A Vatikán is fontosnak tartja a helyben segítés

A Vatikán is fontosnak tartja a helyben segítést

dr. Újházi Lóránt teológus a Vatikán menekültekkel kapcsolatos álláspontjáról beszélt.

 

A Vatikán is megszólalt többször az Európát érintő migrációs válsággal kapcsolatban.

Valóban és mi magunk is szerveztünk konferenciákat a Vatikán, az Apostoli Szentszék migrációs politikájával kapcsolatban. A Ludovika Szabadegyetemen például volt egy beszélgetés, ahol pontosan azokat a lépéseket vizsgáltuk meg konkrétan, amiket az Apostoli Szentszék tett az elmúlt időszakban, amelyben előmozdítja a menekültek lelkipásztori és humanitárius segítését.

Ha jól látom, akkor a katolikus egyház Magyarországon is eléggé megosztott.

Ez így van, itt van mindjárt Ferenc pápa, akinek határozott véleménye van, de ezzel sem ért mindenki egyet az egyházon belül.

De a pápa, ahogy az egyháza fogalmaz, Isten földi helytartója és ha ő valamit nyilatkozik, azt azért el kell fogadni.

Dogmatikai kérdésekben ez így van, ha a pápa hit és erkölcs kérdésében ex cathedra nyilatkozik, akkor az úgy van.

De a menekültek ügy az nem erkölcsi kérdés?

Az is, de mellette biztonságpolitikai kérdés is. Az elmúlt években nagyon sok nyilatkozata volt a pápának, ő hozta magával a szegények, a társadalom perifériájára szorultak melletti kiállását, ez látszott is a migrációs válságban. de azt is látni kell, hogy a pápa honnan érkezett. Dél-Amerikából rengetegen érkeznek a kontinens északi részébe, ezeknek az embereknek több mint a kétharmada katolikus. Az észak-amerikai püspöki konferencia nagyon sokat igyekszik tenni az ő integrációjuk érdekében, segítik őket, nyelvkurzusokat szerveznek. Ferenc pápa ezt a hagyományt hozta Európába, ahol egy más jellegű migrációval állunk szemben.

Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy a közel-keleti keresztényekért a zsidó állam, Izrael sokkal többet tesz, mint számos magát kereszténynek tartó ország, szervezet, ember?

Én magam csak a magyar állam és az Apostoli Szentszék lépéseit ismerem, csak ezekről tudok beszélni. A pápának erkölcsi megnyilatkozásai vannak, ahogy eddig a menekültek ügyében is voltak. Most azonban egy hivatalt hoztak létre, aminek a menekültek megsegítésének szervezése a feladata. Azért tenni kell egy alapvető distinkciót, a katolikus egyház alapvető feladata az lelkipásztori, persze nem áll messze tőle a humanitárius segítségnyújtás, hiszen az Apostolok cselekedeteiben is szerepel az árvák, az özvegyek, a perifériára szorultak megsegítése. Az előbb említett új hivatal vállalja fel a humanitárius segítséget.

Ez szép és fontos, de a közel-keleti keresztények nem indulnak útnak, ők mindenképpen a szülőföldjükön szeretnének maradni.

A Vatikán is fontosnak tartja a helyben segítést, de mit tehetett ebben az ügyben? Sok közel-keleti országgal van diplomáciai kapcsolata, ott vannak a pápai nunciusok, akik közvetítenek.

Ferenc pápa legutóbbi egyiptomi látogatása újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy nem csak nyilatkozatok szintjén képes megszólalni a Vatikán. Arabul köszöntötte a megjelenteket, misézett is, mindezeket egy olyan országban, ahol a kopt keresztények üldözésnek vannak kitéve.

Ami a keresztények üldözését illeti, valóban van egy rossz általános helyzet a Közel-Keleten, de a térség országai között, mondjuk Egyiptom, Irak, Szíria érdemes különbséget tenni. Van egy diplomáciai szint a segítés megadásában, van egy politikai is, hiszen egy-egy ilyen látogatás alkalmat teremt arra, hogy vezető politikusokkal is találkozhasson az egyházfő. Van ezen kívül a vallásközi párbeszéd szintje, ami szintén nagyon fontos, persze csak azokkal a felekkel, akikkel ez lehetséges. Van még egy ökumenikus szint is, ahol a más keresztény felekezetek is bekapcsolódhatnak. A Vatikán egyébként anyagi forrásokat biztosított bagdadi templomok helyrehozatalára, de érkeznek támogatások például Észak-Amerikából is.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter