A BreuerPress és a HetiTV hírei 2017.05.03

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A Publicus Intézet áprilisi kutatása alapján a Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt népesség körében 24 százalék.  Az MSZP és Jobbik tábora 14 és 11 százalék. A Fidesz szavazóinak száma a múlt hónaphoz képest egy százalékpontot csökkent, viszont a párt szavazóinak aktivitása emelkedett, és ebben a hónapban ők a legaktívabbak.  Az MSZP támogatottsága tavaly év vége óta lassan, de folyamatosan növekszik, a párt erre a hónapra stabilizálta a megszerzett táborát, ami most változatlanul 14 százalék. A párt szavazói továbbra is meglehetősen aktívak. A Jobbik támogatása a múlt hónaphoz képest nem változott, és 11 százalék. A párt támogatottsága már majd’ egy éve beszorult a 10-11 százalékos sávba. A Jobbik támogatóinak aktivitása továbbra is alacsony.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium határozottan visszautasít „minden olyan képtelenséget”, hogy Magyarország propagandaháborút folytatna Románia ellen, még ha az tudományos körökből érkező rágalom formájában jelenik is meg. A bukaresti médiában a magyar kormány „románellenes” propaganda-főosztályaként állították be a magyarországi  „Trianon 100” nevű kutatócsoportot, amely a Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” nevű, fiatal kutatók számára kiírt pályázatán nyert harmincmillió forintos támogatást a békeszerződéssel kapcsolatos ismeretek kiegészítését, összegzését és közzétételét célzó ötéves projektre.

A munkavállalókról, az illegális bevándorlásról és a paksi atomerőműről is szó volt kedden az Országgyűlésben napirend előtt. Tóth Bertalan (MSZP) úgy értékelte, Magyarországon igazságtalanság van. Ezt a Fidesz hozta létre és annak fenntartásában érdekelt, míg az MSZP az igazságtalanság felszámolását akarja – hangoztatta. Szerinte a gazdagoknak többet kell vállalniuk.

Földi László (KDNP) szerint a terrortámadások bizonyítják, hogy Magyarország ismét Európa pajzsa lett. Magyarázatként elmondta, Magyarország volt az, amely mindenkinél korábban felismerte, hogy az illegális migráció egy tudatosan gerjesztett népvándorlás, amelynek útját kell állni, mert veszélyezteti az életünket.

 

Hitelesítette a korrupciós bűncselekmények elévülésének legalább 12 évre emeléséről szóló népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottság. A kérdést Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be. A kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?” Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, hitelesítsék a kérdést, mert az az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Jelezte: a büntető törvénykönyv jelenleg is tartalmazza a korrupciós bűncselekmények törvényi meghatározását, valamint az elévülés általános szabályait, illetve a kivételeket, emellett a kérdés nem esik tiltott tárgykörbe.

 

A  főpolgármester sikernek tartja, hogy a BKV-nál és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél létrejött a bérmegállapodás. Tarlós István köszönetet mondott a BKV két meghatározó szakszervezeti vezetőjének és a BKV dolgozóinak azért, hogy sikerült elkerülni a sztrájkot. Az FKF-nél is létrejött korábban egy ilyen megállapodás a szakszervezetekkel – tette hozzá. A főpolgármester szerint most a megállapodásokkal „egy igazságtalanságot” el tudtak kerülni a főváros két meghatározó cégénél.

 

Külpolitika:

 

Kitüntetések átadásával, légi parádéval és grillezéssel ünneplik Izraelben az ország kikiáltásának hatvankilencedik évfordulóját. A Kneszet házelnöke, Juli Edelstein beszédében a társadalom egységére hívta fel a figyelmet: „Meg kell értenünk, hogy életünkben nem minden jobb- vagy baloldali, nem minden jobboldali fasiszta, és nem minden baloldali áruló. Ez az elfogadhatatlan gondolkodásmód megosztottsághoz vezet és pusztulást hoz ránk”- hangsúlyozta. A függetlenségi nap hivatalos zárásaként minden évben átadják Jeruzsálemben a legmagasabb izraeli kitüntetést, az Izrael-díjat. Idén a sport kategóriában az ötszörös magyar olimpiai bajnok, Keleti Ágnes nyerte el ezt a megtiszteltetést.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban fogadta Angela Merkel német kancellárt, és megbeszélésük előtt elmondta, hogy elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, valamint regionális krízisekről, köztük kiemelten az ukrajnai válságról és a szíriai konfliktusról kívánnak tárgyalni. Angela Merkel, aki hivatalosan a júliusi hamburgi G20-csúcs előkészítésének keretében találkozott Vlagyimir Putyinnal, fontos csoportbeli partnernek nevezte Oroszországot. A német kancellár kétévi kihagyás után látogatott el Oroszországba, s ez a második vizitje az ukrajnai orosz beavatkozást és a korábban szoros kapcsolatok emiatti megromlását követően.

 

Bohuslav Sobotka szociáldemokrata cseh  miniszterelnök bejelentette, hogy még a héten benyújtja kormánya  lemondását.  Döntését Sobotka azzal indokolta, hogy nem tudja tovább vállalni kormányában Andrej Babis kormányfőhelyettest, pénzügyminisztert, a koalíciós partnerpárt, az  ANO   (IGEN)  elnökét, akit adócsalással vádolnak és Sobotka szerint a gyanút mindeddig nem tudta eloszlatni.

 

Olaszország ellene fog szavazni annak az UNESCO-határozatnak, ami nem ismeri majd el Izrael szuverenitását Jeruzsálem fölött. Angelino Alfano, Olaszország külügyminisztere arról beszélt, hogy nem fog olyan utasítást adni az Olaszország  UNESCO nagykövetének, ami felhatalmazná őt a határozat támogatására.  Úgy fogalmazott, hogy az UNESCO nem lehet a terepe ideológiai konfliktusoknak – írta a Times of Israel. A  lap arról is beszámolt, hogy Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök is éles szavakkal bírálta a határozattervezetet. Nincs más nép a világon, akik számára olyan fontos lenne Jeruzsálem, mint a zsidó nép számára – fogalmazott a kormányfő.

 

Svájc hírszerzése további dzsihadista merényletekre számít Európában, a fenyegetettség Svájcban továbbra is emelt szintű éberséget indokol. Merényletektől leginkább az Iszlám Állam tagjai miatt és a dzsihadista terrorszervezettel rokonszenvezők miatt kell tartani. A hírszerzés több mint 500 olyan internetezőt azonosított, akiknek svájci kapcsolatuk van és dzsihadista eszmét terjesztenek. Bár Svájcot még nem érte közvetlenül dzsihadista támadás, a hírszerzés szerint fennáll a veszély, hogy magányos elkövetők vagy kisebb csoportok megpróbálkoznak ezzel.

 
Egy ciszjordániai  férfi megpróbált megkéselni egy izraeli biztonsági embert Jeruzsálem északi részén, de a merénylőt lelőtték – írta az i24news. A portál tudósítása szerint a támadásban a biztonsági szolgálat emberei nem sérültek meg. Az elmúlt hetekben több késeléses támadás is történt Izraelben.

 

Gazdaság:

 

Elhibázott politikai döntések sorozata vezetett a 4-es metró beruházási költségeinek növekedéséhez, a kivitelezési idő elhúzódásához – mondta Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke miután meghallgatták Balogh Árpádot, a DBR Metro Projekt korábbi vezetőjét a beruházásról.

 

Rövidesen megkezdődhet az M44-es gyorsforgalmi út Kondoros–Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakaszának építése. Az Európai Unió hivatalos lapjában, most megjelentek szerint a nyílt közbeszerzési eljárásban a pályázók június 13-án nyújthatják be ajánlatukat.  A kétszer kétsávos, osztott pályás autóút a Kecskemétet Békéscsabával összekötő M44-es részeként épül meg – írta a Világgazdaság. Szolnok felé is épül a gyorsforgalmi kapcsolat: pénteken elhelyezték az M4-es gyorsforgalmi út Üllő–Cegléd közötti szakaszának alapkövét. A 44,4 kilométeres szakasz költsége több mint 72 milliárd forint – mondta Varga Mihály, a gazdasági tárca vezetője.

 

Sport:

 

Kulcsár Krisztiánt választották elnöknek a Magyar Olimpiai Bizottság tisztújító közgyűlésén. Az első körben a három elnökjelölt közül Kulcsár Krisztiánra 83-an szavaztak, a győzelemhez azonban ekkor 84 voks kellett volna. Borkai Zsolt 54, míg Szabó Bence korábbi MOB-főtitkár 27 szavazatot kapott, így utóbbi kiesett a versenyből. A második körben Kulcsár Krisztán 108, míg Borkai Zsolt – aki 2010-től irányította a szervezetet – 51 voksot gyűjtött be, azaz a Nemzetközi Vívószövetség jelenlegi sportigazgatója lett a MOB új elnöke.

 

Időjárás :


Szerdán a rövid napos időszakok mellett többnyire erősen felhős lesz az ég, délelőtt a Tiszántúlon lehet még vékonyabb, szakadozottabb a felhőzet, majd délután ott is erős lesz a gomolyfelhő-képződés. Több helyen valószínű zápor, helyenként zivatar, délután keleten egy-egy intenzív zivatar is kialakulhat felhőszakadással. Szélerősödés csak zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 26 fok között várható, 24, 26 fok a Tiszántúlon valószínű.