A HetiTV szerda reggeli hírei 2017.3.29

A HetiTV szerda reggeli hírei 2017.3.29

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 2010 óta az állam ismét azt nézi, mit tehet a polgáraiért, nem pedig azt, hogy mit követelhet tőlük.    Lázár János kedden Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), az intézmény fennállásának ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben az állam egyre távolabb került a polgároktól, mert csak a felelősségükkel szembesítette őket, míg a jogaikat “meghagyta az apró betűs részben”. Hét éve azonban változást indítottak el, a feje tetejéről a talpára állították a rendszert – jelentette ki.
Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a történelmi Ludovika katonai akadémia előtti tisztelgés nélkül elképzelhetetlen az ünneplés. Az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödnek össze – tette hozzá.

Tegnap életbe lépett a megerősített jogi határzár.    A kormány javaslatára elfogadott törvénymódosítások szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben menedékjogi kérelmet kizárólag személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani. A menedékkérőnek a kérelme jogerős elbírálásáig a tranzitzónában kell várakoznia, azt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el.     Azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés.
A Belügyminisztérium korábbi közlése szerint a határzár célja, hogy tisztázatlan státuszú migránsok ne mozoghassanak szabadon az ország, illetve az Európai Unió területén, és ezzel csökkenjen a migráció biztonsági kockázata.

 

A migráció és a biztonság ma már nem európai, hanem globális kihívásnak tekinthető, egyetlen ország sem tud egyedül megküzdeni ezekkel a kérdésekkel – mondta Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosa keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. A biztos előzőleg megbeszélést folytatott Pintér Sándor belügyminiszterrel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. Az uniós biztos hangsúlyozta: két éve még elszórt kezdeményezések születtek a migrációt illetően, ma átfogó megközelítést alkalmaznak, és ennek az átfogó megközelítésnek Magyarország is részese. Leszögezte: továbbra is elkötelezett az Európai Unió, hogy Európa biztonságos maradjon. Dimitrisz Avramopulosz sikeresnek és eredményesnek nevezte a külső határok megerősítését és a harmadik országokkal való együttműködések létrehozását. Hozzátette: hála a Törökországgal kötött jelenleg is működő megállapodásnak, drámai módon csökkent az érkezők száma. Értékelése szerint a nyugat-balkáni útvonal is stabilizálódott, de továbbra is szükséges a monitorozása, az Europollal együttműködve pedig továbbra is küzdeni kell az embercsempészet ellen.

 

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége kedden Ungváron kiadott nyilatkozatában tiltakozik az ukrajnai kisebbségeket sújtó jogalkotási törekvések miatt, és szorgalmazza, hogy a hatalmi szervek hagyjanak fel a jogi formába burkolt kisebbségellenes törekvésekkel, továbbá tegyenek érdemi lépéseket azok jogainak biztosítása és érvényesítése érdekében.     a KMKSZ úgy véli, hogy a nyelvhasználattal, anyanyelvű oktatással és az állampolgársággal kapcsolatos jogok szűkítése ellentmond Ukrajna alkotmányának és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak. Az amúgy is feszült helyzetet csak tovább ronthatja, ha a törvényalkotók az országban tapasztalható égető gazdasági, szociális és demográfiai problémák megoldását a nemzetiségi kisebbség jogainak és lehetőségeinek csorbításával kívánják orvosolni.

 

Solti György nevét viselő nemzetközi karmesterversenyt rendez a Filharmónia Magyarország októbertől decemberig, a megmérettetésre május 1-jéig jelentkezhetnek az 1979. január 1. után született karnagyok.    A versenyre eddig 26 országból több mint százan jelentkeztek – mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a rendezvény keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A kormány 160 millió forinttal támogatja a versenyt, amelynek hívóereje a vártnál is erősebb – tette hozzá.    Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a versenyzők végig nagyzenekart vezényelhetnek, az első és a második fordulóban a Magyar Állami Operaház zenekarát és a Győri Filharmonikus Zenekart, a döntőben pedig a Pannon Filharmonikusokat.     Az eseménynek az Erkel Színház és a Pécsi Kodály Központ ad otthont, a fordulókat közvetítik a televízióban, összesen kilenc alkalommal.
Kormányzati segítséggel megújulhat a zuglói zsinagóga . Heisler András, a Mazsihisz elnöke a zuglói zsinagóga ügyében  a HETI TV-nek adott nyílatkozata  szerint   hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a zuglói zsinagóga felújítására a kormány 142 millió forintot különített el. A gyors és hathatós kormányzati  segítség után a kiviteli terv közel másfél hónapon belül tud elkészülni, majd ezt követi az engedélyezési eljárás, ezt a szakemberek másfél-két hónapra taksálják, majd ezt követi a közbeszerzés kiírása és lefolytatása.

 

Hosszas tárgyalások után három magyar cég megkapta az engedélyt, hogy megkezdje a magyar hús exportját a Fülöp-szigetekre – jelentette be kedden egy manilai üzleti fórumon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.    A  miniszter a mezőgazdaságot a két ország gazdasági együttműködésének egyik kulcsterületeként azonosította. Szijjártó Péter szerint a húsexport megindulása jelentős lökést fog adni a Fülöp-szigetekre irányuló magyar agrárexportnak. A miniszter kiemelte, hogy Magyarországon vannak érvényben Európa legszigorúbb élelmiszerbiztonsági előírásai, az alkotmány pedig a mezőgazdaság GMO-mentességét is előírja.
A miniszter az agrárium mellett a kutatás-fejlesztés hajtotta informatikai szektort és a vízgazdálkodást emelte ki, mint az együttműködés potenciális területeit.
A miniszter elmondása alapján tavaly mintegy 200 millió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom,  ezért Magyarország és a Fülöp-szigetek kétoldalú gazdasági együttműködési szerződést írt alá, az Eximbank pedig 510 millió eurós hitelkeretet nyitott a magyar és a Fülöp-szigeteki cégek együttműködésének támogatására. Szijjártó Péter újranyitotta a magyar nagykövetséget is Manilában.

 

A dél-karolinai kormányzóból lett ENSZ-nagykövet, Nikki Haley az AIPAC Izrael-barát lobbiszervezet konferenciáján hétfő este elmondott beszédében leszögezte, hogy “új serif van a városban”, és “Izrael ostorozásának vége”.  A nagykövet leszögezte: az Egyesült Államok ismét kezd vezető szerepet betölteni a világszervezetben, és erről a Trump-kormányzat mindenkit értesített.     Nikki Haley zavarba ejtőnek és ártalmasnak nevezte az Obama-kormányzat ENSZ-képviselőjének állásfoglalását tavaly decemberben, amikor a Biztonsági Tanácsban az ő tartózkodásával fogadták el azt a határozatot, amely elítélte Izrael ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi telepespolitikáját. Ez soha többé nem fog megtörténni – hangsúlyozta Haley. Ígéretet tett arra is, hogy a Palesztin Hatóság nem kap szabad utat mindaddig, amíg nem tér vissza az Izraellel folytatandó tárgyalásokhoz.  Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete bírálta és érthetetlennek nevezte az Iránnal 2015-ben megkötött – és 2016 januárjában életbe lépett – többhatalmi atomalkut.
 

Klaus Johannis román államfő kihirdette  a Besszarábia és Románia egyesülésének napját, március 27-ét nemzeti ünneppé nyilvánító törvényt. Az államelnöki hivatal közleménye szerint a kihirdetett törvénynek különleges jelentősége van, Románia történelmének egy nagyon fontos eseményéről emlékeznek meg. 1918. március 27-én döntött az ország tanácsa Chişinăuban Besszarábia egyesüléséről Romániával. Ez a történelmi pillanat indította el a nagy egyesülés folyamatát, amely az 1918. december 1-jei nemzetgyűléssel zárult le, amikor az erdélyi, bánsági, máramarosi románok az egyesülésről döntöttek, amely által megalakult a modern román állam és amelynek 100 éves évfordulóját jövőre ünnepeljük. Ugyanakkor Románia továbbra is támogatja a Moldovai Köztársaság felzárkózási folyamatát az Európai Unióhoz – írja a közlemény.

 

Ausztria nem akar menekülteket fogadni a befogadási kvóták alapján, Christian Kern osztrák kancellár levélben kéri az Európai Uniót az ország álláspontjának megértésre – olvasható a kancellár keddi kormányülést követő állásfoglalásában. Ausztriának az unión belüli megállapodás szerint mintegy kétezer menekültet kellene befogadnia Görögországból és Olaszországból. A kancellár szerint azonban az illegálisan érkezők ellátásával Ausztria ezt a kötelezettségét gyakorlatilag már teljesítette. Hétfőn az osztrák kormány több tagja is arról beszélt, hogy Ausztria ki akar lépni az uniós programból.

 

 

 

Gazdaság:

A belföldi kereskedelem élénkülése nyomán nagyobb árbevételre de kisebb profitra számítanak idén a magyarországi nagyvállalatok – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásból, amelyhez 550, évi 2 milliárd forintot meghaladó árbevételű céget kérdeztek meg tavaly az utolsó negyedévben.    Hodina Péter, a K&H vállalati értékesítési igazgatója szerint  a nagyvállalatok átlagosan 2,6 százalékkal nagyobb bevételt várnak idén, ami elmarad a tavaly év eleji várakozásoktól (2,9 százalék), de előrelépés a harmadik negyedévi 2,3 százalékos előrejelzéshez képest. A javulás annak köszönhető, hogy a hazai piacon jelentősen, 1,9 százalékról 2,5 százalékra ugrott a várt bevétel-növekedés mértéke, aminek hátterében egyrészt a belföldi értékesítés élénkülése, másrészt már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs előrejelzése alapján is emelkedő fogyasztói árak is állhatnak. A felmérésből az is kiderült, hogy visszafogottabban látják a cégek az exportpiaci lehetőségeket az előző negyedévhez képest. A K&H igazgatója szerint a külpiaci értékesítésből jelenleg a vállalatok csaknem harmada vár bevétel-növekedést, átlagos mértéke azonban 3,3 százalékról 3,1 százalékra mérséklődött. Ennek oka, hogy csökkent a külföldi értékesítés aránya, a vállalatok 60 százaléka egyáltalán nem tervez idén exportálni, – 2016 első negyedévében ez mindössze 40 százalék volt -, és további 15 százalékuknál a teljes árbevétel ötödét sem éri el az exportból származó árbevétel aránya.

 

A Wizz Air március 26-án elindította Debrecen és Tel-Aviv közötti járatát, amely hetente kétszer repül, szerdán és vasárnap. A járatnyitás keretében  kedd délelőtt izraeli újságírók látogattak el a a debreceni hitközségre a város megismerése közben. Dr Asher Ehrenfeld debreceni főrabbi mutatta be a hitközséget,  és válaszolt kérdéseikre. A zsinagógák és muzeális értékű épületek megtekintése után nagyon kedvező személyes benyomásaikat írják majd meg izraeli lapjaikban.

 

Időjárás:
Szerdán túlnyomóan derült időre számíthatunk, csak késő délután északon lehet több a felhő. Csapadék nem várható. Az élénk északnyugati, nyugati szél északon megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0 és +5 fok között alakul, de a magasabban fekvő helyeken 5 fok fölötti hőmérséklet is lehet, illetve a fagyzugos területeken gyengén fagyhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 19 és 23 fok között lehetséges.