Óvodától egyetemig
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke beszélt a szervezet feladatairól és intézményeiről, valamint a temetők rendbehozataláról is.
Elnök úr, mi újság a Síp utcában?
Minden rendben van, az épület kívülről is megújult, a nagyon szép műemléki homlokzatot már mindenki láthatja, komoly felújítási munkálatok zajlottak és természetesen a hitélet is zajlik.
És a budapesti zsinagógákban?
Nemrég ért véget Pészah ünnepe, ami a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe. Minden zsinagógában meg is ünnepelték.
Ha jól tudom, akkor a BZSH-ban az eddig üres vezetőségi helyeket betöltötték, valamint a Hunyadi téri zsinagóga is megújult.
Igen, az elöljáróságokban voltak választások, ami a Hunyadi téri zsinagógát illeti, valóban befejeződött a felújítása és a napokban lesz az ünnepélyes felavatása.
A zuglói zsinagóga esetében hol tart a BZSH?
Mint tudott, a zuglói zsinagóga egy része egy elektromos zárlat következt6ében kiégett, emiatt az ottani közösség egy időre el kellett hagyja a zsinagógát. A zsinagóga egy kormányhatározat alapján állami támogatásból fog megújulni, reményeink szerint már az őszi nagyünnepekre meg is újul a zsinagóga. A pénzkeret rendelkezésre áll, a tervezés folyamatban van, a kivitelező egy közbeszerzési eljárás keretében került kiválasztásra, úgy gondolom, még ha nehezen is indult ez a projekt, de sikeresen végig megy.
Mik azok, amik még fontosak a BZSH életében?
Legelőször arra szeretném felhívni a figyelmet, ami minden zsidó ember számára fontos, ez pedig a temetők helyzete. Ugyanilyen fontos szólni arról, ami minden egyház és civil szervezet életében jelentős, ez pedig az egy százalékos felajánlások ügye. Most van itt az ideje ezeknek a felajánlásoknak, mi számítunk arra, hogy egy a világ felé nyitott, a neológ zsidóság számára programokat, lehetőségeket, alternatívákat kínáló mozgalom, a Mazsihisz szélesebb körű támogatást nyer az egy százalékok felajánlásával.
Azt már tudják, hogy mire szeretnék fordítani a felajánlásokból befolyó összeget?
A hitélet fejlesztésére és a fiatalok oktatására, ez a természetes.
Ha már oktatás, a BZSH-nak vannak ilyen intézményei, óvodától kezdve egészen a gimnáziumig.
Ami az óvodát illeti, nagyon fellendülőben van az érdeklődés a Benjámin Óvoda iránt, ami teljes kapacitással működik, a szülők is meg vannak vele elégedve. Itt az a plusz, hogy a gyerekek játékos formában vallási alapismereteket sajátítanak el. A reményeink szerint ennek egyenes folytatása, hogy a gyerekek zsidó általános és középiskolában folytatják tanulmányaikat. Jelenleg több mint 400 tanulója van a Scheiber Iskolának, ami száz százalékos kapacitással működik, óriási érdeklődés mellett. Azért tudni kell, ebbe az iskolába nem csak zsidó származású gyerekek járnak, hanem a környékbeli gyerekeket is fel kell vegye az intézmény az állami normatíva alapján. Ugyanakkor, miután egyházi intézményről van szó, a zsidó hagyományok ápolása elsőrendű feladata az iskolának.
Van még egyetemük is.
Igen, ez az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem. Az intézmény teljesen átstrukturálódott a rendszerváltást követően, hiszen előtte meghatározó szerepe volt a rabbi- és kántorképzésben, ma már Európában több helyen is végeznek ilyen oktatásokat. El kell ismerni, kevés a hallgató. Az egyetemen is egy megújulási folyamat zajlik, a rektor úr, Schőner Alfréd mandátuma egy éven belül lejár. Az új rektortól egy szemléletváltást várunk, egy modernebb átstrukturáltabb oktatási koncepciót. A személyét majd pályázat útján választjuk ki.
Akár az is elképzelhető, hogy valamelyik ma funkcionáló rabbi veszi majd át Schőner professzor helyét?
Erről nem tudok nyilatkozni, nincs ilyen információm, nincs ilyen előírás, hogy az OR-ZSE rektorának aktív rabbinak kell lennie.
Schőner rektor úr még a körzetében megmarad vallási vezetőnek?
Úgy tudom, hogy igen, hiszen ő a Hegedűs Gyula utcai zsinagógának elismert vezető rabbija.
Immár második éve, hogy a saját kezükbe vették a Zsidó Kulturális Fesztivál megszervezését. Lehet már valamit tudni az idei programról?
Egy teljesen új szervezésben indult el tavaly a Zsidó Kulturális Fesztivál, új vezetéssel. Az elmúlt év annyiban volt sikeres, hogy több helyszínt tudtunk bevonni, ez idén is így lesz, annyiban, hogy jobban koncentrálunk a kiemelt helyszínekre, mint a Dohány utcai zsinagóga, de olyan zsinagógákat is bevonunk, ahol le lehet ilyen programokat bonyolítani. Jelenleg is folynak a tárgyalások a szervezővel kapcsolatban, így más újdonságokról most nem tudok beszámolni.
A fesztivál után meg jönnek az őszi nagyünnepek.
Minden zsidó embernek magának kell eldöntenie, hogy mennyire fontosak számára a nagyünnepek, az biztos, mind a BZSH, mind a Mazsihisz számára ezek nagy jelentőséggel bírnak, már azért is, hogy a közösségek méltó módon ülhessék majd meg ezeket.
Jelenleg közel 1700 zsidó temetőről tudunk az országban, rengeteg közül rossz állapotban van, hiszen nincs már senki, aki gondozná őket. Ha valakik szeretnének önkénteskedni, segíteni a temetők rendbehozatalában, annak mit kell tennie, hol kell jelentkeznie?
Az elhagyatott zsidó temetők ügye már évtizedes problémája a magyar zsidóságnak. A II. világháború óta megszakadt az a hagyomány, mely szerint az utódok ápolták a felmenők sírjait, hiszen egy generáció gyakorlatilag elpusztult, meggyilkolták őket. A sírhelyek árván maradva, látogatatlanul vannak a temetőkben. Egy olyan programot szeretnénk kidolgozni, ami bevon ja a középiskolás korosztályt, első lépésként egy-egy kiemelt személy sírjának az ápolásában. Később ezt kiterjesztenénk egy olyan programba, amelyik beleilleszkedik a kormányzat által is támogatott temetőfelújítási programba, ezt a kormány 2018-ban indítja, a célja pedig az elhagyott zsidó temetők karbantartása.
A Salgótarján utcai zsidó temetőben is sikerült az életveszélyes állapotokat megszüntetni, így a temető már részben látogatható, olyannyira, hogy a napokban szerveztek megemlékezést Fényes Adolf festőművészre. Mi lesz a további felújítással?
Ez egy idő- és pénzigényes feladat, amit a Nemzeti Örökség Intézete kapott meg. Tudni kell, ez a temető már bezárt, használaton kívül van, ott temetés már nem zajlik. A NÖRI jelentős összegeket fordít erre, ennek kapcsán történik meg Fényes Adol festőművész sírjának a rendbehozatala. Ebbe a temetőben nagyon sok olyan nagyszerű embernek, családnak van a sírhelye, akik jelentős alkotásokat hagytak maguk mögött, a sírjaik gondozása mindenképpen fontos. A NÖRI fontosnak tartja, hogy a Salgótarján utcai temető a Nemzeti Sírkert Program része legyen.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
