A hagyományos politikai pártok válságok sorát élik át

A hagyományos politikai pártok válságok sorát élik át

Deák Dániel, a Nézőpont Intézet munkatársa elemezte a francia elnökválasztást, de szóba került még az Európai Unió jövője, valamint számos belpolitikai esemény is, Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa kérdései alapján.

 

Vasárnap elnököt választott Franciaország, ahol a két jelölt közül Emanuel Macron győzött, ő lesz a következő francia elnök. Ám Marine Le Pen már a választások éjszakáján azt mondta, hogy bár nem ő és nem a Nemzeti Front győzött, ám mégis győztek. Ez miként volt lehetséges?

Az mindenképpen jelzésértékű, hogy a Nemzeti Front most érte el a legjobb eredményét, korábban salig valamivel több mint 20 százalékos eredményt értek el, ám a mostani, majd 40 százalékos eredmény azt jelzi, a franciák döntő többsége elégedetlen a jelenlegi politikai elittel. Az Ipsos mostani kutatását, ami közvetlenül a választások után jött ki, az azt jelzi, hogy 43 százalék csak azért szavazott Macronra, mert nem szerette volna, hogy Marine Le Pen kerüljön hatalomra. Most az látszik, az új államfőnek nagyon nehéz belpolitikai vitákkal kell megküzdenie, ki kell építenie a helyi bázisait. Most jön majd egy nemzetgyűlési választás, az kérdés lesz, hogy megteremti-e azt a belpolitikai bázisát, amelynek köszönhetően majd kitöltheti az elnöki ciklusát.

Kikből teremtheti meg ezt a bázist? Már csak azért, mert voltak olyan felmérések, melyek szerint a mozgalmának billegni fog majd a többsége a nemzetgyűlésben.

Nagy valószínűséggel nem lesz meg az abszolút többsége, ha ez így lesz, akkor nagy valószínűséggel a szocialistákkal tud majd kormányozni. Azt azért látni kell, a mostani választást nem a baloldal, nem a liberálisok nyerték meg, hanem a mérsékelt jobboldal veszítette el. Fillon botrányai odáig vezettek, hogy szinte a legesélyesebb jelölt ledarálta magát, így nyert Macron, de valójában az a változás, amit a francia nép szeretett volna megvalósítani, az nem következett be. Ezért most egy elhúzódó konfliktusokkal terhelt ország képe rajzolódik ki, tüntetéshullámmal. Macron már a gazdasági programoknál is komoly nehézségekbe ütközik majd. Amennyiben mindezt az Unióra vetítjük ki, akkor az látszik, a német dominancia megmarad, Franciaország nem nagyon fog beleszólni abba, hogy az Európai Unió milyen politikát folytasson, mindez így volt az eddigi elnök Hollande esetében is, csupán Angela Merkel után kullog majd.

A jobbközép erő vereségében az mennyire játszott szerepet, hogy az összes jelölt régi volt, nem sikerült nekik egy ütőképes jelölttel előállniuk?

Azt látni kell, a hagyományos politikai pártok válságok sorát élik át, nem csak Franciaországban, hanem szerte Európában, egyszerűen képtelenek arra a belső megújulásra, ami a társadalmi elvárásoknak megfelelne. Mi, a Nézőpontnál már többször is felhívtuk erre a figyelmet, tavaly készítettünk egy felmérést, ahol azt vizsgáltuk meg szerte Európában, hogyan is állnak ezek a pártok támogatottságban, emberi erőforrásban. Azt láttuk, hogy jelenleg nagy problémák vannak, bár ez nem csak francia jelenség, de Franciaországban ez a választás egyértelműen megmutatta, a hagyományos politikai pártok, amelyek évtizedeken keresztül uralták a belpolitikát, azok nagy bajban vannak. Elveszítették a támogatóik nagy részét, nem képesek a megújulásra. Gondoljunk bele, a hazai belpolitikában sem képes új szereplőket kiállítani az MSZP, nem képesek megújulni, ehhez hasonló folyamatokat látunk Franciaországban.

Itthon is választás volt, igaz csak egy időközi önkormányzati választás. Mi történt Debrecenben?

Készültek kutatások, melyek szerint, ha most lennének országgyűlési választások, akkor 2014 tavasza ismétlődne meg, ezt erősítette meg a mostani debreceni, de a korábbi zuglói és józsefvárosi választás is. Összegezve: a status quo fennmaradt az országban, ha vannak időközi választások, akkor nagyjából ugyanazok az eredmények születnek, mint három évvel ezelőtt. Ez a debreceni választás azt mutatta, abban a körzetben, ahol a Fidesz-KDNP korábban is magasan vezetett, megőrizte továbbra is a többségét. Ez a választás leginkább az ellenzéki pártok közötti helyezkedésre világít rá. Most a DK ért el jóval jobb eredményt, mint az MSZP, ezt nyilvánvalóan majd Gyurcsány Ferenc fel is használja majd az elkövetkezendő napokban a kommunikációjában, amikor meg majd az összefogásról vitatkoznak majd, akkor is előkerült majd ez az eredmény.

Németországban tartományi választások voltak, most Schleswig-Holsteinben, ahol immár másodjára szenvedtek súlyos vereséget a szociáldemokraták. Ennek fényében az őszi kancellári választáson még van esélye Martin Schulznak?

Ugyan a kutatók mérték a Schulz hatást, de ez a valóságban nem nagyon mutatkozik meg. Lesz még egy választás a nagy megmérettetés előtt Észak-Rajna-Vesztfáliában, amit egyébként mini Bundestag választásnak is neveznek. Az látszik, a CDU-CSU visszaszerezte azt a bázisát, amit korábban elvesztett, ez annak köszönhető – erre a Spiegel is rávilágított -, hogy Angela Merkel kampánycsapata stratégiát váltott, többek között a bevándorlási válság kapcsán is. Már nem azt képviseli, mint egy évvel ezelőtt, sokkal inkább a magyar javaslathoz hasonló üzenetekkel operálnak. Ennek is köszönhető, hogy azok a szavazók, akik elmentek a szélsőjobbhoz, most visszataláltak.

Miben reménykedik Martin Schulz, esetleg abban, hogy majd a kancellárjelölti vitán fordít?

Schulz abban reménykehet, hogy a Zöldekkel és a Die Linkével közösen tud majd egy kormánykoalíciót alakítani, egyedül reménytelen, hogy az SPD kormányozzon. Most annak van a leg nagyobb esélye egyébként, hogy fennmarad majd a nagykoalíció.

A francia választások lesznek valamilyen hatással abritek kilépésére?

Macron győzelme nem hoz majd változásokat, ugyanazt az Európa politikát képviseli majd, mint az elődje, ez a föderatív Unió kiépítését jelenti. Már beszéltem róla, ha az új európai politikában nem lesz meghatározó az új francia elnök, akkor nem lesz nagy szerepe Franciaországnak a Brexit tárgyalások során, csupán annyi, hogy majd megerősíti a Merkel által diktált feltételeket.

Akkor akár igaza is lesz Marine Le Pennek, aki azt mondta, női vezetője lesz Franciaországnak, vagy ő vagy pedig Anglea Merkel?

Ezzel a választással Merkel nyert, majd ő találja ki, hogy mi legyen a Brexit tárgyalások során, hogy ezzel is megnyerje az őszi választást Németországban, a franciák csak a pecsétet nyomják rá a megállapodásra.

Macron győzelme, a mozgalmának a megerősödése milyen hatással lehet a magyarországi kis pártokra?

Voltak itthon olyan vélemények, hogy Franciaországban egy mozgalom képes magát felépíteni pár hónap alatt, akár a Momentummal is párhuzamba állítva. Azonban látni kell, a kettő teljesen más, egészen más logikája van egy elnökválasztásnak, mint egy országgyűlésinek, ráadásul Macron már régóta részese a francia belpolitikának, volt miniszter is, már ezért is sántít a párhuzam a Momentum Mozgalommal. Az látszik, Magyarországon is keresik a választ az ellenzéki térfélen arra, hogyan lehetne egy újabb erőcsoportot létrehozni, ami kormányváltó alternatíva lehetne, de erre még nem született megoldás.

A hétvégén egy fideszes rendezvényen került a szervezőkkel összetűzésbe egy újságíró, másutt meg egy másik rendezvényt az interneten közvetítettek. Ön szerint ez utóbbi lehet a jövő vagy inkább beengedni kéne a munkájukat végző újságírókat?

Először is, tisztán kell látni, hogy mi is történt, szerintem a Fidesznek is az lehet az érdekes, hogy a kamerafelvételeket hozzák nyilvánosságra. Az tény, ezeknél az internetes portáloknál már túl vannak azon, hogy egy tudósítást hajtsanak végre, sokszor politikai pártként viselkednek, ezt a CEU ügy kapcsán a Nézőpont meg is állapította. Ezért is lehet, hogy egyre inkább elmérgesedhet az a konfrontáció, ami a kormánypártok és ezek az internetes portálok között van, ezért is fontos egy olyan struktúra kialakítása, amelyik ezeket a konfliktusokat csillapítja. Ezek a nemzeti konzultációs fórumok a kormánynak a választóival történő kommunikációja, az említett portál a 444.hu pedig minden alkalmat megragad, hogy ezeket az eseményeket, a hallgatókat, a szereplőket károsan mutassa be.

Köszönjük a beszélgetést.