A magyar és a zsidó kultúra bemutatása

A magyar és a zsidó kultúra bemutatása

Deák Andrea, a Határtalan Kultúra programsorozat vezetője az elkövetkezendő hónapok eseményeiről beszélt, Breuer Péter és Csuhaj Ildikó, az ATV munkatársa előtt.

A Határtalan Kultúra programsorozat legutóbbi rendezvényét Fehérvárcsurgón tartották meg nagy sikerrel, kérem, beszéljen erről!

Ez is a programsorozat része volt, aminek az első állomásán Székesfehérváron ismerkedhettünk meg a város múltjával, történelmi emlékeivel, de természetesen közben a város zsidóságának történelmét is megismerhettük. Innen, a program második állomásaként mentünk tovább Fehérvárcsurgóra, ahol az ottani Károlyi kastélyban volt egy csodálatos hangverseny, az Auer trió előadásában.

A Határtalan Kultúra már szervezett komolyzenei koncerteket, Füleki Balázs zongoraművésszel együtt.

Igen, annyit kell tudni a zongoraművészről, hogy egy fiatal, nagy jövő előtt álló előadó, Junior Prima Primissima díjas, valamint a Zeneakadémia tanszékvezető tanára.

Az Ön által szervezett Határtalan kultúra programsorozat lényege tavaly az volt, megmutatta a határontúl lévő épített zsidó, magyar zsidó örökséget. Idénre mit terveznek?

Már gőzerővel készülünk a Kárpátaljai Zsidó Napokra, amit majd Nagyszőllősön és Beregszászon rendezünk meg, július 8-11. között. A program már készen van, idén elsősorban a helyi közönségnek kívánjuk bemutatni, nem szervezünk most utazást oda, így nagy izgalommal várjuk az eseményt.

Milyen forrásból finanszírozzák a programjaikat?

A Külgazdasági és külügyminisztérium, a Miniszterelnökség, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő biztosítják a forrást.

 A Zsidó Közösségi Kerekasztal foglalkozott a program támogatásával?

Nem kellett, hiszen ez a költségvetés része.

De ez a mostani programra vonatkozott, hiszen azokon az utakon, ahol visznek is embereket, azok kifizetik a költségeket, de kik is szoktak a Határtalan Kultúrával utazni, a zsidó közösség, netán a nem zsidók?

Az utazóközönséget nyugodtan lehet tágan értelmezni, mindenki jön, akiket a programok érdekelnek, amelyeket szándékosan is úgy állítunk össze, hogy a magyar zsidó és a nem zsidó kultúrát is bemutatjuk.

Milyen korosztály utazik Önökkel, vannak fiatalok is?

Fiatalok ritkán jönnek, de persze kérdés, hogy mit és kit tekintünk fiatalnak, de az is igaz, hogy az érettebb korosztály jelenti az utazók túlnyomó részét.

Mi lesz Kárpátalja után?

Lesz majd egy kis pihenés, majd utána Herkulesfürdő, Dél-Erdély vár ránk, ez már utazásos kaland lesz, olyannyira nagy volt az érdeklődés, hogy két csoportot is indítunk, szeptemberben meg a Kolozsvári Zsidó Napok jönnek, ezt a programot is sikerült megfinanszíroztatnunk.

Hogyan reklámozzák a programjaikat, az útjaikat?

Nekem van egy adatbázisom, valamint a közösségi oldalakon, honlapokon, de segíti a szervezést a szájhagyomány is. A Kárpátaljai Zsidó napokkal kapcsolatban azért egy kicsit izgulok, de most csütörtökön a beregszászi konzulátuson lesz egy sajtótájékoztató, nagyon komoly segítséget kaptam a konzulátus, de a helyi főiskola munkatársaitól is, a hirdetések már mennek szerencsére, nagyon sok médiapartnert sikerült szereznünk.

Mennyire érdekli a kárpátaljaiakat ez a magyar zsidó „nyomulás”?

Én nem érzek ilyet, a programot is úgy állítottuk össze, hogy abban mindenki a kedvét lelje. Például Bartókot, Kodályt ugyanúgy hallhatnak, mint Mendelssohnt vagy Nógrádi Gergely főkántor nem csak zsidó liturgikus énekeket ad elő, hanem örökzöld slágereket is.

Kárpátalján egykoron egy nagyon élő zsidó közösség volt, a Holokauszt után megmaradtak jelentős része kivándorolt. Kik maradtak?

Nagyon kicsi ma már ez a magyar zsidó közösség. Kárpátalja úgy él a zsidó köztudatban, mint az autentikus zsidóság otthona volt. Mi emlékezünk, emlékeztetünk erre, a programjaink során is azon igyekszünk, hogy az emlékezetkultúra előtérbe kerüljön, hogy ahz egykor eltaszítottak visszavétele legalább így történjék meg.

Mennyiben más egy itthoni és egy határontúli eseményt szervezni, mennyire más a viszonyulása egy kárpátaljai közönségnek?

A programok összeállításában nyilvánvalóan érzékenyebbnek kell lenni, bár meg kell valljam, nekem még nem volt rossz tapasztalatom a határontúli rendezvényeknél. A példánál maradva, a kárpátaljai közönségnek nem feltétlenül csak a múlton búsongó programokat kell összeállítani, hanem népszerűbb, a jövőt megmutató, a színes kultúrát kell megmutatni. Például Malek Andrea jazzkoncertjén is régi magyar zsidó szerzők műveiből lesz egy összeállítás, ebből is látszik, úgy próbáljuk összerakni a programot, hogy az befogadható legyen, a nem zsidó néző meg csodálkozzon, hogy jé, ezt a dalt is egy zsidó szerző írta.

Belföldön mi lesz még?

Most vasárnap megy a Határtalan Kultúra Pécsre, ott először majd a zsidó közösséggel ismerkedünk meg, lesz majd egy kis beszélgetés a helyi hitközségnél, majd megismerjük a várost zsidó szemmel, ezt követi egy ebéd, utána pedig Pécs klasszikus történelmi emlékeinek a megismerése.

Köszönjük a beszélgetést.