A zsidóság jogát a Szentföldre és Jeruzsálemre pont a Bibliával lehet igazolni

A zsidóság jogát a Szentföldre és Jeruzsálemre pont a Bibliával lehet igazolni

Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze Jeruzsálemről, a zsidósághoz való kötődéséről beszélt.

Ötven éve egyesült újra Jeruzsálem, Ön hogyan látja ezt az elmúlt ötven évet?

Ez egy rendkívül fontos esemény volt, ami jelentős befolyással bírt az egész világra, a zsidóságra, a kereszténységre egyaránt. Az köztudott, hogy az iszlám világ ezt nem pozitívan értékeli, de bízom benne, előbb-utóbb a félreértésekkel, a más megközelítéssel kapcsolatosan megváltoznak az álláspontok, felismerik Jeruzsálem jelentőségét, ahogy azt is, mennyire fontos, hogy Izrael tulajdonába kerüljön Jeruzsálem és az ország fővárosaként működjön. Egész egyszerűen ez a város rendeltetése, ahogy az egyik zsoltárba is van, az Úr Ciont választotta ki lakhelyéül, ott fog lakni örökkön örökké. Ennek a helynek az előkészítésére pedig elsősorban a zsidóságot választotta ki, ez Izraelnek, a modern állam létrejöttének is a spirituális dimenziója, ami még nem teljesedett be. Izrael 1948-ban elindult egy csodálatos úton, 1967-ben Jeruzsálem felszabadítása egy történelmi jelentőségű fejlemény volt. Természetesen a jövőben is történnek majd olyan örvendetes események Jeruzsálemben, amelyek Izrael felemelkedését és az egész világ, minden n4emzet áldását is jelenti majd.

Az Ószövetségben is rengetegszer szerepel Jeruzsálem neve, a zsidók naponta legalább háromszor imádkoznak Jeruzsálem felé. Ugyanakkor a Koránban nem nagyon találtam meg a város nevét.

Való igaz, több mint hatszázszor szerepel Jeruzsálem neve az Ószövetségben. A Koránban, ha Mohamed életpályáját is megvizsgáljuk, nem szerepel Jeruzsálem, nem bír jelentőséggel. A várossal kapcsolatos legenda a VII. századtól kezdve alakult ki, amikor is a damaszkuszi kalifát kitiltották Mekkából, ez felértékelte, jelentős szereppel ruházta fel Jeruzsálemet. A XX. században nőtt meg a Szentföldnek és Jeruzsálemnek a szerepe az iszlám világban, miután megindult a visszatérés, miután nagy erőfeszítéseket tettek a zsidó állam létrehozására a különböző cionista csoportok, valamint 1948-ban Izrael Állam megalakulása körül, után. Én ennek elsősorban politikai jelentőséget tulajdonítok, számukra Jeruzsálem azért fontos, mert ez a város a judaizmus központja, valamint a keresztények számára is jelentős, hiszen a Názáretinek az engesztelő halála, feltámadása, a Szentlélek eljövetele, az egyház megalapítása, a keresztény világ pályafutásának a kezdete is Jeruzsálemből indult el. Így elsősorban a zsidóságnak, de a kereszténységnek is valóban olyan kötődése van a városhoz, ami elválaszthatatlan. Egyszerűen ez a város a zsidóság szíve, a zsidóság csak akkor tud megelevenedni, akkor tud újra azon a helyen megjelenni, ahová rendeltetetett, ha Jeruzsálem a helyén lesz, vagy Isten dicsősége a városban lakozik, amikor a nemzetek számára egyértelművé válik a Mindenható létezése. Ma az a probléma, hogy az Örökkévalónak nincs természetes lakhelye, a templom pusztulása arról szól, hogy eltávozott az Úr dicsősége.

De az Örökkévaló akaratával egyszer csak felépül a harmadik Szentély.

Ez a cionizmus spirituális célja, persze sokféle cionista mozgalom van, akad olyan, amelyik teljesen szekuláris, de akik ismerik a Bibliát, tudják a zsidóság eredetét, tudják, a zsidóság jogát a Szentföldre és Jeruzsálemre pont a Bibliával lehet igazolni.

Ön nagyon jó, meghitt baráti viszonyban volt Benny Alon volt izraeli miniszterrel, aki nemrégiben hunyt el. Talán ennek a barátságnak is köszönhető, hogy Ön egy olyan mozgalom élére állt, ami Izrael létét, Jeruzsálemet is elismeri.

Egy kicsit pontosítok, már a barátságunk előtt is így gondolkodtunk, az igaz, hogy mindezt megerősítette a mi kapcsolatunk, spirituális együttműködésünk is. Ő annak a nagyszerű ortodox cionista irányzatnak a követője volt, ami már 80-91 évvel ezelőtt is azt vallotta, a spiritualitást a természetes történésekbe is bele kell vinni, ezzel is hidat képezve a szekuláris cionisták és az ortodox irányzatok között.

Ezek szerint Ön komolyan hisz a harmadik Szentély felépülésében és a zsidók számára a Messiás eljövetelében?

Ebben biztos vagyok, mint az eskükben a Bibliában. E nélkül elképzelhetetlen, hogy az emberiség, ez a hatezer éves, háborúkkal, igazságtalanságokkal telített történelme egy magasabb dimenzióba lépjen. Ezért is szükséges Jeruzsálem igazságának a megismerése. Nem csak a Jeruzsálem fél forduló napi háromszori imádkozás fontos a zsidó embereknek, hanem a város újjáépítéséről szóló ima is. Bár látszik, hogy most is mennyire szépül, de a mostani Jeruzsálem közel sem olyan szintű, mint amilyen a jövő Jeruzsáleme lesz. Az a világmindenség ékszere, fejdísz, korona lesz, a Messiás menyasszonya, nem csak a látható világnak, hanem a láthatatlan világnak is. Olyan erős lesz az isteni jelenlét Jeruzsálemben, hogy egy tűzfal veszi majd körül, ami védi a várost, Izraelt.

Ön szinte hazajár Izraelbe, Jeruzsálembe, most is nemrégen érkezett meg, de júniusban újra útnak indul. Mi lesz a látogatásának a célja?

Most először kerül majd sor a jeruzsálemi imareggelire, ahová a világ legjelentősebb keresztény spirituális vezetőket hívták meg, az eseményre meghívtak, úgyis mint szervezőt. Nagy reménységgel és várakozással nézek a rendezvény elé, mert úgy gondolom, a zsidó-keresztény, az Izrael és más nemzetek közötti kapcsolatrendszer javításában és megerősítésében is fontos szerepe lesz ennek az imareggelinek. Több esemény is lesz a rendezvény keretében, fogadnak minket a Kneszetben, találkozom majd Rivlin elnökkel, majd másnap kerül sor az imareggelire.

Tulajdonképpen mi is az imareggeli?

Beszélgetünk, imádkozunk, megbeszéljük Jeruzsálem problémáit együtt. Miután ez az első ilyen rendezvény, ezért az is a célunk, hogy egyáltalán megalapítsuk ezt az intézményt, de ha nem lenne ima, meg beszélgetés, csak az lenne a tény, hogy a világ 78 országából jönnek spirituális vezetők, politikusok, ahol kölcsönösen elismerik egymást keresztények és zsidók, már ez is nagy jelentőséggel bír.

Mennyire becsülik meg itthon ezt a munkáját?

Sokan tudják, hogy mit teszek, de szeretném leszögezni, én tényleg spirituális embernek tartom magam, én a belső meggyőződésem alapján cselekszem. Nem azt mondom, hogy nem fontos, hogy mit mondanak, gondolnak rólam az emberek, de nem ez határozza meg a cselekedeteimet, hanem a személyes hitem Istennek az igazságában, hogy a lelkiismeretemben érzem a felsőbb hatalom vezetését. Az is igaz, sokak szemében én gyűlöletes dolgot képviselek, itt elsősorban a szélsőjobbra gondolok, de a társadalom többsége elfogadja, elismeri a tetteimet.

Akik gyűlöletesnek tartják a tetteit, azok talán egyszer megbékélnek, megtérnek.

Remélem, a Hit Gyülekezetében sok olyan ember van, akik a Jobbiktól vagy a még szélsőségesebb neonáci mozgalmaktól jöttek és ma már áldják Izraelt, hisznek abban, hogy aki áldja Ábrahámot és Izraelt, az áldott lesz.

Hallottam Önről egy véleményt, mely szerint Németh Sándor a keresztény világban Herzl Tivadar megtestesítője. Mi erről a véleménye?

Ezt én még nem hallottam, de megtisztelő, Herzl Tivadar fellépése egy fajta prófétai fellépés volt, bár igaz, hogy előtte már többen megfogalmazták a visszatérés, a zsidó állam megalakításának a szükségességét. Herzl egyesítette ezeket az irányzatokat, a cionizmus politikai zászlaját kibontotta, a mai Izrael egyik nagy tekintélye. Budapest és Magyarország csak büszke lehet arra, hogy itt született meg egy ilyen ember, szerintem itthon is több tiszteletet kéne neki adni, minél több emberrel megismertetni az életművét, hiszen ő a halála után is döntő befolyással volt a világ politikájának az alakulásában, ez így is marad a Messiás eljöveteléig.

Ön nem csak barátja Izraelnek, ez egy mélyebb kapcsolat. Miért is alakult ez így?

Én nem ismerek Izraelnek egyetlen olyan pontját sem, amelynek ne lenne erőteljes spirituális dimenziója. A Negev sivatag például rendkívül fontos a számunkra, mert levetkőzteti az embert a civilizáció termékeinek a befolyásától, ott nem csak hisszük, érezzük is, hogy fenn van a Mindenható, mi meg lent a pusztában, ilyenkor az ember szelleme intenzívebben tevékenykedik. Olyankor csak kettesben vagyunk az Örökkévalóval. Én egyébként tervezek egy nagyobb elvonulást a Negev sivatagban több hétre.

Ön spirituális vezető, de politikai kérdésekben is megszólal, mi a vélemény az UNESCO határozatról, mely szerint a zsidóknak nincs közük Jeruzsálemhez?

Az UNESCO ezzel saját magát tette nevetség tárgyává másfél milliárd keresztény előtt, akik tisztában vannak azzal, milyen szerepet töltött be Jeruzsálem az Ószövetségben, Izrael történetében, a humanisták is tudják, ez a város elválaszthatatlan Izraeltől. Ez a szervezet a legszélsőségesebb iszlám szócsöve lett.

A Közel-Keleten egyre több támadás éri a keresztény közösségeket. Magyarország, a magyar kormány egy államtitkárságot is létrehozott a keresztényüldözések elleni küzdelem érdekében. Ön mit gondol erről?

Nagyon pozitív lépésnek tartom, hogy a magyar kormány a kereszténység védelmezőjeként lép fel, nekem meggyőződésem, hogy Isten támogatja azokat, akik kiállnak az üldözöttek mellett. Nagyon nehéz helyzetben vannak a közel-keleti keresztények, a jövőjük sem biztosított, Irakban, Szíriában káosz van, tiszta mészárszék, ősi keresztény közösségek mentek tönkre, a nyugati politikusok meg nem álltak ki nagyon az üldözöttek mellett, sőt a közel-keleti keresztény vezetőket nem is fogadták, amikor a legnagyobb volt a mészárlás az Iszlám Állam részéről. A magyar kormány volt az első, amelyik nyíltan felvállalta az üldözött keresztények melletti kiállást. Egyébként Izraelben is többen szóvá tették, hogy a világ keresztény vezetői miért nem állnak ki az üldözött keresztények mellett. Bezzeg a Zsidó Világszövetség és annak vezetője Ronald S. Lauder többször is kiállt az üldözöttek mellett. Én nagyon bízom abban, hogy Trum úr, az új amerikai elnök szakítani fog ezzel a politikával és hűen a régi amerikai tradíciókhoz, védelmezni fogja a zsidóság mellett a kereszténységet is, mint minden olyan népcsoportot, amelynek ma tagjait üldözik, jogsérelem éri.

Izrael híres arról is, hogy kórházaiban még az ellenségeit is ellátja, meggyógyítja, hogy majd egészségesen bocsássa őket útjukra. Ön szerint ez megtörténik üldözött zsidókkal is másutt?

Bízom benne, hogy majd igen, hogy érezze a zsidóság, nincsen egyedül, különösen most, amikor Európa iszlamizációja zajlik, bár ezt sokan tagadják. Sokan felébredtek, hogy ez a folyamat milyen problémákkal jár, ezért is kezd most kialakulni sok európaiban a zsidó állammal való empátia, most kezdik megérteni, milyen problémákkal küszködött az elmúlt évtizedekben a zsidóság a radikális iszlámmal szemben. Abban bízom, hogy ebből új kapcsolatok jönnek létre, Izrael nem fogja érezni, hogy el van hagyatva.

Jeruzsálemben a Siratófalnál van egy temető, ahová nem csak zsidók, hanem keresztények és muzulmánok is temetkeztek. Talán azért, hogy elsőként tudjanak a Messiás eljöveteléről?

Van egy ilyen elképzelés, de ha a Tórát figyelembe vesszük, akkor ez a temető nem kóser, nem tiszta, így vannak olyan elképzelések, hogy ott ne fog majd keresztül menni a Messiás. Ám szerintem, már beszéltem a Jeruzsálemet körbevevő tűzoszlopról, ha eljön a Messiás, akkor a tisztítótűz eléget mindent, ami nem tiszta. Minden meg fog változni, az Olajfák hegye, a Templomhegy is, s majd annak a világnak is a centruma lesz Jeruzsálem.

Ha már vallás, vallások, Betlehemben egyre több mecset épül, amihez senki nem szól semmit.

Ez így van, de láttam egy statisztikát, mely szerint a legtöbb szakrális épület zsinagóga, majd keresztény templom, a mecsetek a harmadik helyen vannak. Persze nyilvánvaló a cél, hiszen Betlehem volt a keresztény centrum, a Születés Templomával, ahová különösen Karácsonykor zarándokoltak el keresztények ezrei, ezt Izrael Állam biztosította számukra. A palesztin regnálás óta sorvad Betlehem, sokan elmenekültek, régebben a keresztény lakosság többségben is volt ott, mára elenyésző kisebbség lett. Az ott maradt keresztények meg nagyrészt a Hámász propagandáját fújják. Szomorú látni, hogy mit tettek Betlehemben, Betlehemmel.

Már az Ószövetség is írja, hogy évente el kell menni Jeruzsálembe, ezt mennyire tartja az Újszövetség mentén élő Hit Gyülekezete?

Évente 5-6 csoportot szervezünk, minden év februárjától kezdve csoportosan, egyénileg is sokan utaznak el a Szentföldre, mindenki nagy örömmel és reménységgel tér vissza. Én is így vagyok vele, most jöttem vissza és azt tapasztaltam most is, Izraelben reménytelen problémák vannak, de ott valami remény szállja meg az ember lelkét és szellemét, hogy csak optimistán tud visszajönni onnan. Persze sok nem könnyű dolog van, mint az iszlamizmus és a kereszténység és a judaizmus közötti összes ellentét feloldása, ez azért egy komoly elkötelezettséget és időt igényel. Ám nekünk ezen kell munkálkodnunk, hogy gyermekeink, unokáink számra egy szebb, élhetőbb világot tudjunk hagyományozni.

Ön szerint mit is kell tennie az embereknek a Messiás eljöveteléhez, ha pedig eljön, akkor mi fog történni?

Szerintem az embereknek el kell menniük a teljesítőképességük határáig, természetesen a jó és az igazságosság alapján. Tenni kell azért, hogy az új világ számára egyre jobb feltételek jöjjenek létre. A régi világ igenis megérett arra, hogy újjászülessen, levesse magáról azokat a negatív elemeket, amelyek emberek milliárdjának az életét nyomorították meg, megfosztva embertársainkat a reménytől, a hittől. Ha a jószándékú emberek összefognak, megértik és elfogadják, hogy az új világ számára Jeruzsálem nem csak kihagyhatatlan, hanem egyszerűen főszerepe van, ha alázatosak vagyunk, tartozzunk bármelyik felekezethez, etnikumhoz, akkor egy olyan megbékélés jön létre, amely megteremti a feltételt, hogy minél kevesebb véráldozattal jöjjön el az új világ. Nekünk most az a dolgunk, hogy az utat előkészítsük az Úr számára, a hegyeket leromboljuk, a völgyeket betemessük, legyünk túl az ellentéteken, az akadályokon, hogy minél több embernél eljöjjön a megvilágosodás, az igazság szeretete.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter