A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei

A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei

Brüsszel a nemzeti hatáskörben lévő döntések egy részét közösségi hatáskörbe vonná, ezzel szemben Magyarország szerint az EU-tagországok szuverenitása megőrzendő – hangoztatta a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter – a most kezdődő nemzeti konzultációval kapcsolatban – arról beszélt, hogy az Európai Unióban két vélemény áll egymással szemben: az egyik szerint európai egyesült államokat hoznának létre, a másik viszont a tagországok szabadságát, függetlenségét, szuverenitását biztosítaná. A kettő nehezen egyeztethető össze – fűzte hozzá a kormánypárti politikus.

 

Az elmúlt két évben különösen fontossá vált a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásának átláthatósága, hiszen Magyarországnak ezen keresztül is meg kell védenie magát – ezzel indokolta a Fidesz frakcióvezető-helyettese az átláthatósági szabályozás szükségességét a tervezetről szóló, ötpárti egyeztetést követően, amelyen nem született megegyezés a javaslatról. Gulyás Gergely azt mondta, a Soros György által támogatott szervezetek minden korábbinál élesebben támadják a magyar kormányt azzal a céllal, hogy szétzilálják a magyar határvédelem rendszerét és kikényszerítsék a bevándorolók szabad bejutását. Ismertetése szerint a javaslat – amelyet még a hét folyamán előterjeszt a Fidesz-frakció – lényege, hogy minden olyan szervezetnek, amely 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap, regisztrálnia kelljen magát, mint külföldről támogatott szervezet.

A római-parti védmű a Duna-part menti nyomvonalon történő megépítését támogatja a Főváros Közgyűlés. A testület 19 igennel, 2 nem szavazattal, és 4 tartózkodás mellett támogatta a Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztést, amelyben szakértői vélemények alapján azt javasolták, hogy „a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén” épüljön meg.

 

A Demokratikus Koalíció pártigazgatója népszavazási kérdést nyújtott be annak érdekében, hogy a Közép-Európai Egyetem tovább működhessen Magyarországon. Sebián-Petrovszki László a DK által korábban már megelőlegezett azzal indokolta, hogy a kormány „24 óra alatt keresztülverte” a parlamenten azt a törvényt, amely gyakorlatilag bezárja a CEU-t. A politikus véleménye szerint ez a jogszabály egy hét éve zajló folyamat része, amelynek során Orbán Viktor miniszterelnök Nyugatról Kelet, Vlagyimir Putyin Oroszországa felé közelíti Magyarországot.

 

Packázásnak ítélte az LMP társelnöke, hogy – közlése szerint – már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hátráltatja a párt paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kérdéseinek leadását. Hadházy Ákos elmondta: egy népszavazás kezdeményezésének része, hogy előzetesen egy regisztrációs számot kell kérni a NAIH-tól. Ezt a párt korábbi, a paksi bővítést érintően kezdeményezett tizenegy kérdése gond nélkül megkapta, a legújabb két kérdésük esetében azonban többször is hiánypótlást kért tőlük a hivatal.

Külpolitika:

Izraeli biztonsági tisztviselők szerint nagyon valószínű, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének legmagasabb szintjén határozták el a vegyi fegyver keddi bevetését Szíriában – értesült a Haaretz. Izraelben úgy vélik, hogy a támadás célja a fegyveres ellenzéki csoportok elleni fenyegető üzenet volt, és a döntés az Aszad-rezsim növekvő önbizalmán alapult. Jeruzsálem szerint egyelőre nem világos, hogy mindez Aszad pártfogóinak, Iránnak és Oroszországnak a jóváhagyásával történt-e. Noha a szíriai hadsereg kiadott egy nyilatkozatot, amelyben tagadta a vegyi fegyverek alkalmazását, Izraelben nem tekintik hitelesnek Damaszkusz hivatalos változatát, miszerint csak hagyományos fegyvereket vetettek be, ám az egyik támadásban megsérült egy, a lázadók birtokában lévő, vegyi fegyvert tartalmazó tartály.

 

Be kellett zárni a folyamatos fenyegetések miatt egy zsidó kulturális központot az észak-svédországi Umea városában – írta az Israel Hayom. A lap tudósítása szerint a központ fenyegető emailokat kapott, az épületre horogkereszteket festettek. A támadások mögött egyébként egy neonáci csoport állt, és sikerült elérniük, hogy a központot ne látogassák. A kulturális intézményt hét év után zárták be.

 

Üdvözölte az egyiptomi-amerikai kapcsolatokban bekövetkezett fordulatot a The Jerusalem Post. A lap vezércikkében kiemelte, hogy helyes döntés volt a Trump-adminisztráció részéről a viszony normalizálása, mivel az Obama-adminsiztráció a muszlim testvériség ellen elkövetett lépések miatt nem rendezte a viszonyát a kairói vezetéssel. Bár tiszteletben tartjuk, hogy az előző adminisztráció számára a legfontosabbak az emberi jogok voltak, de a mostani amerikai politika sokkal jobban szolgálja a térségben a washingtoni és az izraeli érdekeket – olvasható a cikkben.

 

Az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front iszlamista szervezetek hat, közép-ázsiai születésű feltételezett tagtoborzóját fogták el Szentpéterváron – közölte az orosz Nyomozó Bizottság (SZK). Az SZK szerint nincs bizonyíték arra, hogy az őrizetbe vett személyek kapcsolatban álltak volna Akbarzson Dzalilovval, akit a hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy hétfőn öngyilkos merényletet követett el a szentpétervári metróban. A merényletben 14-en életüket vesztették és csaknem félszázan megsebesültek.

 

Lengyelország nem enged a migráció ügyében gyakorolt brüsszeli nyomásnak, továbbá is megfontolt és ésszerű politikát fog folytatni e téren – jelentette ki Beata Szydlo lengyel miniszterelnök. Beata Szydlót sajtóértekezletén kérdezték meg a The Times című brit napilap értesüléséről, miszerint 21 uniós tagállam ultimátumot akar intézni idén Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a migránsok rájuk jutó áttelepítési kvótáját, vagy az Európai Unió (EU) „pénzügyi és politikai” szankciókat vet ki velük szemben.

 

Meghatározta az Európai Parlament az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről létrejövő esetleges egyezség elfogadásához szükséges feltételeket, és amennyiben ezek nem teljesülnek, a képviselők nem hagyják jóvá a megállapodást. A néppárti, szociáldemokrata, liberális és zöld frakció által beterjesztett dokumentumban elvetették a párhuzamos tárgyalások lehetőségét. Kiemelték, csak akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások a felek közötti jövőbeli kapcsolat feltételeiről, ha megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépési megállapodásról.

 

Ferenc pápa esetleges romániai látogatása nem biztosítható, amíg Romániában sérülnek az alapvető emberi jogok, és a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi, felekezeti jogaikat – olvasható a gyulafehérvári római katolikus érsekség közleményében. A dokumentum emlékeztet arra, hogy Klaus Iohannis román államelnököt is fogadta a Vatikánban a pápa az európai uniós tagországok vezetőinek március végi római találkozója alkalmából. Iohannis akkor újból meghívta Ferenc pápát Romániába, és úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy ellátogat az egyházfő, amennyiben ez lehetséges lesz. Az érsekség szerint a lehetőség biztosítása a román államon múlik, és ismét kérték az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, valamint a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetének rendezését.

 

Több ezer fiatal, főként egyetemista vonult utcára Szerbia több városában, hogy az elnökválasztást megnyerő Aleksandar Vucic ellen tiltakozzon. Míg a diákok azt állítják, spontán szerveződtek, a hivatalos szervek szerint ellenzéki politikai erők állnak a háttérben. A tiltakozók szerint a vasárnapi választás nem volt tisztességes, mert Aleksandar Vucic és stábja a médián keresztül befolyásolta a szavazókat, valamint megfélemlítéssel kényszerítette őket arra, hogy voksukat rá adják. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter arról beszélt, hogy a spontánnak nevezett tiltakozás mögött ellenzéki politikai erők munkálkodnak.

Gazdaság:

Az Európai Unión kívül az Amerikai Egyesült Államok lett Magyarország első számú export piaca, idén januárban 11 százalékkal nőtt a kivitel – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta: 1710 amerikai vállalat mintegy százezer embert foglalkoztat Magyarországon. Hozzátette, a Dana új beruházása, amely a vállalat központi európai fogaskerékgyára lesz, reményei szerint tovább erősíti majd a magyar-amerikai gazdasági együttműködést.

 

Az elemzői várakozásoknál lényegesen jobban teljesített az ipar februárban (2,7 százalékos bővülés), a gyártói kapacitások (elsősorban a feldolgozóiparban) a csúcson járhattak, a legutóbbi adatok szerint is a historikus átlag felett járt a kapacitáskihasználtság, ez vélhetően az év elején tovább nőhetett. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az ipari termelés élénkülését a bizalmi és beszerzési menedzser indexek is előre jelezték és az európai konjunktúra is határozottan élénkülni látszik. Az alacsony tavalyi bázis és egyes új élelmiszeripari és gumiipari kapacitások üzembe helyezése miatt idén 4-4,5 százalékra gyorsulhat a növekedés.

Sport:

Csányi Sándor, akit szerdán beválasztottak a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség tanácsába, a fiatal játékosok minél nagyobb számú szerepeltetését nevezte egyik fő céljának. „A magam részéről mindig is kiemelt hangsúlyt fektettem a nem professzionális labdarúgás, vagyis az úgynevezett Grassrooots-programok támogatására, a női- és az utánpótlásfutball erősítésére, a futsal népszerűsítésére. Bízom benne, hogy a FIFA-tanácsban betöltött tagság segíteni fog abban, hogy mind szakmailag, mind pénzügyileg még nagyobb támogatást kapjanak ezek a területek” – nyilatkozott az MLSZ elnöke.

 

Fiát, Palkót is nevezte a Borussia Mönchengladbach elleni idegenbeli mérkőzésre Dárdai Pál, a Hertha BSC labdarúgócsapatának vezetőedzője. A tréner legidősebb fia – aki szélsőt játszik – először kapott helyet a felnőtt együttesben, és a 32-es mez lesz az övé. A találkozó 20 órakor kezdődik. Dárdai a napokban azt mondta a Kicker című lapnak, hogy 17 éves fiának magyar és német útleve is van, így akár pályára léphet a német korosztályos válogatottban is.

Időjárás és könnyű:

Csütörtökön napközben északnyugat felől felszakadozik, délutántól jelentősen csökken a felhőzet. A csapadékzóna kelet felé helyeződik, egyre inkább csak az ország keleti harmadában valószínű további eső, zápor. Éjszakától egyre több helyen megerősödik, csütörtökön napközben az ország középső területén viharossá fokozódik az északnyugati szél, de zivatarok környezetében is számíthatunk átmenetileg viharos széllökésekre. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5 és 10 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 9 és 15 fok között várható – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.