„Azt nagyon várom, hogy Netanjahu miniszterelnök ellátogat a Dohány utcai zsinagógába.” Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Horthy szoborról, a magyar-izraeli kapcsolatokról beszélt, a szervezet vezetője Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa kérdéseire válaszolt. A hétvégén mégis felavatták Horthy Miklós szobrát, mit gondol erről? Magánterületen avatták fel a szobrot, úgy gondolom, ezzel nem lehet mit tenni, de ez egy nagyon fontos jelzés az értékrendszerek választása és a történelemszemlélet terén. Ugyanolyan szomorúnak tartom, hogy magánterületen avatnak Horthy szobrot, hogy ez felmerült, ugyanolyan tudatlanságnak tartom, mintha ezt közterületen avatták volna fel. Mindeközben a magyar külügyminiszter adott egy interjút a Jerusalem Postnak, amelyben kifejtette, Magyarország maximálisan támogatja a zsidó államot az ENSZ-ben, az Európai Unióban, ahol Izraelt el akarják ítélni, mert ő ezt tarthatatlannak tartja. Magyarország már azért is támogatja Izraelt, mert nagyon jó kapcsolatot tart fenn a zsidó állammal, az itthoni zsidó szervezetekkel. Erről mi az Ön véleménye, mennyire okozott ez meglepetést? Semennyire nem okozott meglepetést, ez a nyilatkozat is egy hosszabb folyamathoz tartozik, a magyar kormány korábban is Izrael mellett szavazott a nemzetközi intézményekben, ez eleddig kevésbé volt hangsúlyos, de a lényeg, a magyar kormány minden kritikus helyzetben – már amikor megtehette – mindig Izrael mellett szavazott. Ami a hazai zsidóságot illeti, valóban vannak olyan mozzanatok, amelyek a zsidó közösség számára kedvezőek, csak egy példa, miközben Svédországban betiltják a körülmetélést, addig a magyar kormány deklarálta, ez a vallásszabadság részét képezi. A vallon kormány legutóbb a kóser vágást, a sehitát tiltotta be, addig a magyar kormány ezzel kapcsolatban is deklarálja, ez is a vallásszabadság része. Amikor az Európai Unió hozott egy döntést, mely szerint az izraeli vitatott területekről érkező árukat meg kell jelölni, cimkézni, addig a magyar kormány ezt a határozatot tudomásul vette, de azt is bejelentette, nem fogja alkalmazni. Netanjahu izraeli kormányfő a nyáron Budapestre jön, Ön mit vár a tárgyalásoktól? Azt nagyon várom, hogy ellátogat a Dohány utcai zsinagógába, meglátogatja a közösségünket, a nagypolitikát illetően ezeknek a folyamatoknak a megerősítését várom, tehát a két ország, a két nép kapcsolatának további megerősítését. A két ország jó kapcsolatának Ön szerint mennyiben lehet köze a migrációs válságnak? Már csak azért, mert a két ország hasonló helyzetben van, legalábbis a magyar kormány sok esetben hivatkozik erre. A hasonlóságok szerintem inkább formaiak, mintsem tartalmiak. Ha formailag nézzük, a kerítés az kerítés itt is, ott is, tartalmilag egészen másról van szó. Amennyiben bevándorlásról, migrációról beszélünk – és tudom, minden összehasonlítás rossz -, Izrael három olyan nagy migrációs hullámot élt meg a történelme során, a jemeni, az orosz és az etióp zsidók bevándorlását, amelyeket rendkívüli erőfeszítésekkel kellett kezelnie az országnak, iszonyatos problémákat okoztak, de Izrael bebizonyította, ezeket képesek voltak megoldani. Persze tudom, mondtam is, a hasonlat sántít, mert ezekben az esetekben zsidó közösségekről volt szó, de arra jó példa, hogy a migrációs problémát szenzitíven kell kezelni. A legnagyobb közössége a Mazsihisznek a Budapesti Zsidó Hitközség, amelyik a hétvégén közgyűlést tartott. Mi történt ott? Rendben lezajlott a közgyűlés, semmi nagyobb izgalom nem történt, technikai dolgokról volt szó, mint a 2016. évi zárszámadás elfogadása, valamint a jövő [...]