Koreától a Közel-Keletig

Koreától a Közel-Keletig

Kis Benedek József segítségével bejártuk a világ válságövezeteit a Koreai-félszigettől kezdve Szírián át egészen Iránig. A biztonságpolitikai szakértő Breuer Péter és Fazekas Ágnes, a Népszava főmunkatársa kérdéseire válaszolt.

A világ egyik konfliktusos térségében levő Dél-Koreának új elnöke van, miután a korrupcióval vádolt elődjének távoznia kellett.

Nem volt meglepő, hogy új elnöke lett az országnak, furcsa lehetett, hogy a volt vezetőt rabláncon vezették el, de úgy látszik, hogy még vannak országok, ahol működnek a fékek és ellensúlyok. Azt lehet tudni, hogy Dél-Korea helyzete az északi testvér miatt elég kényes, az amerikaiak nagyon közel álltak ahhoz, hogy légicsapást mérjenek az északon található atomlétesítményekre, úgy látszik, a kínaiaknak sikerült lebeszélni erről őket, mert Kínának nincsen szüksége arra, hogy rengeteg koreai menekült menjen hozzájuk. Elég speciálisak a dél-koreai erőviszonyok, az új elnök a liberális vonalat képviseli, az első nyilatkozatai egyikében azt mondta, baráti kezet nyújtana Észak-Koreának. Én ezt azért elég óvatosan kezelem, már azért, mert nem hiszem, hogy ezt a kezet Phnejanban nagy lelkesedéssel fogadnák. Az ő elképzelésük szerint nem ők fognak a déli szomszédjukhoz alkalmazkodni, hanem éppen fordítva. Az biztos azonban, bármilyen kapcsolat van a két ország között az jó, legyen szó az ipari parkokban történő együttműködés felújításáról, az emberek közötti kapcsolatok javításáról, az jó lenne, de ennek nagyon kis esélyét látom.

Észak-Korea igyekszik tökéletesíteni a fegyvereiket. Vajon az Irán által nem tudni honnan megvásárol fegyverekből jut-e valamennyi az észak-koreaiaknak is, ahogy a közel-keleti terrorszervezeteknek? Ezek szerint lehetséges, hogy Irán lett a terrorszervezetek fő támogatója?

Ez egy nagyon aktuális és fontos kérdés, ugye Szíria területén létrehozták a biztonsági zónákat, ezt a négy zónát jelenleg három ország ellenőrzi, később még persze csatlakozhatnak mások is. Ez a három ország: Oroszország, Törökország és Irán. A legnagyobb probléma pont Iránnal van, a zónák egyébként rendkívül érzékenyen érintik Izraelt is, mert az ezekről szóló térképet úgy készítették el, hogy benne van a Golán-fennsík is. Így Izraelt belekeverik a válságövezetbe. Ez egy teljesen új momentum, de az is baj, hogy a Golán körüli részt a Heszbollah ellenőrzi Irán irányítása alatt és az ott lévő megközelítőleg nyolcezer fős Heszbollah katonákat közvetlenül az Iráni Forradalmi Gárda alá rendelték.

Hol született ez a megállapodás?

Moszkvában született.

Azonban az is biztos, hogy ezeket az új fejleményeket Izrael nem fogja ölbe tett kézzel várni.

Ezért is gondolom, hogy ez a megállapodás nem fog sokáig működni, egyébként július elejétől működik majd a megállapodás, még próbálják a határokat, mert ez sincsen még rendben. Alapvetően az ötlet nem rossz, a megvalósítás az nem jó.

A szíriai ellenzék mit szól a megállapodáshoz?

Egyes tagjai elfogadták, persze voltak olyanok, akik kivonultak a tárgyalásból.

Ön szerint lesz támadás Izrael ellen vagy nem?

Nem hiszem, hogy országok között ilyenre sor kerülne, már azért sem, mert mindenki tudja, hogy az izraeli légvédelmi rendszer az ország teljes területét védelmezi, ezt minden fél tudja.

Trump elnök rövidesen a Közel-Keletre érkezik, Ön szerint mond majd valamit a megállapodásról?

Valamit mindenképpen mondaniuk kell az amerikaiaknak, az is nagy hiba volt, hogy az Egyesült Államokat ezekre a tárgyalásokra nem hívták meg, most tudjuk, hogy milyen problémák vannak az amerikai-orosz viszonyban. Korábban ezeken a tárgyalásokon, amik Asztanában voltak az amerikai nagykövet volt jelen, de csak megfigyelői státuszban. Most, hogy kicsit melegebb lett a viszony az amerikaiak és az oroszok között, már magasabb szintre emelték ezt, külügyminiszter-helyettesi státuszba, de még mindig csak megfigyelőként. Nem vagyok biztos abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok megengedi, hogy a szír rendezésből kihagyják.

Teheránban milyen befolyásolási lehetőségei vannak az Egyesült Államoknak és Oroszországnak?

Az amerikaiaké jóval kisebb, ez egyértelmű, Iránnak az oroszokkal több megállapodása is van, többek között fegyverszállítási, technológiai.

Mit okozhat esetlegesen az embargó felújítása?

Nem hiszem, hogy ezt felújítanák, ahhoz Iránnak meg kell sértenie azokat a megállapodásokat, amelyek érvényben vannak jelenleg.

Ez a mostani nagyobb orosz befolyás kényes lehet Európára nézve is?

Korábban is nagyobb volt az orosz befolyás, Iránnak az a legfontosabb, hogy legyen egy folyamatos összeköttetése egészen Libanonig.

Köszönjük a beszélgetést.