Miben különbözik ez a nap a többitől?
Darvas István főrabbi Pészahról, az ünnepi szokásokról beszélt
A héten köszönt ránk Pészah, de mi is ennek az ünnepnek a lényege, miről is szól?
Egyrészt Pészah középpontjában az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulás áll, másrészt ez az ünnep igényli a legtöbb előkészületet, aminek a kóserságát a legszigorúbb halachikus előírások szabják meg.
Ez mi mindent igényel 2017 Magyarországán, Budapesten?
Ez a világon mindenhol ugyanúgy néz ki, kezdődik egy hetekkel ezelőtti nagytakarítással, majd egy mindenfajta kovászostól való megszabadulással folytatódik. Ezek közé tartoznak azok a termékek is, amelyek nem feltétlenül tartalmaznak kovászt, de a kósersági pecsét nem igazolja, hogy Pészahra kóserek. Természetesen a megfelelő élelmiszereket is be kell szerezni, egyik feltétele a csomagolt dolgoknak, hogy rajtuk legyen a pecsét, Pészahra kóserek, tehát nem egyszerűen kóser, hanem Pészahra is megfelel. Az askenáz zsidók a hüvelyes növényeket sem fogyasztják, azaz semmi olyat, amiből lisztet lehet készíteni. Ez is egy nehezítés. Magyarországon az a szokás, ilyenkor a kóser hús sem megfelelő, hiába van lefagyasztva a mélyhűtőben, a szokás szerint kifejezetten pészahi vágásból származó húst kell beszerezni.
Ha valakinek ez nem áll rendelkezésére? Hiszen a kóser vágás, az kóser vágás az ünnep előtt és után is.
Nagyon sokan gondolják azt, hogy ha van kóser húsa a fagyasztóban, az Pészahra is megfelelő lesz, ez leginkább a hagyományon múlik. A csomagolt élelmiszereknél ott nincs erre lehetőség, ott nagyon kell ügyelni arra, hogy az elfogyasztani kívánt termék Pészahra kóser legyen, ez független a meggyőződéstől, itt mindenkinek egy törvénye van.
Vannak zsidó családok, akik külön az ünnepre vesznek elő étkészletet.
Valóban, ők a szerencsés kisebbség, pontosabban mi vagyunk a szerencsés kisebbség. Akiknek nincs külön szettjük Pészahra, két választásuk van, a lábasokat mindenképpen ki kell kóserolni, a műanyag evőeszközöket kell elővenni. Ez megfelel a vallási előírásoknak, persze nem tud ünnepi jelleget kölcsönözni. Ami a kóserolást illeti, ugyanígy kell eljárni a tűzhellyel, a mikróval, a mosogatógéppel, az evőeszközökkel, mindent ki kell kóserolni.
Az ünnep fénypontja, a Széder este, amikor is elmeséljük a kivonulás történetét. Ilyenkor milyen különlegességek kerülnek az asztalra?
Az est központi szereplője a Széder tál, ami olyan dolgokat tartalmaz, ami egy komplett szimbólumrendszernek felel meg. Minden olyan ételnek, ami a tálon található, a csontos hústól kezdve, az alma-dió keverékén át a tormáig, megvan a saját maga jelentősége. Ezek valamilyen módon a szolgaságra, az abból való szabadulásra emlékeztetnek. Most csak egyet emelnék ki, mert egy olyan eleme van a Széder tálnak, ami a későbbiekben már nem fogyasztható, ez a csontos hús. A folklorisztikus, szerethető, ám nem precíz magyarázat szerint ezzel Isten kinyújtott karját jelképezik, hiszen a kinyújtott karral vezette ki az Örökkévaló a zsidókat Egyiptomból. A csontos hús általában csirkenyak szokott lenni, én azért óvnék, hogy a fejekben ez a magyarázat maradjon meg, sokkal jobb, ha azt mondjuk, amíg állt a Szentély isz. 68-ig, be kellett mutatni a pészahi áldozatot, ami húsáldozat volt, most erre emlékeztet az a bizonyos csontos hús.
A Széder estén a család legfiatalabb tagjai elmondják a Má nistánát, azaz négy kérdést tesznek fel, hogy miben különbözik ez az este a többi estétől. Ugyanakkor egy terítékkel több van az asztalon, ahány ember ül le, ennek mi az oka?
Minden Széder estének, ahogy minden körülmetélésnek van egy nem látható vendége, Illés próféta. Az ő megjelenésében Széder este azért is bízunk, mert a végső megváltás ideje a hitünk szerint Niszán hónapra esik, s így a megváltás előhírnöke pedig Illés próféta lesz, ami azt jelenti, hogy akár már jövő hét hétfőjén, keddjén valamelyik Széder esti asztalnál felbukkan.
Érdekes, hogy mondja a két napot, mert ez a galutban szokás, míg Izraelben egy Széder estét ülnek, ez miért van?
Az egyszerűség kedvéért úgy mondanám, bizonyos technikai okokból úgy döntöttek a bölcseink, hogy a diaszpórában szükség van egy második ünnepnapra, ami a zarándokünnepeinket érinti, azaz Szukot, Sávuot, Pészah napjait. Több ünnepnapot tartunk, ez azt jelenti, hogy öt nappal többet, mint az Izraelben élő testvéreink.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
