Napi Tóra és szombat (és Széder-befizetés)
|
||
K”K,
Vájákhél-Pekudé hetiszakasz 6. kommentár, 5777. Ádár 26.
A kilencedik században a karaitákkal kialakuló nézetkülönbségek a szombati tűz kérdését is érintették. Nem azon vitáztak, hogy szabad-e gyújtani, hanem azon, hogy éghet-e egyáltalán. A karaiták úgy vélték, hogy Szentély hiányában a szombatoknak és az ünnepeknek egy célja van: (sötétben és hidegben) emlékezzünk a pusztulásra, hiszen ha áldozatainkat nem tudjuk bemutatni, akkor az ünnepeinket sem ülhetjük meg. Főként Szaádja Gáon-nak köszönhetően – a rabbinikus judaizmus győzött, ennek következményével napjainkban is találkozhatunk. Többek közt a sólet által, amit a karaiták elleni “győzelmet” követően rendeltek el bölcseink. Nem feltétlenül babból és húsból áll, olyan ételnek kell lennie, ami péntek délutánig elkészül, és a szombat déli étkezésig melegen tartják. Etimológiai fejtegetések szerint talán a “calentem” (ami forró) szóból származik, egyesek a “chaud” (forró) és “lent” (lassú) szavakat vélik a háttérben, mások a “s’lán” (ami pihent, mármint egész éjjel) héber kifejezéssel magyarázzak, sőt előfordul olyan elképzelés is, mely szerint a “schul ende” (az iskola végén) szavakból ered. Az egyik legkedvesebb sábeszi előírásunk a héten sokszor idézett tórai vers körüli vita nyomán született meg, oldódjon meg minden mahlajke hasonlóan!
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!
ma
16.00-17.00: Széder-befizetés
17.00: A hetiszakasz a rabbinikus kommentárok tükrében
18.00: Szombatfogadás
szombat
9.00: Sáhárit
17.30: Sálesüdesz a Hunyadi téren
gygy: 17.43
szk: 18.50
