A BreuerPress és a HetiTV csütörtök reggeli hírei A Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését ellehetetlenítő törvénymódosítás után Áder János köztársasági elnök kerül főszerepbe. Miután a módosítást kedden megszavazták a kormánypárti országgyűlési képviselők, civilek, kutatók hada, valamint az egyetem megmaradásáért szerveződött több ezer fős tüntetés résztvevői is arra kérték az államfőt, ne írja alá a szerintük alkotmányellenes, diszkriminatív lex CEU-t. A törvény parlamenti elfogadása után az egyetem elnök-rektora, Michael Ignatieff is jelezte: jogi úton fogják megkérdőjelezni a törvénymódosítás alkotmányosságát. A felsőoktatási törvény vonatkozó paragrafusait két olyan ponttal egészítené ki a kormány, amelyek egyértelműen arra irányulnak, hogy illegálissá tegyék a jelenleg minden törvénynek megfelelő CEU működését: ha a módosítás életbe lép, Magyarországon csak akkor folytathat oklevelet adó tevékenységet külföldi felsőoktatási intézmény, ha működését nemzetközi szerződés erősíti meg, valamint ha a székhelye szerinti országban is folytat felsőoktatási képzést. (A CEU-t New York államban jegyezték be még 1991-ben). Ezek a feltételek a megadott határidő (2018. január 1.) szűkössége miatt biztos, hogy nem fognak teljesülni, és ezt a kormány is jól tudja. Ötpárti egyeztetést tartottak szerdán, amin nem született megegyezés a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságáról szóló javaslatról . Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta, a Soros György által támogatott szervezetek minden korábbinál élesebben támadják a magyar kormányt azzal a céllal, hogy szétzilálják a magyar határvédelem rendszerét és kikényszerítsék a bevándorolók szabad bejutását. Ezen szervezetek több esetben burkoltan vagy nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítottak - jelentette ki. Fontosnak tartja, hogy minden esetben tudható legyen, kik a támogatók, függetlenül attól, hogy egy civil szervezet Soros Györgytől, oroszoktól vagy például az unió más államától kap támogatást. A javaslat - amit még a hét folyamán előterjeszt a Fidesz-frakció - lényege, hogy minden olyan szervezetnek, ami 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap, regisztrálnia kelljen magát, mint külföldről támogatott szervezet. Packázásnak ítélte az LMP társelnöke, hogy - közlése szerint - már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hátráltatja a párt paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kérdéseinek leadását. Hadházy Ákos elmondta: egy népszavazás kezdeményezésének része, hogy előzetesen egy regisztrációs számot kell kérni a NAIH-tól. Ezt a párt korábbi, a paksi bővítést érintően kezdeményezett tizenegy kérdése gond nélkül megkapta, a legújabb két kérdésük esetében azonban többször is hiánypótlást kért tőlük a hivatal. A Demokratikus Koalíció pártigazgatója népszavazási kérdést nyújtott be annak érdekében, hogy a Közép-Európai Egyetem tovább működhessen Magyarországon. Sebián-Petrovszki László a DK által korábban már megelőlegezett azzal indokolta, hogy a kormány "24 óra alatt keresztülverte" a parlamenten azt a törvényt, amely gyakorlatilag bezárja a CEU-t. A politikus véleménye szerint ez a jogszabály egy hét éve zajló folyamat része, amelynek során Orbán Viktor miniszterelnök Nyugatról Kelet, Vlagyimir Putyin Oroszországa felé közelíti Magyarországot. A római-parti védmű a Duna-part menti nyomvonalon történő megépítését támogatja a Főváros Közgyűlés. A testület 19 igennel, 2 nem szavazattal, és 4 tartózkodás mellett támogatta a Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztést, amelyben szakértői vélemények alapján azt javasolták, hogy "a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén" épüljön meg. A [...]