A HetiTV Péntek reggeli hírei 2017.03.24

A HetiTV  Péntek reggeli hírei 2017.03.24

Belpolitika:

Elfogadhatatlannak és végrehajthatatlannak tartja Lázár János miniszter azt a strasbourgi bírósági ítéletet, amely elmarasztalta Magyarországot két bangladesi kiutasítása miatt. A kormány fellebbezést nyújt be a döntés ellen – közölte a Miniszterelnökség vezetője majd azt mondta: Magyarország a szuverenitás megerősítésének elve alapján ragaszkodik ahhoz, hogy maga döntsön a befogadásról, illetve a kiutasításról. Az emberi jogi bíróság álláspontja azonban az, hogy ne a magyarok mondják meg, ki élhet Magyarországon, hanem majd a Magyar Helsinki Bizottság – amely a két bangladesit képviselte – javaslata alapján a strasbourgi bíróság eldönti – kommentálta az ítéletet Lázár János.

A magyar kormány és a magyar parlamenti képviselők kötelessége, hogy megvédjenek minden magyar vállalkozást egy nagy multinacionális vállalkozástól, amely a hatalmát fitogtatja – jelentette ki Miniszterelnökséget vezető miniszter az Igazi Csíki Sör-ügyében. Lázár János úgy fogalmazott: “Dávid és Góliát harca zajlik”, a Heineken visszaél az erejével és a hatalmával, és azt a kormány nem hagyhatja, hogy egy nagy cég a magyar érdek sérelmére tegye ezt.

 

Az LMP társelnöke szerint valóban előnyös beruházás a paksi bővítés, ám csupán a kormánynak és a Fideszhez közeli vállalkozásoknak, akik között akad olyan, amely már most “betegre kereshetik magukat”. Hadházy Ákos beszámolt arról, hogy egy, a miniszterelnök vejével üzleti kapcsolatban álló WHB Kft. már most “kapun belül van” Pakson, saját kirendeltséget alakított ki az erőmű területén. Hozzátette: bár ez még nem korrupció, a jelenség azt mutatja, hogy a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező társaság már most bebiztosította helyét a bővítésben.

 

Magyarország elkötelezett NATO-tagságát illetően, s alakítója kíván lenni a közös biztonságnak – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. Simicskó István kiemelte, szükséges a védelmi kiadások növelése, de az is fontos, hogy a megemelt költségvetést jobban használják fel. Ennek nyomán a védelmi költségvetés legalább húsz százalékát a Magyar Honvédség képességfejlesztésére szeretnék fordítani – jelentette be a miniszter.

 

A Demokratikus Koalíció kormányra kerülve törvényben szeretné garantálni, hogy ugyanazért a munkáért ugyanakkora bért kapjanak a férfiak és a nők. A párt ennek érdekében konzultációt kezd a húsz, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató magyarországi céggel. A DK alelnöke indoklásként azt mondta, hogy a kutatások szerint az azonos munkát végző, vezető beosztásban lévő férfiak és nők fizetése között mintegy 34 százalékos eltérés tapasztalható. Senki munkája sem érhet kevesebb csak azért, mert nő, ezért a DK legkésőbb a 2018-as “kormánybuktatás” után törvényben garantálja az egyenlő bérezést és ellenőrizni fogja, hogy azt betartják-e – jelentette ki Vadai Ágnes.

Az MSZP vizsgálja, hogyan lehetne ingyenessé tenni a 65 év felettiek számára a háziorvosok által felírható gyógyszereket – közölte a párt elnöke. Molnár Gyula azt mondta, ennek költsége számításaik szerint “akár 20 milliárd forint alatt is maradhat”, ami “alig fél stadionnyi” kiadást jelentene évente. A pártelnök szerint vannak olyan szolgáltatások, amiket alanyi jogon lehetne biztosítani kiemelt társadalmi csoportoknak, ha ennek kiadásait az állam megengedheti magának, ha azt a költségvetés elbírja.

Külpolitika:

Egy tizenéves amerikai-izraeli kettős állampolgárságú fiú állhatott az amerikai zsidó központok elleni hamis bombafenyegetések mögött – írta a Haaretz. A lap szerint a fiút elfogták a hatóságok, és a lakásán több számítógépet, valamint olyan eszközt foglaltak le, amik lehetővé tették, hogy minél nehezebben jusson a rendőrség kezére. Az izraeli netbűnözés elleni rendőrsége tartóztatta le, az FBI-jal és más bűnüldöző szervezetekkel való együttműködés után. Motivációjáról egyelőre nem tudott beszámolni az izraeli rendőrség szóvivője. A fiatal férfit azzal is gyanúsítják, hogy egy légitársaságot többször megfenyegetett, emiatt egyszer egy gépük kényszerleszállásra is kényszerült. A fiatalember védője azt mondta, hogy védence súlyos egészségügyi problémái vannak, ami jelentősen befolyásolta a kognitív funkcióit.

 

Egyre több Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin család igényel izraeli útlevelet – írta az Israel Hayom. A lap szerint míg 2003-ban csupán 63 ilyen család volt, addig 2016-ban már 1081. Mindez azt mutatja, hogy egyre kisebb a zsidó állam elutasítottsága ebben a körben. Kelet-Jeruzsálemben nagyjából 330 ezer embernek nincsen rendezve az állampolgársági státusza. A lap cikkéből az is kiderül, hogy meglehetősen lassan halad a kérelmek elbírálása, és rengeteg igénylést elutasítanak.

 

Manapság sok szó esik az izraeli katonalányok integrálásáról a harcoló alakulatokba. A vita legtöbbször a nemek közötti egyenlőség eszméje illetve az ide vonatkozó vallási előírások körül forog. Létezik azonban egy másik vetülete is a kérdésnek: a nők fizikai alkalmassága az extrém igénybevételt követelő kiképzésekre és bevetésekre.  Az ezen a területen felmerülő problémák nem csak a katonák testi épségét, hanem a hadsereg ütőképességét is veszélyeztetik. „A nők harcoló alakulatokba való integrálása határozott hiba volt”- mondta Ráz Szági ezredes egy televíziós interjúban. Hozzátette: „Az izraeli hadsereg megállapítja, hogy nem volt sikeres a nők harcoló alakulatokba való integrációja, majd ignorálja a saját eredményeit, és folytatja a korábbi gyakorlatot… A Cáhál [Izraeli Haderők] legfőbb próbája a harctéren van, nem pedig az egyenlő jogok terén. Nem én mondom ezt, a hadsereg tanulmányai mutatják”  – írta a zsido.com.

 

Agyonlőttek egy volt orosz parlamenti képviselőt Kijevben egy fegyveres összetűzésben – jelentette be Andrij Kriscsenko, az ukrán főváros rendőrfőnöke. Kijev szerint Oroszország áll a gyilkosság mögött. Az orosz parlament alsóházának volt képviselője, Gyenyisz Voronyenkov tavaly ősszel hagyta el Oroszországot, és decemberben ukrán állampolgárságot kapott. Szemtanúk a helyszínen arról számoltak be, hogy legalább hét lövés dördült el. A gyilkosságkor Voronyenkovval volt a felesége is, aki elvesztette az eszméletét a támadás közben.

Járókelők közé hajtott egy autós az észak-belgiumi Antwerpen egyik belvárosi sétálóutcájában, de sikeresen megállították, senki sem sérült meg – közölte a La Libre Belgique. Az antwerpeni rendőrség tájékoztatása szerint a flamand város sétálóutcájában minden járókelő el tudott menekülni a francia rendszámú autó elől, amelyet rövid üldözés után sikerült megállítani. Az autóban fegyvereket is találtak, a sofőrt előállították.

Az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett a londoni merénylet elkövetőjeként – jelentette a dzsihadista szervezett szócsövének számító Aamák hírügynökség. A dzsihadisták szerint az elkövető “az Iszlám Állam katonája volt, aki tettét a koalíció állampolgárai elleni támadásokra szólító felhívásnak eleget téve hajtotta végre”. A brit parlament előtt elkövetett merényletben a támadón kívül hárman haltak meg, és negyvenen megsebesültek. A rendőrök a helyszínen végeztek a merénylővel.

 

Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta alapvetően megszűntek Washington részéről azok a bírálatok, amelyek az előző vezetés idején a magyar demokráciával kapcsolatban hangzottak el – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter sajnálatosnak nevezte a Barack Obama korábbi amerikai elnök vezetése alatti “nagyon rossz” amerikai-magyar politikai kapcsolatokat. Hozzátette: a helyzet viszont javult, mióta Trump világossá tette, hogy az amerikai külpolitika középpontjában többé nem a “demokrácia exportja” áll.

 

Lengyelország nem írja alá a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából szervezett EU-csúcstalálkozón elfogadandó nyilatkozatot, amennyiben nem tartalmazza a számára legfontosabb kikötéseket – erősítette meg Beata Szydlo lengyel kormányfő. A visegrádi csoport kormányfőinek március eleji varsói csúcstalálkozóján közzétett nyilatkozat-tervezetre utalva, Szydlo az EU egységének megőrzését, az EU és a NATO szoros együttműködését, a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését és a közös uniós piac megőrzését említette a varsói prioritások között.

 

Gazdaság:

A Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén olyan javaslatokról is tárgyaltak, amelyek már rövid távon javíthatják a magyar gazdaság versenyképességet – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Elmondta: a testület tagjai hat területen látnak lehetőséget arra, hogy már rövid távon érdemi versenyképességjavító döntések szülessenek. Ezek a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség kérdése. A miniszter kifejtette, bízik abban, hogy még ebben a fél évben konkrét törvényhozási kezdeményezésekkel tudnak előállni.

 

A kormány tartja a szavát, a jövő héten a 2014-2020-as uniós támogatási ciklus pályázatainak 100 százalékát kiírják, amivel 30-40 százalékkal a régióbeli országok előtt jár – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János hozzátette: nem lesz forrásvesztés, az előző időszak elszámolását június 30-ig lezárják; csak pár százalék a vitás ügyek aránya. Magyarország áll a legjobban a meghirdetett, lekötött, kifizetett támogatásban is a régióban, a források fele, 4-4,5 milliárd forint le van kötve, 2 ezer milliárd forint, 22 százalék a kifizetések aránya.

 

Sport:

 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál továbbra is bíznak abban, hogy az észak-amerikai profi jégkorongligában szereplő játékosok ott lehetnek a jövő évi pjongcsangi téli olimpián. “Továbbra is reménykedünk, hogy láthatjuk a világ legjobb jégkorongozóit az olimpián, hiszen a szurkolók is erre vágynak” – mondta a NOB egyik szóvivője. Gary Bettman, az NHL első embere korábban úgy fogalmazott, február eleje óta nem tárgyaltak sem a NOB-bal, sem a nemzetközi sportági szövetséggel (IIHF), s jelenleg nincs is újabb időpont az egyeztetésre, így “mindenkinek azt kell feltételeznie, hogy NHL-es hokisok nélkül rendezik majd meg a téli játékokat”.

 

Jelena Iszinbajeva kétszeres olimpiai bajnok rúdugróról nevezik el rövidesen a dagesztáni Mahacskala újjáépített atlétikai stadionját, amelyet eddig Trudnak (Munka) hívtak. A névváltoztatást az Oroszországi Föderáció tagköztársaságának sportminisztere, Magomed Magomedov jelentette be, megemlítve, hogy az orosz atléta gyakran felkeresi és második hazájának tekinti az észak-kaukázusi Dagesztánt, ahol az édesapja született. A 34 éves Iszinbajevát, aki a két olimpiai arany mellé egy ötkarikás bronzot, továbbá hét világ- és három Európa-bajnoki címet is szerzett, amellett 28 világcsúcsot állított fel, idén március elején beválasztották az Orosz Doppingellenes Ügynökség vezetőségébe, majd a felügyelőbizottság elnöke lett.

 

Időjárás és könnyű:

Pénteken is kisüt a nap. Az ország északkeleti harmadán viszont felhősebb lesz az ég, és ott elszórtan zápor, néhol zivatar is előfordulhat. Estétől az Alföld egyes részein viharossá fokozódik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 3-10 fok között alakul, a felhősebb, magasabban fekvő tájakon lesz enyhébb az idő. Napközben 16-23 fokig melegszik a levegő. Szombaton nem valószínű csapadék. Változóan felhős lesz az ég, a Dunántúlon kevesebb lesz a napsütés. A leghidegebb órákban 2-8, nappal 14-19 fok lehet. Vasárnap északon helyenként, délen több helyen várható eső, zápor. Többfelé erős lesz a szél. A minimumhőmérséklet 1-7 fok között valószínű. A maximumok 8-14 fok között alakulnak – olvasható az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzésben.
Első világháborús katonák több száz üres alkoholos üvegére bukkantak őskori leletek után kutató régészek Izrael középső részén – értesült a Háárec. Az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei a helyi előírásoknak megfelelően a Ramle város melletti út építése előtt rutinfeltárást végeztek néhány hete, mivel a környéken korábban negyedmillió éves, a középső kőkorszakból származó kovakő szerszámokat találtak. Legnagyobb meglepetésükre azonban ezúttal mindössze százéves maradványokra bukkantak, az első világháborúban errefelé szolgáló brit katonák nyomaira. A harcosokat a törökök idején átmenetileg egy mezőgazdasági munkálatokhoz használt épületben helyezték el, de a barakk annak idején ismeretlen okból kigyulladt és összedőlt. A szomjukat oltó katonák az egyiptomi expedíciós egységhez tartoztak, amely 1917. november 15-én Edmund Allenby tábornok vezetésével elfoglalta a törököktől a mai Ramla és Lod környékét, és mintegy kilenc hónapra tábort vett, mielőtt elindult Jeruzsálem felé.