A felszín és ami mögötte van

A felszín és ami mögötte van

Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő a világ nagyobb eseményeit elemezte.

 

Putyin találkozott Merkellel, aminek a végén kiderült, a felek szinte semmiben nem értettek egyet. Akkor mi értelme volt a találkozónak, netán csak mutatni akarták, hogy azért van személyes kapcsolat a két vezető között?

Azért a felszín mögött kicsit más a helyzet. Vannak olyan kérdések, amiben egyetértés van, ezek a gazdasági együttműködések például. A két ország között még a szankciók ellenére működött a gazdasági kapcsolat. Ami a találkozót illeti, ez mindkét fél számára fontos volt, különben Merkel kancellár sem utazott volna el, ő nem csak az országát képviselte kancellárként, a választások előtt kancellárjelöltként, hanem ő most az Európai Uniót is képviselte a tárgyalások során. Nem véletlenül Szocsiban került erre sor, ahogy az sem volt véletlen, hogy nem volt protokoll, mindenféle tájékoztató, azaz nem volt hivatalos találkozó. Persze ennek ellenére rendesen odamondogattak egymásnak, a két vezető régóta ismeri egymást, nyelvi problémáik sincsenek. Németország számára rendkívül fontos a gazdasági kapcsolat, politikailag természetesen vannak viták. A folyamatokat folytatni kell Ukrajnában, ahogy ezt Merkel kiemelte, de a közel-keleti helyzet is szóba került, még akkor is, ha ez nem elsősorban a németek problémája, sokkal inkább egy amerikai-orosz tárgyalásra lenne szükség. Azonban ebben a kérdésben most úgy néz ki, Merkel kancellár jobban képviseli az Európai Uniót, mint az saját magát.

Szocsiban tárgyalt még Putyinnal Erdogan török elnök is. Ez a megbeszélés a nagy béke jegyében zajlott, olyannyira, hogy az orosz elnök azt mondta, megmentik Törökországot, sőt turisztikai segítséget is nyújtanak. Ez azt jelenti, hogy szinte kötelező lesz Antalyába menni?

Eddig is odamentek, ez a korábbi nézeteltérések, valamint a feszült török helyzet miatt maradt egy ideig abba. A két ország nagyon fontos egymásnak, Oroszország egy kicsit a NATO-t is tudja támadni azzal, hogy egy tagországgal próbál üzleti kapcsolatokat kiépíteni, sőt rakétarendszereket is felkínáltak a törököknek, amit Ankara örömmel is fogadna. Ezzel azért az a probléma, hogy a NATO egységes légvédelmi rendszerrel rendelkezik.

Ha mindez így van, Törökország a NATO tagja, a szövetség egységes rendszerével, akkor mi szüksége van az orosz rakétákra?

Ez elsősorban egy gazdasági ügy, az oroszoknak nagyon fontos, hogy ezeket a fegyvereket eladják a törököknek, az biztos, teljesen furcsa a NATO-n belül, hogy egy tagország egy más rendszert akar megvenni, alkalmazni.

Trump elnök rövidesen Európába megy, majd onnan a Közel-Keletre.

A Közel-Kelet rendkívül fontos az új amerikai adminisztráció számára, az új politikai stratégiájuk még nem látszik kristálytisztán, Igaz, Trump elnök fogadta Abbászt, a Palesztin Nemzeti hatóság vezetőjét és mondta neki, hogy állapodjanak meg Izraellel, de ez a fogjuk meg és vigyétek kategóriájába tartozik. Egyébként a palesztin elnök fogadása egyfajta gesztus volt az arab világ felé. Azt negatívumnak tartom, hogy semmiben nem egyeztek meg, szóba sem került a kétállami, egyállami megoldás, ez a találkozó így csupán egy protokolláris eseménynek tűnt. Az európai útját illetően találkozik a NATO vezetőivel, de itt csupán bemutatkozik az európai vezetőknek. A közel-keleti látogatásait illetően az fontos, hogy elmegy Izraelbe, ez azért is fontos, hogy miket is mondott a zsidó állammal, a békefolyamattal kapcsolatban, az amerikai nagykövetség elköltöztetéséről Jeruzsálembe, persze most nem lesznek nagy döntések. Mellette elmegy még Trump Szaúd-Arábiába is, amit nagyon fontosnak tartok.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter

Rovatok: Egyéb