Kósa Lajos az “Egy család – három iskolateremtő művész – Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Ferenczy Béni”

FONTOS, HOGY ELÉRHETŐ KÖZELSÉGBE KERÜLJÖN AZ EMBEREKHEZ A MAGYAR MŰVÉSZET

 

A Ferenczy-család művészete különleges helyet foglal el a magyar művészettörténetben – jelentette ki Kósa Lajos az “Egy család – három iskolateremtő művész – Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Ferenczy Béni” című kiállítás hétfői megnyitóján, a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

Kósa Lajos megnyitóbeszédében ritkaságnak nevezte, hogy egy művészdinasztia tagjai teljesen egyenrangú életműveket hoztak létre, mint tették azt a Ferenczyek, miközben a házastársak is művészek voltak. Mint mondta, Ferenczy Károly és gyermekei a 19. század végétől az 1956-os forradalomig, “a legvérzivatarosabb időkben” alkottak, műveik pedig tökéletesen visszatükrözik azt a kort.

“VIDÉKI ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK JUTÁNYOS ÁRON, MEGFELELŐ KÖRÜLMÉNYEKET BIZTOSÍTVA KÖLCSÖNÖZHESSENEK BIZONYOS IDŐSZAKOKRA EREDETI MAGYAR ALKOTÁSOKAT.”

A frakcióvezető fontosnak nevezte elvetette, hogy elérhető közelségbe kerüljön az emberekhez a magyar művészet. Azt javasolta, hogy vidéki állami intézmények (polgármesteri hivatalok, járási- és kormányhivatalok) jutányos áron, megfelelő körülményeket biztosítva kölcsönözhessenek bizonyos időszakokra eredeti magyar alkotásokat.

Mint Kósa Lajos elmondta, ez más országokban jól működik, példaként Kanadát említette. Megjegyezte, hogy páratlanul sok műtárgy van a magyar múzeumok tulajdonában, de közülük sok alig-alig látható, ezzel a megoldással viszont időről időre láthatóvá válnának.

L. Simon László (Fidesz) országgyűlési képviselő elmondta, hogy a festményeket, szobrokat és gobelineket magában foglaló Ferenczy-tárlat jövő áprilisig lesz látható a Fejér megyei településen. Kiemelte, hogy szintén most nyílt meg a toronyszobában berendezett állandó kiállítás, amely a kastély történetét és a Halász-család történetét mutatja be.

A képviselő közölte, hogy az állandó kiállítás Farkas Károlynak, Kápolnásnyék alpolgármesterének köszönhető, aki a kastélyt működtető Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak felajánlott két bútordarabot – egy tároló szekrényt és egy ónémet tükröt -, amelyek a tárlat alapját adják. Hangsúlyozta, hogy a faluban született költő, Vörösmarty Mihály szülőházának felújítása is szerepel az alapítvány tervei között. A kúriát körülvevő park tervei készek, az építészeti terv készül és a kormánynak már elküldték a forrásigény megjelölésével az elképzeléseiket.

Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora Kósa Lajos szavaira reagálva kiemelte: a magyar múzeumok tulajdonában lévő műalkotások több mint 99 százaléka nem látható, nincs kiállítva sehol. Példaként említette a Magyar Nemzeti Galériát, amelynek több mint egymillió tételt számláló gyűjteménye van, ebből kicsit több mint ezer látható egy időben, de hasonlóak az arányok más nagy közgyűjteményeknél is.

A kurátor elmondta, Ferenczy Károly az első nagy magyar impresszionista festő volt, míg lánya, Noémi és fia, Béni a magyar gobelin és a magyar szobrászat egyedülálló alkotói lettek. Példátlanul nagy dolognak nevezte, hogy a Ferenczy-család tagjai összesen hét alkalommal állítottak ki a Velencei Biennálén, “a világ legfontosabb képzőművészeti seregszemléjén”.

Ferenczy Károly (1862-1917) a századelő magyarországi festészetének kiemelkedően fontos mestere, a nagybányai művésztelep alapító tagja volt. Lánya, Ferenczy Noémi (1890-1957) a gobelinművészet legnagyobb hazai alakjaként, fia, Ferenczy Béni (1890-1967) a modern magyar szobrászat nagy hatású megújítójaként került be a művészet történetébe. A művészdinasztia három tagjának műveiből válogatott kápolnásnyéki kiállítás a 19. század végétől az 1950-es évekig terjedően több történelmi korszakon ível át. A Halász-kastélyban látható művek a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményének darabjai.