Trump elnök pengeélen táncol

Trump elnök pengeélen táncol

Kaló Máté Amerika szakértő Trump elnök közel-keleti, valamint vatikáni és európai tárgyalásairól, valamint azok belpolitikai hatásairól is beszélt Breuer Péter és Csuhaj Ildikó, az ATV munkatársának a kérdései kapcsán.

 

Az amerikai elnök éppen a Közel-Keleten van, nekem úgy tűnik, hogy lehet némi hasonlatot hozni Nixon elnök egykori látogatásához, amikor éppen a Watergate botrány zajlott odahaza, most meg mintha a Kreml és az orosz kapcsolatok foglalkoztatnák jobban az amerikai közvéleményt.

Annyiban megállja a helyét a párhuzam, hogy most is nagyon sok minden történik Washingtonban, az elnök szerette is volna lerövidíteni a közel-keleti útját, de úgy néz ki, nem tudja 5-6 napnál rövidebbre fogni.

Van is erre oka az izraeli tárgyalásain, hiszen elterjedtek olyan hírek, melyek szerint a Trump-Lavrov találkozón olyan információkat osztott meg az orosz külügyminiszterrel, melyek izraeli titkosszolgálati információkat tartalmaztak, bár az elnök most ezt Jeruzsálemben cáfolni igyekezett.

Az biztos, hogy ez az eset megtörtént, most diplomáciai úton az együttműködés töretlen folytatása a hivatalos kommüniké része mindkét oldalon, a Trump adminisztráció elé nagy reményekkel tekintenek. Az együttműködést nem befolyásolják sem Trump, sem pedig Netanjahu belpolitikai botrányai. Ugyanakkor Trumpot nagyon nyomasztja, hogy mi történik majd a titkosszolgálatok terén, nyomozás zajlik a stábja ellen, ami nyilvánvaló, a nyomozás célja nem más, mintsem kideríteni, ezekhez van-e valami személyes köze Trumpnak.

A hírek mindenesetre annyiban igazak, hogy az amerikai külügyminiszter is elmondta, Trump beszélt Lavrovnak az FBI igazgatójának a menesztéséről, azt mondva, milyen jó, hogy megszabadult tőle, mert már nyomasztotta az elnököt, hogy a Moszkvával való kapcsolatainak a kérdései folyamatosan napirenden voltak.

A volt igazgató leginkább azt akadályozta, hogy az elnök a saját agendájával álljon elő a folyamatos vádak kereszttüzében, valami biztosan történt, itt az a kérdés, hogy mennyire lehet bizonyítani Trump személyes vagy a stábjának az érintettségét. A fő motiváció annak keresése, hogy direkt koordináció volt-e Trump és az oroszok között. Utána az a kérdés, és ez elsősorban amerikai belpolitikai probléma, hogy Trump próbálta-e befolyásolni a nyomozást, azt elnyomni, erre most mutatkoznak jelek.

Akkor ezek szerint a közel-keleti útján elmondottak minden szavával haza kíván üzenni az elnök, de Izrael után a Vatikánba megy, attól a találkozótól mit vár, hiszen a pápának nem igazán szoktak politikai közhelyeket mondani?

A jobboldalról persze nagyon sokszor éri a vád Ferenc pápát, hogy ő maga is túlpolitizálja a szerepét, a bevándorlás, a szociális egyenlőség ügyeiben. Ehhez hozzátartozik, hogy az amerikai Republikánus Párt agendájával szöges ellentétben áll mindaz, amit a pápa hirdet, amit egyébként Trump maga is kritizált. Most amikor a hírek szerint akár milliárdos megszorítások is jöhetnek az amerikai szociális területek terén ez sem lehet egy nagyon jó üzenet a nagyobb szociális érzékenységet hirdető pápa előtt.

Megszorítások jöhetnek, de a szaúdi fegyverüzlet, amit most írtak alá azért több százezer amerikainak ad munkalehetőséget.

Ez csak részben igaz, mert a fegyvergyártások egy jelentős része Szaúd-Arábiában fog megvalósulni, azaz amerikai technológiával, de szaúdi munkaerő felhasználásával. Ennek egyébként az volt az üzenete, hogy rengeteg pénz mozog Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok között, ez megerősíti a régióban az amerikaiak súlyát, ez egyébként a szaúdiaknak is fontos, nem is beszélve Izraelről, amelyik ország ugyan nincs nagyon jóban a szaúdiakkal, de Iránnal szemben ez a megállapodás egy pozitív lépés.

Az amerikai elnök adóreformot is hirdetett, Soros György még nagy összegű fogadást is kötött arra, hogy ebből nem lesz semmi, mert még előtte távoznia kell Trumpnak. Kitölti a ciklusát az elnök?

Ezek azok a kérdések, amelyeket igen udvariasan, de meg kell kerülni. Az igaz, hogy egyre több hír van arról, hogy Trump a penge élén táncol.

A Vatikán után a G-7-ek, valamint a NATO csúcstalálkozója jön. Ön szerint várható, hogy lesz találkozója Orbán Viktorral is az amerikai elnöknek?

Nem hiszem, hogy erre sor kerül, mert már akkor olvashattunk volna erről beharangozót a kormánypárti médiában. Nem hiszem, hogy sikerülne bármit is összehozni, ne is gondolnám, hogy ennek bármilyen jelentősége lenne, bár emlékszem, volt egy elég nagy csinnadratta, amikor Obama elnök fogott kezet a magyar miniszterelnökkel egy hangsúlyozottan nem Magyarországhoz köthető eseményen.

A G-7-es találkozótól mit várhat Európa és mit az Egyesült Államok?

Most leginkább a szabadkereskedelem kérdése foglalkoztat mindenkit, Trump ezeknek a szabadkereskedelmi megállapodásoknak az ellenlábasa, ezzel kampányolt, sőt ő torpedózta meg Obama transzspecifikus szabadkereskedelmi egyezményét, ami Kínával szemben volt a kelet-ázsiai régióban az amerikai dominanciát erősíteni. Trump a retorikájában nagyon Kína ellenes, de az eddigi intézkedései inkább segítették a kínaiakat. Most az a kérdés, hogy Ázsia és Európa irányába hogyan sikerül az együttműködéseket megerősíteni.

Mit gondolhat most az USA a kínaiak által szervezett Új Selyemút nevű elképzelésről?

A kínaiak pont azt csinálják, amit Obama korábban. Én magam Kínával kapcsolatban nem nagyon tudok mit állítani, hacsak azt nem, hogy Trump azt tűzte ki – bár sok más területen is visszatáncolt már -, hogy bilaterális szerződések szintjén tartsa az amerikai pozíciót. Ez körülményesebb, mert nem foglalja egységes keretrendszerbe az egészet, eltöredezi a nemzetközi kereskedelmi rendszert, ez a vállalatok számára nehezebbé teszi a nemzetközi aktivitást, ami visszavetheti a kereskedelem volumenét.

Köszönjük a beszélgetést.