A BreuerPress és aHetiTV hírei 2017.05.19
A következő évek várhatóan arról szólnak majd, hogy Magyarország képes lesz-e az uniós csatlakozása óta kialakult függetlenségét megőrizni – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 88. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen az Országházban. A 88. Kormányinfó után a kormányszóvivő külön is válaszolt a Heti Tv kérdéseire.
Sok mindenről volt szó, ami említésre került a Kormányinfón, de mást témák is előkerültek.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott, Magyarországra vonatkozó határozat „baloldali politikai provokáció, nem több és nem kevesebb”.
Lázár János kifejtette: elindul majd egy egyeztetési mechanizmus, ebből Magyarország kiveszi a részét, válaszol minden megkeresésére. „A konstruktív párbeszédben érdekeltek vagyunk”, de lehetetlen dolgokat kérnek, amelyeket nem tudunk és nem akarunk megvalósítani, mert az ellentétes lenne a magyarok érdekeivel – mondta. Hozzátette: lesz, amiben lehetséges az együttműködés, de a kérdések jelentős részében nem. Kiemelte: az EP határozata olyan elemeket is tartalmaz, amelyekhez semmi köze az EU-nak vagy az EP-nek, ilyen az a felszólítás, hogy vissza kell vonni a jogi, fizikai határzárat. Ezt nem tesszük meg, mert a magyarok biztonsága fontosabb – jelentette ki. Hozzátette: az ország határának zárva kell lennie, hogy ne mozoghassanak ellenőrzés nélkül a bevándorlók, az ország védve legyen a kerítéssel és a jogi határzárral az illegális bevándorlástól.
A miniszter kitért rá: az EP határozatában felvetődik a CEU sorsa, és a kormány álláspontja szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, mindenkinek be kell azt tartania. Ugyanakkor „a kormány nagyvonalú”, és szívesen folytat konzultációt azokkal is, akik nem akarják betartani a törvényt – mondta. Megjegyezte, a kormány eleget tesz a kötelességének, hogy az Európai Bizottsággal is egyeztessen az ügyben. Közölte: a kormányban nem volt olyan javaslat, hogy vissza kellene vonni a vitatott törvényt.
Úgy vélte, 2010 óta a „feljelentőktől” indul minden eljárás, és folyamatosan ömlenek a feljelentések a magyar baloldali pártoktól. Az EP határozatának szövegezésében segítettek Soros György fizetett munkatársai, akikből neki annyi van Brüsszelben, mint egy államnak – mondta. Közölte: ők gyártották a javaslat különböző pontjait, óriási lobbit folytattak. Soros Györgynek komoly befolyása van az európai baloldalon, az európai baloldali pártokban – tette hozzá.
Lázár János hangsúlyozta: a határozat egy politikai nyilatkozat, és példátlan, hogy „egy vendetta zajlik Magyarországgal szemben”, mert nem hajlandó bevándorlókat befogadni és az ország határait megnyitni, ellenőrzésüket feladni. Az EP határozatát nyomásgyakorlásnak minősítette, azt mondta, „volt már ilyen”, időről időre napirendre kerül az ország.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Néppártból (EPP) is szavaztak képviselők az EP határozatára, közölte: sokféle ember van a pártban, baloldaliak is. Nincs olyan frakció az EP-ben, sem olyan bizottsági vezető, akit Soros György munkatársai ne kerestek volna, ne értek volna el az elmúlt időben – magyarázta.
Orbán Viktor miniszterelnök kínai látogatását a tárcavezető úgy értékelte: a vizit a magyar érdekérvényesítési törekvések új állomása volt. Idézve a kormányfő szavait a tárcavezető kifejtette: a globalizáció átalakulóban van, a világ keleti és nyugati fele kiegyensúlyozta egymást, ma már tőke, technológia, fejlesztés és gazdasági erő nemcsak Nyugaton, hanem Keleten is van. A megállapodások közül kiemelte a Budapest-Belgrád-vasútvonallal kapcsolatos tárgyalások lezárását, amelynek köszönhetően a program rövidesen elindulhat, a beruházás pedig – mint mondta – megtérül a magyar államnak. Közölte: Magyarország közép-európai centrum akar lenni, ezért északi, keleti és déli irányban is kötöttpályás – teher- és személyforgalmi – fejlesztéseket tervez.
Lázár János köszönetet mondott a visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívekért, mint mondta, nagy segítség a kormánynak, hogy másfél millió ember válaszolt, mert ezt a küzdelmet a kormány egyedül nem nyerheti meg.
2030-ra jelentősen, akár 30 ezerrel is növekednie kell a Magyarországon évente született gyermekek számának a mostani 93 ezerről – ismertette a kormány célkitűzését Lázár János. Ennek érdekében Orbán Viktor kormányfő a napokban intézkedéssorozatot jelent be – közölte a Miniszterelnökség vezetője, aki a várható lépések közé sorolta az édesanyák, a családok és a gyermekek támogatására vonatkozó új rendelkezéseket, illetve a régiek kiegészítését. Hangsúlyozta: támogatni kell a családokat a gyermekvállalásban, és a kormány szerint még vannak olyan segítségek, amelyeket nem biztosítanak például a második, harmadik gyermeket tervező családoknak. A kabinet szerint – ellentétben mintegy tucatnyi európai uniós tagállam véleményével – nem migrációval, hanem családtámogatással kell megállítani a gyermeklétszám csökkenését – mondta.
A szállodaszövetség által javasolt kötelező borravalót firtató felvetésre azt felelte: a kezdeményezést a turisztikai ügynökség mérlegeli, de szerinte nem biztos, hogy a kötelező szervizdíj, amelynek nincs hagyománya Magyarországon, minden vendéglátósnak jó lenne. Kifejtette ezzel kapcsolatban: a Balatonnál az egyik legnagyobb szezon várható az idén, a mutatkozó munkaerőhiányra pedig megoldás lehet az éttermi szolgáltatások áfájának csökkentése, amely fedezetet biztosíthat béremelésre. Megjegyezte: a Balatonnál megemelik a rendőrség létszámát, a hatóság nagy erőkkel készül a szezonra.
Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy pert veszített Dobrev Klárával, az Altus Zrt. vezérigazgatójával szemben, Lázár János kijelentette: ha az ítélet jogerős, tudomásul veszi és mérlegeli, hogy a Kúriához forduljon-e. Gyurcsány Ferenc DK-elnök, volt miniszterelnök Orbán Viktort érintő – a kormányfő pénzügyeire vonatkozó – vádjait Lázár János úgy kommentálta: Gyurcsány Ferenc már régen nem komolyan vehető tényezője a magyar politikának. Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatót tartó feleségének inkább a férje „leépülő személyiségével” kellene foglalkoznia – fogalmazott. Közölte: „semmilyen információm nincs arról, amiről a volt miniszterelnök beszél”, ha pedig tud valamit, tárja a nyilvánosság elé, és hozza elő a bizonyítékait.
A CÖF MVM-es támogatásával kapcsolatban a miniszter azt mondta: az MVM pénze – állami vállalat lévén – az adófizetők pénze, így a kérdéses adatok kikérhetők. Szintén kérdésre azt is elmondta, Spéder Zoltánnal csak magánügyekben beszélhet, magánemberként továbbra is tartja vele a kapcsolatot, de sosem beszélt vele az Index sorsáról. Arról is megkérdezték a tárcavezetőt, hogy a Momentum Mozgalom „betört” az Origo szerkesztőségébe, amit Lázár János megdöbbentőnek nevezett, mint mondta: „nem bírnak magukkal, úgy látom”. „Nem ez fog a választói bizalom megszerzéséhez vezetni” – fogalmazott.
A kormány által elfogadott Zrínyi 2026 nevű haderőfejlesztési programmal emelkedni fog a magyar haderő létszáma, és technikailag is korszerűsítik a honvédséget, elsőként szállító járművek beszerzésével – közölte Lázár János. Az ország közbiztonságának rendbetétele után a hadseregnek is olyan állapotban kell lennie, hogy meg tudja védeni az országot – mondta. A tárcavezető azt is tudatta: Magyarország a májusi NATO-csúcson azt vállalja majd, hogy 2024-re – a jelenlegi 1-ről – a GDP 2 százalékára emeli a katonai kiadásokat, ami akkor mintegy 1000-1200 milliárd forintot jelent majd.
Döntöttek arról, hogy Kárpátalján az egészségügyi, oktatási, szociális és kulturális területen dolgozóknak juttatott magyar állami bérkiegészítéseket megemelik – közölte, hozzátéve: a magyar állam nagy mértékben hozzájárul Kárpátalja működtetéséhez.
Kérdésre megerősítette:
a fővárosban a budai oldalon 100-120 milliárd forintból egy ezerágyas szuperkórházat létesítenek, emellett pedig a meglévő kórházakat is százmilliárdos nagyságrendben fejlesztik a következő években, ennek első elemei már szerepelnek a következő évi költségvetésben.
Arra a kérdésre, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) törölné a jövő évi büdzséből a 60 milliárd forintos Országvédelmi Alapot, Lázár János azt válaszolta: mérlegelni fogják az MNB felvetését – jövő szerdán tárgyal a kormány ismét a költségvetésről -, de egyelőre nem látja jogosnak a kritikát.
Szintén kérdésre helyesnek nevezte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több mint 637 milliárd forint követelésről mondott le tavaly. Úgy fogalmazott: a behajthatatlan követeléseket el kell felejteni, és a bevételeket kell növelni, erre kell helyezni a hangsúlyt.
Engedély nélkül lépett be az Origo szerkesztőségébe Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke, és néhány segítője. A momentumosok vezetője provokatív kérdések sorozatát tette fel az egyik újságírónak, aki főszerkesztői engedély nélkül nem is válaszolhatott a vádakra.Az újságíró nem járult hozzá ahhoz, hogy kép vagy videó készüljön róla, ennek ellenére mégis leadták a videót a Facebookon. Kovács Zoltán kormányszóvivő az esettel kapcsolatban a HETI TV Kormányinfó extra című műsorába azt mondta, hogy elég farizeus magatartás ez egy olyan mozgalom vezetőjétől, akik a sajtószabadság megvédéséről szoktak beszélni. Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője megdöbbentőnek nevezte az esetet.
Külpolitika:
Benjámin Netanjahu júliusi budapesti látogatásáról is tárgyalt az izraeli kormányfővel Jeruzsálemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter ezen kívül az izraeli kormány több miniszterével is egyeztetett a két ország politikai, gazdasági és tudományos együttműködéséről. A gazdasági együttműködés fejlesztésének három legfontosabb területe az Izraellel történő autóipari navigációs kooperáció, partneri kapcsolat kialakítása a vízgazdálkodás területén, valamint a magyar földgázimport megteremtése az Izrael partjainál megtalált földgázvagyonból a magyar energiabiztonság növelése érdekében – mondta Szijjártó Péter. Politikai együttműködésünket megerősíti, hogy július 18-án és 19-én, a rendszerváltoztatást követően első alkalommal, Izrael miniszterelnöke Magyarországra látogat, és nemcsak kétoldalú találkozót bonyolít le, hanem a „visegrádi négyek” miniszterelnökeivel is találkozik, mert Magyarország adja a négyek elnökségét”- tette hozzá.
Izraeli és amerikai tisztviselők még Donald Trump amerikai elnök jövő heti látogatása előtt megpróbálják tisztázni, hogy az amerikai elnök milyen esetleges titkos információkat osztott meg Oroszországgal – értesült a Haaretz. Ron Dermer, Izrael washingtoni nagykövete és az izraeli hírszerzés szakemberei kedd óta tárgyalásokat folytatnak a Fehér Házzal és amerikai hírszerző vezetőkkel, hogy megállapítsák, pontosan miféle izraeli titkos információt mondhatott el Trump Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek és Szergej Kiszljak nagykövetnek.
A történelem „legnagyobb egyéni boszorkányüldözésének” nevezte Donald Trump amerikai elnök, hogy különleges ügyészt neveztek ki Washingtonban az orosz befolyásolási kísérlet vizsgálatára. A törvényhozás nyomására az amerikai igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében különleges ügyészt nevezett ki „az orosz kormánynak a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek” vizsgálatára. Trump közleményében azt írta: a vizsgálat azt igazolja majd, hogy „nem volt összejátszás” választási kampányának munkatársai és orosz tisztségviselők között.
110 millió eurós (34 milliárd forint) pénzbírság megfizetésére ítélte az Európai Bizottság a Facebookot, arra hivatkozva, hogy az amerikai vállalat „félrevezető és téves információkat” közölt a Whatsapp üzenetküldő szolgáltató 2014-es felvásárlásakor. A bizottság elsősorban azt kifogásolja, hogy az érintettek azt állították a felvásárlás versenyjogi vizsgálatakor, hogy „nem képesek automatikusan összekapcsolni ugyanazon felhasználó Facebook- és Whatsapp-fiókjait”, később azonban ezt lehetővé tették, és az EB szerint már korábban is tudhatták, hogy ez technikailag lehetséges.
Sport:
A holland labdarúgó-élvonalból 12 csapat kapitánya arra kérte a nemzeti szövetséget és a bajnokság szervezőit, hogy ne engedélyezzék a műfüves találkozókat. A petícióhoz csatlakozott többek között Dirk Kuyt, a bajnok Feyenoord, illetve Davy Klaassen, az Ajax csapatkapitánya is. „Biztos vagyok benne, hogy a műfüves pályák miatt a holland futball tovább fog hanyatlani” – hangsúlyozta a visszavonulását szerdán bejelentő Kuyt, akinek a vezérletével 18 év után lett ismét bajnok a rotterdami együttes.
