Franciaországban vasárnap eldől, hogy ki lesz az új elnök

Franciaországban vasárnap eldől, hogy ki lesz az új elnök

Soós Eszter Petronella a franciaországi elnökválasztásról, az utolsó televíziós vitáról, Franciaország jövőjéről beszélt.

Lezajlott a francia elnökjelöltek utolsó televíziós vitája, ahol az elemzők szerint Marine Le Pen lemaradt. Jól látják ezt a helyzetet?

A számok is ezt mutatják, a nézők kétharmada, ami 16 millió nézőt jelent, úgy látta, Emanuel Macron volt a meggyőzőbb. A vitát végignézve azt gondolom, Le Pen egy ideológiai vitát akart lefolytatni, vele ellentétben Macron pontosabb volt, a tényekre igyekezett jobban fókuszálni. A francia politikai kultúrában a tartalmat a szakpolitika jelenti, nem pedig az ideológia. Egyébként azt is hozzá kell tenni, a vita nagyon durva volt.

Én is megnéztem a vitát és azt gondoltam, ezek a beszólások nem nagyon divatosak Franciaországban, de ezek szerint tévedtem.

Úgy 1974 óta még nem volt ennyire durva politikai vita az elnökjelöltek között. Ebből a szempontból egy nagyon alacsony színvonalú vita volt.

Vasárnap választanak a franciák, Ön szerint felkelnek majd szavazni vagy inkább otthon maradnak?

Szerintem igenis felkelnek majd, most 75 %-os részvételt mérnek, én meg lennék lepve, ha ez nem menne fel akár 80-ig, most ráadásul nincsenek rejtőzködő szavazók.

A második fordulóban is ugyanazok a szabályok az érvényesek, akár a külföldi szavazásokat nézve?

Természetesen, ugyanazok a szabályok az érvényesek. Már a hétvégén megkezdődik a szavazás a tengerentúli területeken, majd folytatódik a külképviseleteken, vasárnap reggel meg Franciaországban is elkezdenek szavazni, majd este 8-kor már lehet tudni a végeredményt.

Mi fog történni hétfőn a választás után, ha az egyik, ha a másik fél győz?

Szögezzük le, a legutolsó tévévita után biztossá vált, Marine Le Pen esélytelen a győzelemre. Neki még az sem segít, ha minél többen mennek el szavazni. Ami a hétfői eseményeket illeti, valószínűleg beadja a lemondását a kormány, május 15-ig, az új elnök hivatalba lépéséig maradnak. Már vasárnap este lehet tudni az eredményt, amit hivatalosan a hét közepén fogadnak el, így szűk egy hét lesz az új elnök hivatalba lépéséig. A köztársasági elnök a beiktatása napján egy új kormányt és új miniszterelnököt nevez ki. Az új kormány elkezdi a munkát, de parlamenti többsége nem lesz, de közben már zajlik a nemzetgyűlési választás kampánya, június 11-én és 18-án választják meg az 577 képviselőt. Most azt mutatják a számok, hogy Macron mozgalma akár egyedül, koalíció nélkül is megszerezheti az abszolút többséget. Ez választ adhat azokra a kérdésekre, amik az elmúlt időben felmerültek, azaz hogyan is tud majd Macron elnökként irányítani.

Le Pen a televíziós vitában azt mondta, Franciaországnak női elnöke lesz 2017-től, vagy ő vagy pedig Merkel, Németország kancellárja, ezzel is utalva arra, hogy Macron túl jó viszonyt ápol a német vezetővel. Igazak ezek a feltételezések?

Macron azt mondja, francia gazdasági reformokra van szükség, ahhoz, hogy az országot komolyan vegyék, a mozgástere megnőjön. Mint közismert, az Európai Unió arról is szól, hogy a német gazdasági erőt a francia politikai erővel egyensúlyozza ki. Az eddigi elnök, Hollande, egyszerűen nem használta ezt a tengelyt. Macron azt mondja, legyen erős a francia gazdaság, legyen meg vele szemben a bizalom, ha ez megvan, akkor lehet újra belépni a német-francia tengelybe, hogy befolyást szerezzenek. Azt látni kell, mind a franciáknak, mind a németeknek a partnerség az érdeke. A németek nem szeretnék, hogy minden rosszért csak ők legyenek a felelősek Európában, egyszerűen kell nekik a francia fügefalevél, ezt Macron tökéletesen érti.

Hogyan boldogul ez a tengely az angolok hiányában?

A Brexit megerősíti Franciaország pozícióját, a britek kiszállása azt jelenti, hogy kilépett az a „kerékkötő”, aki az európai integrációt csak egy gazdasági, piaci történetnek látta. A franciák és a németek ezzel ellentétben egy politikai projektnek látják, egy békeprojektnek, ez egy egészen más szemlélet. Ezek Franciaország befolyását növelni fogja katonailag is.

De a britek a NATO tagjai maradnak.

Ez így van, de az Európai Unióban egyetlen atomhatalom marad, egyetlen olyan marad, amelyiknek vétójoga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában, egyetlen olyan marad, amelyik képes lehet külföldön katonai akciókat végrehajtani.

Ha már Brexit, Ön szerint a franciák betartanak majd a briteknek?

Egyrészt azt tudni kell, az Európai uniónak francia a főtárgyalója. Ami a kérdést illeti, be kell tartani, muszáj példát statuálni azok felé, akiknek ez a kilépés esetleg megfordulna a fejében. Hollande elnök mondta azt, hogy Nagy-Britanniának éreznie kell a tettei súlyát.

Franciaország pályázik a jelenleg a londoni Cityben található bankok letelepítésére is

Párizs nagyon komoly kampányt is folytat Londonban, megszólítva az ottani cégeket. Párizson kívül még Frankfurt is bejelentkezett új székhelyként. A befektetési üzletágban egyébként Párizs nagyon jól áll.

A betartás mellett a francia lapok olyanokat is írnak, hogy azért kedvelik a briteket.

Ez teljesen elképzelhető. A francia történelemben van egy angolszász-ellenesség, de azért nem szabad elfeledni, ez a két ország a II. világháborúban együtt harcolt, Churchill nélkül De Gaulle sehol nem lett volna, tehát van egy közös értékrend, ami azt mutatja, ez a két ország nem tudna eltávolodni egymástól.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter