A BreuerPress és a HetiTV hírei 2017.05.08

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2017.05.08

Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódnak az idei érettségik. A mostani vizsgákon összesen 108 500 diák ad számot tudásáról. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű és emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. Idén a középszintű írásbelin megváltozik a szövegalkotási feladatlap szerkezete. A gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre és Köznapi írásbeliség megnevezés alatt az érveléssel párban áll. A vizsgázók a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés között választhatnak majd. A középszintű írásbeli érettségi vizsgán a műértelmező és a műveket összehasonlító feladat közül választhat a vizsgázó.

 


Szerencsés nemzet vagyunk, mert bárhol élnek a magyarok, megvan köztük az összetartozás – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter a Magyarország Barátai Alapítvány konferenciáján. Varga Mihály úgy fogalmazott: magyarnak lenni manapság kihívás és bátorság egyszerre, mert – ahogy az elmúlt években gyakran – Magyarország most is viták kereszttüzében áll. Kiemelte például, hogy Magyarországnak az Európai Unióval is nagyon éles vitája van a migráció kérdésében.   A miniszter kitért Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének nyilatkozatára is, amelyben antiszemita beszédként interpretálta Orbán Viktor kormányfő felszólalását. Varga Mihály döbbenetesnek nevezte, hogy azt a kormányt vádolják antiszemitizmussal, amely bevezette a holokauszt emléknapot, és Magyarországon és a határokon túl is kiemelten kezelte holokauszt ügyét. Példaként említette, hogy Szabadkán Magyarország támogatásával újítják fel a zsinagógát.

Óriási fölénnyel nyert meg a Fidesz-KDNP jelöltje a debreceni időközi választást. A győztes Türk László 926 szavazatot gyűjtött, ami a leadott voksok több mint 58 százaléka. A második helyen a Jobbik jelöltje, Keresztesy Gergő végzett 259 szavazattal (16,31 százalék), a harmadik a DK támogatottja 149 szavazattal (9,38 százalék). A negyedik helyen végzett Pásztor Patrik, az MSZP jelöltje 79 vokssal (4,97 százalék).

 
Külpolitika:

 

A centrista Emmanuel Macron nyerte meg vasárnap a francia elnökválasztás második fordulóját a szavazatok 65,5-66,1 százalékával, míg a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a voksok megközelítőleg 33,9-34,5 százalékát szerezhette meg az urnazárás után közölt exit poll eredményei szerint. Európa-szerte fokozott érdeklődés követte a franciaországi voksolást, hiszen az ötödik köztársaság megalapítása óta – csaknem 60 éve – ez volt az első alkalom, hogy egyik nagyobb jobbközép vagy balközép párt jelöltje sem jutott be az elnökválasztás második fordulójába. A 39 éves Emmanuel Macron egy éve hozta létre a magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Indulás!) nevű politikai mozgalmát. A várhatóan egy héten belül hivatalba lépő elnök a legfiatalabb lesz a Francia Köztársaság történelmében. Programjában támogatja az Európai Uniót és versenyképesebbé tenné a francia gazdaságot.

 

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Schleswig-Holstein tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint. Az ARD és a ZDF országos köztelevíziók megbízásából végzett kutatások alapján a CDU a szavazatok 33-34 százalékát szerezte meg. A Martin Schulz vezette szociáldemokrata párt (SPD) messze lemaradva, a szavazatok 26-27 százalékával a második helyen végzett. A Zöldek a szavazatok 12,5-13,5 százalékát szerezték meg az exit pollok szerint.

 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezető szerepet tölt be az uniós külső határok védelmének ügyében – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy német lapinterjúban. „Igyekszem azt tenni, amit helyesnek tartok, és nem engedni a civil szervezetek, bizonyos érdekcsoportok vagy a média nyomásának” – hangsúlyozta Sebastian Kurz.

 

Néhány órával életbe lépése után megsértették a fegyvernyugvást a nemzetközi megállapodásban kijelölt szíriai biztonsági övezetekben – közölte a szíriai polgárháború fejleményeit figyelemmel követő emigráns csoport. A kazah fővárosban, Asztanában csütörtökön írták alá azt az orosz-török-iráni memorandumot, amelynek értelmében négy biztonsági övezetet jelöltek ki a civil lakosság védelmére Szíria északi, középső és déli

részében. A fegyvernyugvás formálisan pénteken éjfélkor lépett életbe.

 

A rendőrség szerint 12 ezren, a szervezők szerint 90 ezren vettek részt a szombat délutáni kormányellenes tüntetésen, a Szabadság Menetén Varsóban. A tüntetést a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform szervezte. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lobogtattak és a „szabad európai Lengyelország”, „Lengyelország itt van” jelszavakat skandálták. Grzegorz Schetyna, a Polgári Platform elnöke győzelmet ígért 2019-es parlamenti és európai parlamenti, illetve 2020-as elnökválasztásokon. Azt is megígérte, a jelenleg kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) politikusait jogi felelősségre vonja „jogellenes cselekedeteikért”.

 

Izrael megvizsgálná a palesztin-izraeli békefolyamat megújításának lehetőségét – közölte Benjámin Netanjahu miniszterelnök Donald Trump amerikai elnök közelgő látogatása kapcsán. Osztozunk az amerikai elnök szándékában, hogy megvizsgáljuk a békefolyamat felélesztésének módját – mondta az izraeli kormányfő. Donald Trump május 22-én, első külföldi körútjának második állomásán, Szaúd-Arábiából érkezik majd Izraelbe, egy napra. Látogatásának célja a bizalomépítés, a 2014 tavasza óta megszűnt palesztin-izraeli béketárgyalások felélesztése vagy közvetlen kétoldalú megbeszélésekkel, vagy több közel-keleti ország bevonásával, regionális kerekasztal keretében.

 

A romló izraeli-német kapcsolatok veszélyére hívta föl a figyelmet vezércikkében a Jediót Ahronót. A lap szerint a két félnek nem szabadna a közös kapcsolatokat a belpolitikai célok alá rendelnie. Németországnak nem szabadna hagynia, hogy a holokausztért viselt felelősséget belpolitikai célokból feladja, valamint Berlinnek nem lenne szabad olyan szervezeteket finanszíroznia, amelyek deklarált célja Izrael elpusztítása – olvasható a vezércikkben.

 

Gazdaság:

 

A kormány minden élethelyzetben az édesanyák mellett áll, különféle támogatásokkal, adókedvezményekkel és a bölcsődékre jutó összeg megduplázásával segíti őket – mondta Rétvári Bence. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: az adókedvezményeknek köszönhetően egymillió család számára könnyebb a gyermeknevelés. A kormány adókedvezményt nyújt a kisgyermekes anyákat foglalkoztató munkaadóknak, jövőre pedig megduplázza a költségvetésben a bölcsődékre jutó támogatást, hogy azokat az édesanyákat is segítse, akik minél hamarabb szeretnének munkába állni – tette hozzá.

 

Vagyonrekordot döntöttek a brit gazdagok leggazdagabbjai az elmúlt egy esztendőben. A The Sunday Times minden év tavaszán összeállítja listáját – Rich List – a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról. A 2017-es összesítés szerint a brit pénzarisztokrácia felső kasztjának összvagyona egy év alatt 14 százalékkal, 83 milliárd fonttal 658 milliárd fontra (csaknem 250 ezer milliárd forintra) emelkedett. A Rich List 2017 szerint a rangsorban szereplők közül 19-nek a vagyona egymilliárd fonttal vagy ennél is nagyobb mértékben emelkedett az elmúlt évben.

 

Sport:

 

A Győri ETO női kézilabda csapata hatalmas küzdelemben, hosszabbítás után 31—30-ra nyerte a Bajnokok Ligája döntőjében a Vardar Szkopje ellen. Ez a csapat harmadik BL-győzelme. Ezen a hétvégén rendezték a női kézilabda BL négyesdöntőjét, amelynek idén is Budapest adott otthont. Szombaton a Győr hat góllal verte a Podgoricát, míg a Szkopje a Bukarestet győzte le.  Az első gólt ugyan a Vardar szerezte, de később aztán dominált a Győr, az első félidőben négy gól is volt az előny, a szünetben pedig hárommal mentek a győriek, 15—12 volt a félidő. A második játékrészben aztán feltámadott a Szkopje, fokozatosan jöttek fel, 24—24-nél össze is jött nekik az egyenlítés.

 

Időjárás:

Hétfőn túlnyomóan felhős lesz felettünk az ég, keleten még kisebb eső, egy-egy zápor előfordulhat. A megélénkülő északias szelet néhol erős lökések kísérhetik. A hőmérséklet 17-21 fokig emelkedhet.  Hidegfronti hatásra számíthatunk.