber dátuma (ÁDÁR 24.) legyen az emléknap. Nem lenne nagy baj, ha a feledésbe merült emléknaphoz a neológia mielőbb visszatérne, és az ortodox narratívát meghagyná az ortodoxiának.

18.00: Talmud-tanulás a Hegedűsben