Rendkívül rosszul hangzik ez a nyuggerezés Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a nyugdíjas szövetkezetek adta lehetőségeiről beszélt. Ön mikor megy majd nyugdíjba? A rám vonatkozó törvényi előírás szerint 64 évesen mehetek nyugdíjba, még ehhez van két évem, hogy mi lesz utána, azt majd meglátjuk. Persze mindez még a munkáltatómon is múlik. Amennyiben úgy dönt majd, hogy amikor betöltöm a nyugdíjkort, akkor nem fog velem dolgozni. Én persze azt remélem, hogy a kor elérése után, ha nem itt, akkor valahol másutt azért még dolgozni fogok, annak ellenére, hogy már most van két unokám, akiket imádok, de nem biztos, hogy teljesen kitöltik az életem. Magyarországon Ön szerint egyébként ez miért okoz problémát? Elegendő csak a világ más részeit nézni, ahol szinte természetes, hogy akár egy hetvenen felüli ember még képes és tud is dolgozni. Szerintem nálunk van egy rossz kulturális beidegződés, ha csak a fiatalkoromra visszaemlékszem, akkor érezhették úgy az emberek a hatvanadik évük után, hogy ők már feleslegesek. Európa, a világ más részein jóval magasabb a nyugdíjkorhatár, mint Magyarországon, a skandináv országokban, Németországban, az olaszoknál, a görögöknél is 67 év lett a határ, nem beszélve arról, hogy a skandinávoknál ugyan 67 év a korhatár, de a tényleges nyugdíjba vonulás ennél azért 3-4 évvel magasabb. Nálunk ez pont fordítva van, itt mindenki menekülni akar nyugdíjba, ennek persze vannak egészségügyi és más okai is. Ám mégis, ezek a gazdag társadalmak úgy döntöttek, hogy az idős, értékes embereket nem engedik ki a munkaerőpiacról. Mindeközben Magyarországon a tervek szerint szövetkezetbe tömörítenék a nyugdíjasokat, így adva nekik munkát. Ön szerint ennek van egyáltalán így értelme? Ez egy olyan előterjesztés, amit a múlt héten nyújtott be az Országgyűlésnek a két kormánypárti frakcióvezető. A beadványukban közérdekű nyugdíjas szövetkezetről beszélnek. Ha a kérdése arra vonatkozott, hogy miért kell ehhez szövetkezet, akkor azt felelem, nem kell, elegendő lenne olyan kedvező foglalkoztatási szabályokat hozni, hogy gazdaságilag, a nyugdíjasnak és a munkáltatónak egyaránt jó legyen. Nem ez lenne az egyszerűbb? Nem biztos, hogy egyszerűbb egy védett formát létrehozni első lépésként. Nem biztos az sem, hogy hiba lenne az iskolaszövetkezetek példájára létrehozni a nyugdíjas szövetkezeteket, megjegyzem, majdnem analóg a szabályozás mindkét esetben. Viszont, amit az állam ellenőrizni tud a szövetkezetnél, ahol előírja, az alkalmazottak 90%-ának nyugdíjasnak kell lenni, közreműködő nyugdíjasnak, azaz egy önkormányzati alapú gazdasági társaságot hoz létre. Ezt ellenőrizheti, nagy kedvezményt ad a munkavállalónak, aki tagi jogviszonyban van, így csak személyi jövedelemadót kell csak fizetni, sem egészségügyi járulékot, sem pedig nyugdíjjárulékot, mert ezeket már megkapta a magyar államtól. A munkáltatónak meg az a jó, hogy nem kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót. Ezt akkor azonnal el is indítják majd? Igen, ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor szerintem már szeptemberben el is lehet kezdeni szervezni ezeket. Akkor most kivételesen egyetértés van a kormány és a VOSZ között? Az elképzelés jó, de ez nem csodaszer, ami a magyar munkaerőpiac ezer hibáját megoldja, gondoljunk csak az elvándorlásra, a demográfiai problémákra, de az jó, hogy az ordító munkaerő-hiányban egészséges 65 év felettieket bevonjunk a munkába, akár a köz-, akár a versenyszférába. Azt láttam, [...]