A BreuerPress és a HetiTV hírei 2017.05.16.
Perkáta képviselő-testülete hétfői rendkívüli ülésén egyhangú döntéssel visszavonta április 20-án meghozott határozatát, amely akkor közterület használatáról és egy Horthy Miklósnak emléket állító mellszobor adományként való elfogadásáról szólt. Somogyi Balázs (PÖPE-FIDESZ-KDNP) polgármester azzal indokolta döntésüket, hogy az elmúlt hetekben Perkátára “soha nem látott nyomás nehezedett, ami az ügy helyi vonatkozása helyett országos politikai színtérré és témává tette a közterület használatáról szóló döntést”. Hozzátette: “az országos médiumok által keltett viharban” a település érdeke, hogy a köznyugalom helyreálljon, és az ügy lezáruljon.
A teljes felnőtt népesség 44 százaléka ismét Orbán Viktort választaná miniszterelnöknek, a kormányfő újrázását többen támogatják, mint ahányan a többi szóba jöhető jelöltet együtt – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. A miniszterelnök-jelölti versenyben Orbán Viktor 44 százalékos eredményével szemben Vona Gábor 11, Szél Bernadett 8, Gyurcsány Ferenc 6, Botka László 5, Fodor Gábor pedig 2 százalékon áll. A kutatás szerint a Fidesz-KDNP szimpatizánsok 95 százaléka szavazna saját pártelnökére egy miniszterelnök-választás esetén, ugyanez az arány a Jobbik szimpatizánsainak körében csak 66 százalék, a Demokratikus Koalíció táborán belül pedig 74 százalék. Ebben a kérdésben leginkább az MSZP-támogatók megosztottak: 33 százalékuk Gyurcsány Ferencet, míg 44 százalékuk Botka Lászlót látná szívesen miniszterelnökként.
A magyar felsőoktatásban tanuló nők 53 százalékos aránya megfelel a nyugat-európai átlagnak, műszaki területen viszont elmaradás tapasztalható, a cél a mérnökképzésben részt vevő lányok arányának növelése – mondta Palkovics László. Az Emmi államtitkára szerint mérnöknek lenni érdekes, jó, és nem nehezebb, mint például orvosnak lenni. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora azt hangoztatta, hogy a műszaki-informatikai-természettudományos területek az alkotás örömét kínálják a fiataloknak.
A Fidesz szerint Gyurcsány Ferencnek és Dobrev Klárának tisztáznia kell felelősségét azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság 18 milliárd forint visszafizetésére kötelezte Magyarországot a korábbi uniós fejlesztési ciklus ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok miatt – mondta Budai Gyula fideszes képviselő. A Welt 2000 Kft. 2003 és 2009 közötti megbízásaival összefüggő „szabálytalanságok szálai a képviselő szerint Gyurcsány családhoz vezetnek.
Javult a rákos betegek gyógyításának eredményessége Magyarországon, de a lakosság 26 százaléka még mindig valamilyen daganatos megbetegedés következtében hal meg – írta a Világgazdaság. 2006 és 2013 között 12-13 százalékos volt a javulás – részletezte a lap az Országos Onkológiai Intézet adataira hivatkozva. Csökkent a mell-, a gyomor-, az ajak- és szájüregrák, valamint a prosztatarák miatti halálozások száma. A hererákban, a szájüregi rákban és az emlőrákban szenvedők 70 százaléka már teljesen meggyógyítható – mondta a Világgazdaságnak Kásler Miklós főigazgató.
Külpolitika:
A jeruzsálemi siratófal nem Izrael, hanem Ciszjordánai része – mindezt egy magas rangú amerikai diplomata mondta, aki tagja annak a csapatnak, aki Donald Trumppal együtt utazik Izraelbe – számolt be az esetről a Times of Israel honlapja. A portál szerint a kijelentés azt követően hangzott el, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök felajánlotta Trumpnak, hogy elkíséri a siratófalhoz. Az amerikai tanácsadó szavai jelentős botrányt okozott, az izraeli kormányköröket sokkolta a kijelentés. A Times of Israel forrásai szerint a zsidó állam miniszterelnöke biztos benne, hogy ezek a szavak nem a hivatalos Trump-politikát jelentik.
A globalizáció régi modellje véget ért, „a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé”, és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben. A kormányfő szerint korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik „a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba”. Kína ezért megindított „egy más irányú mozgást” – ezt hívják úgy: Egy övezet, egy út – amely egymás elfogadására épül, „nincs tanár, nincs diák”, mindenkinek joga van – idézte a kínai elnököt – saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához.
A normandiai Le Havre jobboldali polgármesterét, Edouard Philippe-et nevezte ki az új francia államfő, Emmanuel Macron kormányfőnek. A 46 éves Edouard Philippe a kormányfői tisztséget december óta betöltő szocialista Bernard Cazeneuve-öt követi a miniszterelnöki székben. Első feladata az új francia kormány összeállítása lesz, ennek tagjait kedden nevezi meg az elnöki hivatal.
A szervezett bűnözés ellen küzdő brit hatóság arra szólította fel a kibertámadás célpontjává vált számítógépek üzemeltetőit, hogy semmiképpen se fizessenek a zsarolóvírus terjesztőinek. A megtámadott számítógépeken megjelenő üzenetek 300 dollárnak megfelelő összeget követelnek a bitcoin nevű virtuális valutában a vírus által hozzáférhetetlenné vált adatok feloldó kódjáért. Fizetség esetén sem garantálja semmi, hogy a ransomware típusú vírussal végrehajtott támadás elkövetői valóban elküldik a feloldó kódot, amelyekkel ismét hozzáférhetővé válnak a zárolt adatok.
Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „komoly politikai szinten” vitassa meg a kiberbiztonság problémáját”. „Haladéktalanul meg kell vitatni ezt a kérdést komoly politikai szinten, és ki kell dolgozni egy védelmi rendszert az ilyen jelenségek ellen” – mondta az orosz elnök. Putyin leszögezte, hogy a május 12-i globális kibertámadás mögött nem Oroszország áll, és az nem okozott jelentős károkat az orosz intézményeknek, egészségügyi vagy bankrendszernek, a helyzet egészében mégis aggodalomra ad okot.
Jelentős vita alakult ki az amerikai és az izraeli politikusok között annak kapcsán, hogy az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözése mennyiben segítheti elő a közel-keleti békefolyamatot. Rex Tillerson, amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy Trump gondolkozik azon, hogy tényleg érdemes-e a nagykövetséget Jeruzsálembe költöztetni, mivel elképzelhető, hogy az növelné a feszültséget a felek között. Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök szerint a költözés csak növelné a békemegállapodás esélyét. A zsidó állam vezetője szerint a palesztin álmok birodalmába tartozik, hogy egy esetleges palesztin államnak majd Jeruzsálem lesz a fővárosa – minderről a Times of Israel számolt be.
Tízezer rendőr vesz majd részt Donald Trump amerikai elnök izraeli látogatásának a biztosításában – írta a The Jerusalem Post. A lap szerint az amerikai elnök a Ben Gurion reptéren landol, majd helikopterrel viszik a jeruzsálemi óvárosba és a Jad Vasem központba, majd a Dávid király hotelben alszik. A rendőrség az elnök látogatása alatt természetesen nagyon szoros együttműködésben lesz az izraeli titkosszolgálat egységeivel, hogy semmilyen biztonsági probléma ne legyen a magas rangú vendég izraeli tartózkodása alatt.
Tűzvészben megsemmisült egy 120 éves zsinagóga New York egyik negyedében. A zsinagóga eredetileg egy baptista templom volt, amit az 1850-es éveken építettek még. A zsidó közösség tulajdonába 1885-ben került. A tüzet nem szándékosság okozta, így az antiszemita támadás lehetőségét kizárták a hatóságokat – írta a Forward című újság.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség reménytelennek tűnő kiútkereséséről cikkeznek a szövetség kongresszusát kommentáló erdélyi magyar lapok. A Krónika vezércikkírója szerint pontos leltárt lehetne összeállítani mindabból, ami a magyar közösség tagjainak külön-külön és egészében fáj vagy hiányzik, ám a kongresszusi küldöttekből mintha hiányozna a tűz, ami éltetné a kisebbségi jogok kiharcolásához szükséges lelkesedést. A székelyföldi Háromszék cikkírója a kongresszus „Nem hátrálunk meg!” jelmondatát parafrazálva állapította meg véleménycikkében: „Nem hátrálunk, megrekedtünk”.
Gazdaság:
Tavaly megtört az elmúlt hat évben folyamatosan emelkedő tendencia a friss, hűtött és fagyasztott baromfihús termelésében, de az ágazat továbbra is a magyar élelmiszer-gazdaság meghatározó szereplője – írta a Világgazdaság. A lap szerint az élelmiszerpiacon tapasztalt visszaesés ellenére a baromfiágazat masszív szereplője a hazai agrárgazdaságnak. A baromfivilágnap alkalmából rendezett tanácskozáson elhangzott, hogy az ágazat kibocsátása a teljes mezőgazdasági kibocsátás csaknem 13 százaléka. A hústermelés több mint fele baromfi, az ország önellátottsági szintje baromfihúsból meghaladja a 170 százalékot. A baromfi-termékpálya szereplői évente mintegy 500 millió eurós exporttöbblettel járulnak hozzá az élelmiszer-gazdaság pozitív külkereskedelmi mérlegéhez.
Egy teljes évtizeden át kell majd „szűk esztendőket” elviselnie a görögöknek az államadósság törlesztése érdekében, ha a parlament elfogadja a legújabb megszorító csomagot. A görög kormány és a nemzetközi hitelezők között létrejött megállapodás értelmében a jelenlegi, harmadik mentőcsomag nyáron esedékes részlete átutalásának a feltételeként újabb, 2019-ig tartó nyugdíjcsökkentést és 2020-ig tartó adóemelést kell bevezetni. A segélycsomag esedékes részlete nélkül Görögország nem lesz képes teljesíteni a nyáron esedékes törlesztéseit. A jelenlegi, három éves futamidejű segélycsomag 2018-ban jár le. A csomag 86 milliárd eurós keretösszegéből eddig 31,7 milliárd eurót utaltak át a hitelezők.
Sport:
Szabó Ágnes aranyérmet nyert az erőemelők Málagában rendezett Európa-bajnokságán. A Nemzeti Versenysport Szövetség szerint a kontinensviadalon a versenyzők guggolásban, fekvenyomásban és felhúzásban elért eredményeinek összesítése alapján hirdettek bajnokot. Szabó Ágnes guggolásban 255 kilogrammot, fekvenyomásban 195 kg-ot, míg felhúzásban 205 kg-ot teljesített, így 655 kilogrammos eredménnyel szerezte meg az aranyérmet. A magyar küldöttség két aranyat szerzett Spanyolországban, miután a juniorok között Lovas Adél végzett az élen.
