A neológiát képviseljük

A neológiát képviseljük

Heisler András, a Mazsihisz elnöke beszélt legutóbbi amerikai megbeszéléseiről, de szóba került még az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, a Szeretetkórház ügye is. A legnagyobb zsidó szervezet vezetőjét Barát Tamás és Breuer Péter kérdezte.

Megszokott a kérdés, mi újság a Síp utcában?

Dolgozunk, készülünk a Zsidó Kulturális Fesztiválra, nagyon sok beruházás előkészítése zajlik, a Rumbach utcai zsinagóga pályáztatása, közben meg folyamatosan zajlanak a mindennapjaink, úgyhogy minden rendben van.

A Zsidó Kulturális Fesztivál mikor kezdődik?

Augusztus végén, szeptember elején és úgy néz ki, idén is egy nagyon színvonalas programot tudunk produkálni.

Ön szinte most érkezett meg az Egyesült Államokból, mi volt az ottani látogatásának a célja?

Először Washingtonban voltam, ahol az amerikai külügyminisztériumban voltak megbeszéléseim, négy részlegben, az egyik globális kérdésekkel foglalkozik, a másik az antiszemitizmus problémájával, a harmadik a kelet-európai ügyekkel. A megbeszéléseken a magyarországi zsidóság helyzetéről beszélgettünk, én mindenhol megkérdeztem, hogy mire lehet számítani az Egyesült Államok részéről. Köztudott, hogy eddig Európában az Egyesült Államok a demokráciának, az antiszemitizmus elleni küzdelemnek mindig is erős hordozója volt, kíváncsi voltam arra, hogy ebben lesz-e valami változás.

Azt is szeretném azonban megtudni, hogy az amerikai partnerek mit kérdeztek Öntől, mire voltak kíváncsiak?

Az előző gondolatot befejezve, annyit válaszoltak nekem, hogy nem lesznek ezekben az ügyekben változások az új amerikai vezetés részéről, ezt egyébként láthattam, olvastam is, amikor kint voltam, hiszen az amerikai külügyminiszter nyilatkozott arról, hogy ezek az értékek számukra változatlanul fontosak. Engem több mindenről kérdeztek, például olyan ügyekben is, amelyek a nagypolitikát érintik, én azért igyekeztem a zsidóságot közvetlenül érintő kérdéseket fenntartani.

Mi történt a washingtoni tárgyalások után?

New Yorkba utaztam, a Zsidó Világkongresszus ülésére. Ez nagy esemény volt, 90 ország 600 küldöttje vett ezen részt. Sok mindenről volt szó, de a legizgalmasabb része a rendezvénynek a választás volt. A ZSVK ismét Ronald S. Lauder urat választotta meg a szervezet elnökévé, szerintem teljesen megérdemelten, hiszen annyi zsidó projektet indított el többek között Európában, amelyek példaértékűek, mint a szociális segítséget nyújtó programok, a több iskola is, amelyek a nevét is viselik, de említhetném a szarvasi tábort is.

Mik történtek még ezen az összejövetelen?

Érdemes megemlíteni, hogy a világban 98 országban van jelent a ZSVK, Magyarországon a Mazsihisz képviseli a szervezetet, nekünk egyébként hat mandátumunk volt a közgyűlésen. De ami érdekes volt, hogy új országok is kérték a felvételüket, mint a ciprusi zsidó közösség, a hong-kongi közösség, valamint a bahreini zsidó közösség is most csatlakozott hozzánk.

Most tartott megbeszéléseket a katolikus egyház vezetőivel is.

Igen, a megbeszélésen a zsidó-keresztény együttműködésről volt szó, a Mazsihiszt dr. Frölich Róbert országos főrabbi és én képviseltem, amit egyébként az esztergomi püspöki palotában tartottak meg. A megbeszélés végén a bíboros úr vacsorát is tartott a tiszteletünkre.

Konkrétan miről volt szó a megbeszélésen?

A zsidó-keresztény párbeszédről, aminek több síkja is van, mint az imahét nevű szerveződés, amelynek keretében különböző egyházak, keresztény és zsidó felezetek emlékeznek egy-egy imával az értékekről. Ez már több éve megy, ennek a jövőjéről is beszélgettünk. Van egy immár negyedik éve megrendezésre kerülő konferenciasorozat Tihanyban, amit az UNESCO, az EMMI, valamint az egyházak közös szervezésében valósul meg. A júniusban megrendezésre kerülő konferenciákon azon kívül, hogy színvonalas előadások hangzanak el az egyházakat érintő kérdésekről, az esti programban nagyon izgalmas és őszinte beszélgetések, viták zajlanak. A Mazsihisz is aktív szerepet vállal a konferencián, így lesz idén is, többen is jeleztük már ezt a szándékunkat.

Több változás is lesz a zsidó közéletben, rövidesen új rektora lesz majd az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemnek.

Igen, így lesz, hiszen dr. Schőner Alfréd rektor úr mandátuma jövőre lejár, már jelezte felénk, hogy nem kívánja megújítani pozícióját, mellette főrabbiként természetesen továbbra is számítunk rá, mint a Hegedűs Gyula utcai körzet vallási vezetőjére. Azt is jelezte a rektor úr, hogy a későbbiekben is számíthatunk rá az egyetem életében. Mi majd egy pályázatot fogunk meghirdetni, részben itthon, részben külföldön, reméljük, hogy lesz majd olyan jelentkező, aki megfelel a rendkívül nehéz és szigorú előírásoknak, valamint a Mazsihisz elképzeléseinek is. Ugye a szervezetünk a neológiát képviseli, az OR-ZSE is ennek a szellemében működik immár 140 éve, mit ezt szeretnénk megtartani, de nem lesz könnyű ilyen embert találni.

Mi történik a Szeretetkórházzal?

A tavalyi évben az egyszázalékos kampányunk egyik célja egy új röntgenkészülék beszerzése volt a kórház javára, az eszköz megérkezett. A Mazsihisznek mindig is volt egy nagy álma az intézménnyel kapcsolatban, mégpedig az, hogy fejlesszük tovább, akár egy európai szintű gerontológiai központot csináljunk a kórházból. Azért ennek az álomnak komoly anyagi vonzatai vannak, kezdve attól, hogy a kórházat építészeti szempontból is újra kell tervezni, építeni, de szükség van olyan műszerekre, felszerelésekre, amelyek lehetővé teszik ezt a magas szintű gyógyító, rehabilitációs munkát. Mi ezt az álmot megterveztük, már van egy költségvetése is, én múltkor, amikor a miniszterelnök úrnál jártam egy megbeszélésen, felvetettem az álmunkat, ő mindenesetre nagyon nyitottan fogadta az általam elmondottakat. A megbeszélést követően már meg is keresett Balog Zoltán miniszter úr, fogadott is minket, neki is elmondtuk az álmunkat. Most ott tartunk, hogy foglalkoznak az üggyel. Azt azért lehet látni, a kormánynak van egy elképzelése arról, hogy az egyházi kórházakat magasabb szintre hozzák, mint köztudott, a Bethesda Kórház nemrégiben egy nagyon komoly támogatást kapott a kormánytól, ahogy az Irgalmasrendi Kórház is. Mi ennek nagyon örülünk, hiszen az egyházi kórházakkal nagyon szoros kapcsolatban vagyunk, sok dologban együtt is dolgozunk és reménykedünk abban, egy következő körben a mi Szeretetkórházunk is sorra kerül.

Milyen fejlesztéseket szeretnének a kórházban végrehajtani?

Gerontológiai központként szeretnénk működtetni, ez egy komoly tudomány, amiben nem csak a gyógyítás szerepel, hiszen idős embereket, akik valamilyen módon már nem képesek az önellátásra képes olyan módon is rehabilitálni a kórház, hogy akár újra a családjában lehessen. Szerintem ez nagyon fontos lehet mindenkinek, mert szeretném hangsúlyozni, a kórházunk zsidókat és nem zsidókat ugyanúgy lát el.

Rövidesen Izraelbe utazik, ahol egyrészt megemlékezik azokról a zsidó hősökről, akiknek Izrael Állam a létét köszönheti, majd Izrael Állam függetlenségének ünnepségén is jelen lesz.

A zsidó hagyományban a gyász és az öröm az valahogy mindig is követik egymást, az izraeli hősökre való megemlékezés, a Jom Hazikáron, egy gyászesemény, ahol a 23544 emberre emlékezünk, akik életüket adták az országért, amelyik megalakulása óta szinte folyamatosan háborúban áll. Ám ezt a megemlékezést követi a függetlenség napja, ami a világ zsidóságának örömünnepe. Természetesen a Mazsihisz is ünnepel, például az izraeli nagykövetség megemlékezésén mindig megjelenünk Jom Házikáron napján, majd a függetlenség napi rendezvényen is, amt évek óta a Szent István parkban rendeznek meg.

Köszönjük a beszélgetést.