Hagyja maga mögött mindenki a saját Egyiptomát
Darvas István főrabbi a hetiszakaszról beszélt, valamint a pészahi készülődésről.
Mi is a mostani hetiszakasz címe?
Mózes III. könyvét kezdjük el olvasni a héten, Vájikrá hetiszakaszát. Ennek a könyvnek az első fejezetei egy nagyon széles betekintést engednek nekünk a Szentély áldozási rendjébe, megismerhetjük, hogy milyen esetekben, milyen áldozási rendet kellett bemutatni Izrael fiainak. Ezekkel az áldozatokkal kapcsolatban többször is szerepel egy olyan kifejezés, hogy kellemes illatú áldozat az Örökkévalónak. Hitünk szerint az Örökkévalónak nincsenek érzékszervei, így nem igazán lehet jelentős szerepe az illatnak, ezzel kapcsolatban több megjegyzése volt a rabbinikus irodalomnak. Ezek közül az egyik, rabbi Jákob Cvi Mecklenburg szerint, ezzel az áldozattal kapcsolatban már az őseinknek is fontos volt tudni, ahogy nekünk is, ezek az illatok nem mások, mint kísérői a legfontosabb cselekedeteinknek. Ahogy egy jó illat bevezet egy ételt, az áldozatbemutatásnak egykor, az imának ma, az a szerepe, hogy bevezesse a jelentős, fontos dolgokat, azaz a cselekedeteinket. Ha valaki az áldozatbemutatást szépen teljesítette, ma meggyőződéssel, mély hittel imádkozik, még nem ért célt, mert ha ezek a tevékenységei a mindennapokban nem egészülnek ki olyan gyakorlattal, ami méltó a bemutatott áldozathoz, az elmondott imához, akkor csak Jesaja próféta szavai ötlenek fel, mely szerint ezek az áldozatok feleslegesek. Ez a hetiszakasz bevezeti azt az időszakot, amelyik az előkészületeké, hiszen hamarosan beköszönt Pészah. Az ünnepel kapcsolatban érdemes megjegyezni, mivel nagyon sok az előkészület, ha ügyesen is kóseroljuk ki a lakásunkat, ha megfelelő élelmiszereket veszünk, ha szépen terítjük meg az asztalt, ha a Széder tál is megfelelő lesz, ha a Hágádát is elmondjuk, ez is csak egy bevezetés, egy jó illat az Örökkévaló felé. Pészahra, amellett, hogy az összes előírását betartjuk, meg kell próbálni fejben is felkészülni. Ezt segíti a Hágádának az a mondata, amely szerint: Az ember köteles magára úgy tekinteni, mintha ő maga jönne ki Egyiptomból. Ezért a hátralévő napokat az ünnepig érdemes úgy felhasználni, hogy mindenki gondolja végig, mit jelent napjainkban számára az Egyiptom fogalom, mi az, ami őt fogva tartja, mit szeretne maga mögött hagyni, ahogy őseink egykor a szolgaság maguk mögött hagyták. Így amellett, hogy kóser és a reményeim szerint örömökben gazdag lesz Pészah ünnepe, az előkészületek áldó hatása az ünnep után is előjöhet, hogy lelki, szellemi értelemben a mai ember is átélhesse a szabadulás élményét. Ezzel azt a nehéz csomagot, amelyet magukkal cipelnek, mindenki a személyes Egyiptomát maguk mögött hagyhatják, teljesen letehetik, hogy ők is szabad emberként folytassák a mindennapjaikat, amihez mindenkinek sok sikert kívánok.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
