Mindenki szembesülésre, számvetésre kényszerül

 

Szántó T. Gábor író az 1945 című elbeszéléséről, az abból készült sikeres filmről beszélt, valamint arról, hogy nem ismerjük még alaposan a felszabadulás utáni pár év történelmét.

Mindenki szembesülésre, számvetésre kényszerül

Szántó T. Gábor író az 1945 című elbeszéléséről, az abból készült sikeres filmről beszélt, valamint arról, hogy nem ismerjük még alaposan a felszabadulás utáni pár év történelmét.

Megírt egy remek könyvet, de hogyan lett ebből forgatókönyv?

Az 1945, Hazatérés című elbeszélésemből úgy lett forgatókönyv, hogy egy utcában laktam a film rendezőjével, Török Ferenccel, ismertük egymást arcról, én megmutattam neki néhány írásom, ő elhívott egy filmjének a bemutatójára. Megtetszett neki az elbeszélésem, ebből kezdődött a közös munka. Hosszú folyamat volt, többszöri nekifutásban, de úgy tűnik, megérte érlelni ezt a történetet, a film elkészült, mozikba került és szép sikereket ért el külföldön.

Egy könyv sikerét jelzi az eladott példányszám, meg az is, hogy éppen hányan adták kölcsön.

Ilyet egy filmnél is lehet tudni, ám miután még csak most kerül a mozikba, így a statisztikák néhány hét múlva lesznek esedékesek. Az viszont biztos, hogy Berlinben és Miamiban is közönségdíjas lett a film, ahol nagy sikert aratott, nagyon sokan vettek részt a vetítéseken, Berlinben én magam is láthattam a lelkes közönséget. Bízom abban, hogy a film érzékeny témafelvezetésével, a remek színészi alakításokkal, Rudolf Péterrel, Nagy-Kálózy Eszterrel, Szabó Kimmel Tamással, Szirtes Ágival és másokkal, Ragályi Elemér hihetetlen felvételeivel nagyon sokakat vonz be majd április 20-tól a mozikba. Most lesz a bemutatója, jönnek a közönségtalálkozók, nyolc városba megyünk el. Nagy a kíváncsiság a film és a könyv iránt, remélem, ez azt jelenti, komoly közönségfogadtatása is lesz a szinte osztatlan kritikai siker után. Megnyugtató érzés, hogy annyi év munkája, befektetett energiája valóban megtérül. Ez visszatükröződik a fesztiválmeghívásokban, mert Montreáltól kezdve, Melbourne-ön és Jeruzsálemen át Rio de Janerióig több helyre is meghívták már.

Még akár Oscar is lehet belőle.

Ezt természetesen nem lehet tudni, ahogy kizárni sem lehet.

Miről is szól ez a történet?

A könyv a napjainkig szóló olyan elbeszéléseket tartalmaz, amelyek részint a történelemmel szembekerülő, részint a saját identitásáért viaskodó ember sorsát mutatják meg, vagy egy olyan történet, ahol a Holokauszt után hetven évvel egy a bíróság által felmentett csendőrrel akar leszámolni két másodgenerációs, Holokauszt-túlélők utódja. A film alapjául szolgáló írás, az 1945, Hazatérés két zsidó visszatérésével indul, egy faluban jelennek meg, ahol a jegyző fiának az esküvőjére készülnek. A két ember a deportálásból érkezik vissza különös rakománnyal, ami felbolydítja a kedélyeket. Senki nem tudja, hogy miért jöttek, mindenki szembesülésre, számvetésre kényszerül: mi történt egy évvel korábban, hogyan jutottak hozzá a zsidók javaihoz, s most mihez kezdjenek ezzel a roppant izgalmas helyzettel. Ez persze csak a néző számára izgalmas, a falu népének inkább feszítő, kínos állapot.

Lehetséges, hogy a film után az emberek nem tapsolni fognak, hanem gondolkodni?

Aki érzékenyen és nyitottan ül be, az gondolkodni fog utána. Az biztos, hogy a film vitákat kelt majd, ezek lehetnek pozitív kimenetelűek, hozzájárulhatnak egy nagyobb történeti tudatossághoz, hiszen egy olyan időszakról, 1945 nyaráról szól a történet és a film, ami még kevéssé feldolgozott a magyar köztudatban. Tudjuk, hogy mi történt a II. világháború, a vészkorszak idején, azt is tudjuk, hogy mi történt a kommunista diktatúra idején 1948-tól, de a kettő közti átmenet, azt a három évet, amikor az ország megpróbált feltápászkodni a háborúból, azt nem ismerjük igazán. Nem ismerjük a részleteit, azokat a hihetetlen drámákat, amelyek akár egy faluban lezajlottak két idegen megjelenésekor. Nem feltétlenül csak velük konfrontálódott a falu, hanem egymással is, hiszen lelepleződtek titkok, bonyolult társadalmi viszonyrendszerek, újak születtek a szembesülés révén, amik filmre, irodalomba kívánkoznak.

Ha az Ön írásait olvassa az ember, akkor felmerül benne, mennyi ebből a fantázia, mennyi a dokumentum, netán mennyi a kettő együtt?

Elbeszéléseket, regényeket írok, az én terepem a fikció, de miután a történelem témáját képezi ezeknek az írásoknak, ezért igyekszem hiteles lenni, dokumentumokra támaszkodni, hogy az olvasó úgy élhesse át ezeket a történeteket, mintha a valósággal szembesülne. Ez egy evidens írói feladat, de hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberekben kíváncsiság ébredjen a történelem olyan éles fordulópontjai iránt, mint amit a film feldolgoz.

Mai napig tart a vita a Sorsok Háza megnyitása, meg nem nyitása körül. Ha Ön lenne a tanácsadó, akkor az 1945 című filmet folyamatosan vetíttetné ebben az intézményben vagy másokban?

Ez a film alkalmas a történelem oktatására, emberi magatartások oktatására, a tudatos állampolgárrá nevelés, a demokrácia oktatása mellett. Egyébként nem véletlen, hogy ezeket említettem, mert készül is egy tananyag a filmhez. Pedagógusok érezték úgy, hogy ebben a filmben olyan konfliktusok, történelmi helyzet jelenik meg, amely alkalmas arra, hogy a gyerekek kíváncsiságát felkeltse és felvértezze őket azzal a tudással, ami a vészkorszakkal, vagy a diktatúra oktatásával kapcsolatban szükséges.

A könyvben a film alapjául szolgáló novella mellett milyen más írások szerepelnek?

Hét másik novella, az írások a II. világháborútól napjainkig ívelnek. A felvidéki magyarok és a magyarországi svábok kitelepítésének hihetetlenül bonyolult élethelyzete jelenik meg A leghosszabb éjszaka című írásban. Egy vallási, szexuális identitás konfliktusába keveredő fiatalember története éppúgy olvasható, mint a már említett történet, a felmentett csendőrrel való szembesülés és az önbíráskodáshoz forduló testvérpár története. A felnőtté válás folyamatát mutatja be az az elbeszélés, amikor egy tanárnő hozza két diákját roppant érdekes, kínos erotikus helyzetbe, és a diákok ekkor jöhetnek rá arra, hogy barátságok szűnnek meg a szerelem miatt.

A film idegen nyelvű változata elkészült?

Kezdettől fogva volt angol feliratos változata, így vetítették a külföldi fesztiválokon.

Milyen hosszú a film?

Másfél órás és ez alatt négy órát vesz górcső alá, ahogy azt a rendező megfogalmazta: egy görög drámához hasonló történetsűrűséggel, amiben egy western dramaturgiája bújik meg. A könyvnek a bemutatója egyébként április 21-én lesz, pénteken 16.00-kor lesz a Könyvfesztiválon, a Millenárison, az Osztovits Levente teremben a rendező, Török Ferenc, és a film vezető színészei, Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter jelenlétében, melyet dedikálás követ 17.00-tól.

Min dolgozik most?

Egy regényen, amit rövidesen befejezek.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter