Franciaország: két választás között két jelöltről

Franciaország: két választás között két jelöltről

Soós Eszter Petronella politológus beszélt a francia elnökválasztás első fordulójáról, a második forduló esélyeiről.

Tisztult valamennyire a kép a francia elnökválasztás első fordulója után? Ki kerülhet ki győztesen, Macron illetve Le Pen?

A számok jelenleg azt mutatják, hogy Franciaország következő elnöke Emmanuel Macron lesz. A vasárnap esti mérések szerint a szavazatok 62 %-ra számíthat. Ugyanakkor azt gondolom, ez még nem dőlt el, két hét hosszú idő, bármi váratlan is történhet. Ebben a két hétben a Nemzeti Frontnak, Marine Le Pennek is lesz megjelenési lehetősége, ott lesz még az elnökjelölti vita, ahogy azt sem szabad elfelejteni, Macronról a franciák is viszonylag keveset tudnak.

Érdekes, de van egy közhely, mely szerint a zsidók általában a baloldalra szavaznak, de mintha ez Franciaországban nem így lenne, hiszen úgy tűnik, inkább Le Pent támogatták volna az első fordulóban.

Franciaországban sosem volt igaz, hogy a zsidóság balra szavazott volna vagy netán a liberális eszmék mellett álltak volna ki. Elsősorban a republikánus pártra szavaztak, de az is igaz, ez körülbelül félmillió embert jelent, ez, miután egy kicsi szavazói bázisról van szó, nehezen mérhető. Azt láttuk már 2012-ben is, hogy a zsidóság szavazati aránya Le Pen esetében közelített a nemzeti átlaghoz, akkor ez 13-14 % körül lehetett. Azt gondolom, az arányok most nőhettek, már azért is, mert a Nemzeti Frontnak az volt az üzenete, hogy majd megvédi a zsidóságot az iszlamizmustól és a terrorizmustól. Azt is lehetett tudni, a francia zsidó közösségnek az elmúlt években nagyon kellemetlen élményei voltak ezzel kapcsolatban, talán elegendő csak a Charlie Hebdo merénylet részeként lezajlott kóser bolt elleni támadásra.

Tehát azért szavaztak Le Penre, mert nem akarnak rettegni.

Így van, a francia zsidóságnak a része lett a napi egzisztenciális félelem, nagyon érzékenyen reagálnak minden olyan ügyre, ahol potenciálisan megjelenik egy vallásközi feszültségnek a lehetősége. Pár héttel ezelőtt egy fiatalember Párizs egyik bérházából kidobott egy zsidó asszonyt. A hatóságok nem tudták bizonyítani az iszlamista motivációt, felmerült a drogfogyasztás is, de a zsidó közösségben elterjedt, ez egy iszlamista merénylet volt, aminek a tényét – szerintük – a hatóságok el akarják tagadni. Mindez mutatja a félelmet, a rettegést, meg azt is, a közösség tagjai úgy érzik, nem kapnak elég védelmet a Köztársaság hatóságaitól, annak ellenére, hogy több ezer rendőr, katona teljesít szolgálatot a közösség intézményei előtt. Ugye itt az iskolákról van szó elsősorban.

Ön azt nyilatkozta, hogy az első fordulóban elhullott vetélytársak mindegyike teljes mellbedobással áll majd Macron mellé.

Nem pontosan ezt mondtam, hanem azt, hogy Emmanuel Macronnak több a tartaléka, mint Le Pennek. Viszont a radikális baloldali, globalizációellenes bázis esetében kérdés, hogy hova megy, hiszen Marine Le Pen szintén antglobalizációs politikus. A radikális baloldal meg mellette gyanakvóan nézi Macront, akit a baloldal árulójának tartanak. Ugyanígy kérdése a republikánus bázis, amelynek Fillon volt a jelöltje. A Republikánus Párt egy nagyon érdekes nyilatkozatot szenvedett ki magából, amelyet a sajtóhírek szerint hosszú órák vitája előzött meg, nos ebben a nyilatkozatban nem szerepel Macron neve.  Azt mondták, a második fordulóban Marine Le Pen ellen kell szavazni. Ott sem biztos, hogy a szuverenisták azok nem Le Penre szavaznak majd.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter