Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 89. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

Szigorúbban kell ellenőrizni az európai határokat

 

Európában soha nem volt ilyen rossz a biztonsági helyzet, vége “a boldog békeidőknek”, a terrorizmus bármelyik európai ország életében hétköznapi veszélyt jelent – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 89. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

Európában soha nem volt ilyen rossz a biztonsági helyzet

Lázár János szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a manchesteri merénylet az Európa elleni terrorcselekmények történetében új fejezetet jelent, mivel korábban gyerekeket nem vettek célba.

A miniszter közölte, Magyarországon nem kell fokozni a terrorkészültséget, de a nagyobb rendezvények nagyobb odafigyelést, biztosítást igényelnek.

Lázár János hangsúlyozta, fontos, hogy a határokat az európai tagállamok képesek legyenek megvédeni. Elképzelhetetlen, megengedhetetlen, hogy ebben a biztonsági helyzetben Európa határain bárki is ellenőrizetlenül lépjen be – tette hozzá.

Elmondta, az európai határokat szigorúbban kell ellenőrizni, sőt bizonyos esetekben helyes, ha a határokat le is zárják.

Kép letöltéseFotó: Árvai Károly/kormany.hu

Lázár János elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a nap folyamán a NATO-csúcson, ahol Európa vezetői találkoznak Donald Trump amerikai elnökkel. Kérdésre hozzátette: nem terveznek négyszemközti találkozót a magyar kormányfő és az amerikai elnök között.

A nemzetbiztonsági kabinet elfogadta a haderő-fejlesztési koncepciót

Beszélt arról, hogy a nemzetbiztonsági kabinet elfogadta Magyarország haderő-fejlesztési koncepcióját. Közölte,

az a cél, hogy a következő években a GDP egy százalékáról két százalékra emeljék az ország katonai, védelmi kiadásait.

Kifejtette: jelenleg ez 400 milliárd forintot jelent, 2020-as évek elejére – növekvő GDP mellett – a katonai költségvetés meg fogja haladni az 1000 milliárd forintot, 2022-2023-ra 1200 milliárd forint is lehet.

A miniszter azt mondta, a honvédség létszámát növelik és technikai fejlesztéseket hajtanak végre ebből az összegből. Már az idén megkezdődik új katonai képességek erősítése, fejlesztése – jelezte, közölve azt, hogy ez eszközbeszerzést és a korábbi képességek “visszaépítését” is jelenti.

Lázár János úgy összegzett: a NATO arra való, hogyha Európát vagy a szövetségeseket közös veszély fenyegeti, akkor képesek legyenek a szervezet tagjai egymást megvédeni. A magyar honvédségnek emellett képesnek kell lennie megvédeni Magyarországot egy regionális konfliktusban – tette hozzá.

A miniszter közölte: arra számítanak, hogy a következő időszakban jelentősen fokozódik a nyomás Magyarországon, hogy néhány száz vagy ezer menekültet engedjen be. Ugyanakkor, ha egyszer megnyitják a kapukat, akkor beláthatatlan folyamatok indulnak el – vélte Lázár János.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A bevándorlás kockázatot jelentő tényező

Hangsúlyozta: továbbra is úgy tekintik, hogy a bevándorlás Európa védelmében és helyzetében kockázatot jelentő tényező. A terrorveszély egyik legnagyobb kockázata az európai ellenőrizetlen, korlátok nélküli bevándorlás.

A magyar kormánynak az az álláspontja, hogy az illegális migráció potenciális kockázatot jelent – közölte. Lázár János kijelentette:

a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a határt zárva kell tartani, az odaérkezőket szigorúan ellenőrizni kell,

s a szabad mozgást nem szabad megengedni Magyarországon. Tájékoztatása szerint a tranzitzónában jelenleg mintegy 300-an várakoznak, a “Magyarországra nehezedő nyomás érdemben csökkent az elmúlt időszakban”.

Két éven belül a GDP 5 százalékára növelné a kormány a családtámogatások összegét

A kormány célja, hogy a GDP jelenlegi 4,6 százalékáról két éven belül 5 százalékra növelje a családtámogatások összegét – közölte.

Lázár János elmondta: azt szeretnék elérni 2030-ra, hogy akik gyermeket vállalnak, azok több mint két gyermekben gondolkodjanak; erre szeretnék biztatni a magyar fiatalokat.

Rámutatott: ha a jelenlegi tendenciák maradnak, akkor belátható időn belül a munkaképes lakosság jelentősen csökken Magyarországon. Ezért szeretnék több mint 30 ezerrel növelni a megszületendő gyermekek számát – jelezte a miniszter, aki hangsúlyozta: minden olyan fiatalt támogatni szeretnének, aki gyermeket vállal és akar nevelni.

Kép letöltéseFotó: Árvai Károly/kormany.hu

Kérdésre közölte: százmilliárd forint lehet a gyermekvállalást ösztönző akcióterv jövő évi költsége. Ezt az összeget a GPD-növekedés ki tudja termelni, s átcsoportosításra nem lesz szükség.

Ismertetése szerint “az egyedi életpályákat érintő intézkedések”, vagyis azok, amelyet azok a szülők kapnak, akik vállalják a második vagy harmadik gyereket, 2018. január 1-jétől lesznek érvényesek. Ezek felülről nyitott kasszák, akár 30-40 milliárd forintos tételt is jelenthetnek – mondta. Hozzátette: a szintén 2018-től életbe lépő diákhitel csökkentése több tízmilliárd forintos, a jelzáloghitel egy részének állam általi átvállalása is több tízmilliárd forintos tétel lehet, emellett a bölcsődebővítésre is több tízmilliárd forintot fordíthatnak.

Megjegyezte: a parlament 2018-ig határozta meg a kétgyermekes családok adókedvezményét. Az a kérdés, hogy 2019 után mi fog történni: bővíteni fogják a kétgyermekes és a háromgyermekes családok adókedvezményét is – mondta.

Jelezte, hogy a támogatások döntő részét magyarországi lakóhelyhez kötik, a babakötvény esetében azonban a magyar állampolgársághoz. A tárcavezető azt ígérte: a kormány még számos lépésre szánja el magát, amivel növelni szeretnék a családbarát környezet jelleget.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályairól elmondta: arról egyeztetni kell, hogy a jelenlegi korhatár marad-e, ez szakmai kérdés. Meg kell nézni, hányan jelentkeztek, akik emiatt estek ki a kedvezményből. A miniszter nem zárta ki az esetleges változtatást.

Lázár János szólt arról is, a kormány támogatta, hogy ötvenezer forintos nyugdíjkiegészítést kapjon havonta az a szülő, aki 20 éve folyamatosan ápolási díjat kap, mert súlyosan beteg gyermekét otthon gondozza.

Az intézkedés jelenleg 500 embert érint, évente néhány 100 millió forintot jelent, de az érintett szülőknek biztonságot ad és elismeri az ápoló, gondozó munkájukat – közölte.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány a nyugdíjbiztosítási főigazgatóságot az államkincstárba integrálja. Mint mondta, az elmúlt fél év-egy év tapasztalatai cáfolják, hogy a háttérintézmények megszüntetése, átszervezése veszélyeztetné a magyar állam működését.

Kép letöltéseFotó: Árvai Károly/kormany.hu

Az EB nem hozott fel olyan érvet, amely miatt módosítani kellene a felsőoktatási törvényt

A magyar kormány meggyőződése szerint az Európai Bizottság (EB) egyetlen olyan érvet sem hozott fel, amely miatt a nemzeti felsőoktatási törvényt módosítani kellene – közölte Lázár János. Emlékeztetett arra, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvény módosítása miatt, a bizottság kérdéseire csütörtökig kellett válaszolni.

Úgy fogalmazott: “Soros György jól lobbizott Brüsszelben, hiszen az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet (EP) is sikerült bemozdítania és Magyarország számos megkeresését kapott”. A legkomolyabb megkeresésnek az EB által indított kötelezettségszegési eljárást nevezte. Szerinte

eddig normális, komolyan vehető jogi érvet nem tudott felhozni a bizottság, csak a politikai hisztéria kapcsán használt érvek kerültek elő, amelyek nem vehetők komolyan.

Hisztériáról van szó, amelyet normális tárgyalásokkal lehetne orvosolni – hangoztatta.

Lázár János rögzítette: a kormány akár közvetlenül Brüsszellel, akár az EB-vel, akár az EP-vel is kész tárgyalni a felsőoktatási törvényről, mint bármely magyar törvényről.

Hangsúlyozta, a magyar kormány szerint a felsőoktatási törvény módosítása nem sérti az unió jogszabályait és alapelveit. Le fogják folytatni azt a vitát, hogy a magyar kormány feltételül szabhatja-e egy külföldi egyetemnek, hogy az anyaországban is legyen kampusza – közölte. Hozzátette: “nem az a cél, hogy háborúzzunk Brüsszellel, hanem az a cél, hogy normális párbeszéd folyjon”.

Miközben a CEU körül “megy a habverés”, a különböző országok készek a magyar kormánnyal tárgyalni – mondta. Példaként Kínát és az Egyesült Államokban működő McDaniel egyetemet említette. Utóbbiról azt mondta, a Magyarországon is működő egyetem vezetése tárgyalt a magyar kormánnyal, és mind a vezetők, mind az egyetem székhelye szerint illetékes Maryland állam kész a kormánnyal megállapodást kötni.

A miniszter elmondta azt is, semmi akadályát nem látják, hogy tárgyaljanak New York állam kormányzójával. Jelezte, az Egyesült Államok kormányával is kapcsolatban állnak. Hozzátette: akinek egyeteme volt Budapesten, mindenki jelentkezett magától. Lázár János nem érzi szükségét annak, hogy bármely külföldi egyetem fenntartójához rohangáljon.

Közölte, a magyar kormány a Közép-európai Egyetem sorsát rendezettnek tekinti, az a kérdés, hogy a New York-i CEU hogyan tud Magyarországon a felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatban dokumentumokat kiállítani. Kérdésre elmondta, ha Soros György megkeresi a magyar államot, akkor tárgyalnak vele.

Kép letöltéseFotó: Árvai Károly/kormany.hu

Több mint 40 milliárdos fejlesztések a fővárosi állatkertben 2020-ig

Kitért arra is, hogy több mint 40 milliárd forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések a fővárosi állatkertben 2020-ig.

Lázár János tájékoztatása szerint a Hermina úton 5,7 milliárd forintos beruházással a tervezett 450 férőhely helyett 700 férőhelyes mélygarázs épül. Az állatkertben év végére, jövő év elejére meseparkot alakítanak ki, ennek közel 1,7 milliárdos többletköltségét vállalja a kabinet.

A projektnek – amelyről Tarlós István főpolgármester és Persányi Miklós az állatkert vezetője adott tájékoztatást – része még egy biodóm megépítése is, amelyre mintegy 34 milliárdot fordítanak majd. Megjegyezte: az állatkertnek több mint egymillió látogatója van évente, s a cél, hogy eredeti állapotban bemutassák több ezer éves minták alapján, mi zajlott a Kárpát-medencében.

Lázár János jelezte: a kabinet tájékoztatót hallgatott meg a Liget projektről is. Mint elmondta: 118 szervezet bevonásával zajlott a konzultáció, s ezek több mint 500 javaslatot tettek a park jövőjére, ezeket döntő mértékben befogadták. A teljes rehabilitáció 2020-ra készül el, ugyanakkor a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója előrehaladott állapotban van, környékén olyan kertet alakítanak ki, amely megmutatja, mi a kormány célja a zöldfelülettel. Hozzátette: a Hermina útnál lévő zöld felületet is rekonstruálják, új sportpályák létesülnek, csökkentik az autó- és tömegközlekedésből fakadó forgalmat. Emellett kutyafuttatókat alakítanak ki, s olyan része is lesz a Ligetnek, ahol póráz nélkül lehet az ebeket sétáltatni.

Közölte: jelentős összeget különítettek el új Nagycirkusz építésére, de annak helyszíne még nincs meg.

Hódmezővásárhelyen zárul a Modern városok program

Elmondta, pénteken Hódmezővásárhelyen zárul a 2015 márciusában meghirdetett Modern városok program. A 3400 milliárd forintos program keretében 250 milliárd forintot – ebből 170 milliárd forintot hazai forrásból – már kifizettek – részletezte. Elmondta, a programból ipari parkok, közútfejlesztések, helyi tömegközlekedési, oktatási, egészségügyi és sportfejlesztések lesznek. Ilyen volumenű gazdaságfejlesztési program nem volt az elmúlt harminc évben – hangoztatta.

Beszámolt arról is, hogy Emberi Erőforrások Minisztériuma több milliárd forintos alapot hoz létre a népi kultúra, a néptáncegyüttesek, népdalénekesek, népdalkórusok támogatására. Elmondta még: a kormány tárgyalt egy élelmiszergazdasági koncepcióról is, szeretnék a falusi életformát támogatni, erősíteni.

Arról, hogy a Jobbik fehérorosz támogatásban részesült volna 2014 októberében azt mondta, a megjelent hír alapján arra kérte a munkatársait, ellenőrizzék mi a valóság, tisztázni szeretnék ezt a kérdést.

Polt Péter lányának alkalmazását a Magyar Nemzeti Banknál nem tekinti összeférhetetlennek – jelezte egy további felvetésre.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.