AHetiTv Szerda reggeli hírei 2013.03.22

AHetiTv Szerda reggeli hírei 2013.03.22

Belpolitika:

Magyarországon törvény írja elő, hogy a politikai élet résztvevőinek milyen átvilágításon kell átmenniük, tehát a magyar nemzetbiztonság működik, az életet meghatározó fontos döntések közelébe ilyen típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül nem lehet kerülni – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő kérdésre egy volt titkosszolgálati tiszttel készített, az Indexen megjelent interjúra reagált, amelyben a korábbi műveleti parancsnok súlyos kijelentéseket tett a hazai politikára és a titkosszolgálatokra nézve, többek között erős orosz befolyásról beszélt, és arról, hogy érdemes lenne átvilágítani a hazai politikusok tanácsadóit. Orbán Viktor úgy fogalmazott: nem kell nagy meglepetésnek tekinteni, hogy bár Magyarország nem a legnagyobb ország, de fontos helyen fekszik, és másoknak is vannak velünk szándékai, akik befolyást akarnak gyakorolni Magyarországra. Hangsúlyozta: törődik ezzel a kérdéssel, elég sok időt visz el a munkájából.

Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság az LMP szóvivőjének a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését. Az öt kérdést Gál József magánszemélyként nyújtotta be. Az NVB többsége a kérdések hitelesítésének megtagadásakor hivatkozott arra, hogy azok nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. Az NVB egyes kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra is hivatkozott, hogy miközben egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdések megfogalmazása azt a látszatot kelti, hogy egy mostani döntéssel akár 20 évre kötelező érvényű döntést tudnak hozni a választópolgárok.

 

Az LMP szerint négy okból is nemzetbiztonsági kockázatot jelent a paksi bővítés, amelyet a párt társelnöke, Szél Bernadett a 21. század legnagyobb politikai hibájának minősített, amely a 22. századra is hatással lesz. A társelnök rámutatott: Paks II. üzembe állítása után az ország az áram 60 százalékát egy helyen fogja előállítani, a centralizáció pedig növeli a terrorfenyegetettséget. Emellett Oroszország-függőségünk is növekszik, a technológia, a kivitelezés és az ahhoz szükséges hitel is az oroszoktól származik.

 

A Fidesz frakcióvezetője szerint több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat, amelyet hétfőn kezdett tárgyalni a parlament. Kósa Lajos közölte, a képviselőcsoportban nem született olyan döntés – a sajtóhírekkel ellenkezőleg -, hogy “ejtenék” a javaslatot. Azt azonban megerősítette, hogy a szövegről vita van a Fideszben. Szerinte olyan módosításokra van szükség, amelyek kiküszöbölik az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülő esetleges veszélyeket, jelen formájában ugyanis a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene.

 

A diszkrimináció minden esetben jogsértés – mondta Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője. A politikus hozzátette: a program a jogtudatosság hónapja programsorozat záró rendezvénye, amelyet azért indítottak, mert úgy érzik, hogy több társadalmi csoport is kénytelen az Európai Unió határain belül mindennapos, rendszerszintű diszkriminációt elszenvedni.

 

A Századvég Alapítvány szerint a nem-kormányzati szervezetek működése legitim, azonban a rájuk vonatkozó szabályozásnak igazodnia kellene lobbista jellegükhöz. Megállapításuk szerint el kellene érni, hogy a választók előtt egyértelmű legyen, hogy ezek a szereplők pontosan kik, milyen érdekeket szolgálnak és milyen forrásból működnek. Ennek az eszköze lehet ezen szervezetek regisztrációja, továbbá az anyagi forrásaik feltüntetésének szigorúbb szabályozása.

 

Az Alapjogokért Központ szerint megfontolandó, hogy Magyarország kilépjen az emberi jogi egyezményből. Felidézték, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága múlt kedden elmarasztalta Magyarországot, mert – az uniós szabályok alapján a határon alkalmazott úgynevezett tranzitzónás eljárással – megsértette két bangladesi migránsnak az Emberi Jogok Európai Egyezményében  foglalt jogait. A döntéssel a bíróság lényegében elvitatja egy állam azon alapvető jogát, hogy határait és saját állampolgárait megvédje.

 

Mansfeld Péter sorsában jelképesen tükröződik Magyarország sorsa a kommunizmus idején – mondta az Országgyűlés elnöke a forradalmár kivégzésének 58. évfordulóján. Kövér László azt mondta: Mansfeld Péter ma lenne 76 éves, megérhette volna a nagyapját és édesapját 1944-ben szovjet kényszermunkára hurcoló kommunista rendszer “magyarországi kimúlását” 1990-ben, valamint azt, hogy az 1956-os magyar hősiességet államilag forradalomként és szabadságharcként ismerték el.

Külpolitika:

Izrael világossá tette Oroszország előtt, hogy a hadsereg folytatni fogja a szír célpontok elleni támadásokat – mondta Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök. A The Jerusalem Post tudósítása szerint a kínai útján tartózkodó kormányfő arról is beszélt, hogy abban az esetben nyúlnak katonai eszközökhöz Szíriában, ha veszélyben érzik az izraeli biztonsági érdekeket. Az orosz külügyminisztérium még pénteken rendelte be a moszkvai izraeli nagykövetet a szíriai légicsapások miatt.

 

Irán továbbra is regionális dominanciára törekszik a Közel-Keleten, ezért minden taktikai változás ellenére Izrael számára továbbra is a legfőbb fenyegetést jelenti – mondta Yossi Cohen, a Moszad igazgatója. Az Israel Hayom tudósítása szerint az igazgató arról is beszélt, hogy amíg az ajatollah rendszere létezik, addig a zsidó állam számára Teherán veszélyt fog jelenti. Cohen szerint az arab tavasz sötét télbe fordult, a Közel-Keleten néhány ország szétesett, míg Szíria, Líbia, vagy Irak a szétesés folyamatát éli. A Moszad tisztviselője úgy látja, sem a világban, sem a Közel-Keleten nem lehet bizonyos eseményeket megjósolni bármennyire is erre törekednek a titkosszolgálatok.

 

Izrael a világ 11. legboldogabb országa – derült ki egy, a világ országainak boldogságát vizsgáló tanulmányból. A rangsort Norvégia, Dánia és Izland vezeti. Egy másik tanulmányban azt vizsgálták, hogy melyik országban élnek a legegészségesebb emberek. Ezen a listán Izrael a kilencedik helyen végzett, így minden közel-keleti országot megelőzött – írta az Israel Hayom.

 

Az izraeli parlament elfogadott egy törvénymódosítást, amely korlátozza a politikai célokat kitűző civil szervezetek finanszírozását kampányidőszakokban. A Háárec értesülése szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök az unokatestvére és ügyvédje, David Simrón vezette ügyvédi irodával közreműködve fogalmazta meg a törvényjavaslatot, amelyet a kormányfő kezdeményezésére negyvenegy törvényhozó szavazott meg huszonhét ellenében. A jobboldali kormánykoalíció tagjai azért tartották fontosnak a törvénymódosítást, mert 2015-ben, az előző választási kampány idején a külföldről, Amerikából is pénzelt V15 nevű civil szervezet hatékonyan kampányolt Netanjahu megbuktatása érdekében.

 

Az amerikai hatóságok nyolc muzulmán többségű ország tíz repülőteréről induló és az Egyesült Államokba tartó járatokon tiltották meg a nagyobb elektronikai eszközök felvitelét a fedélzetre terrorveszélyre hivatkozva. A belbiztonsági minisztérium döntése a Jordániából, Egyiptomból, Törökországból, Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből, Kuvaitból, Marokkóból és Katarból az Egyesült Államokba tartó repülőgépekre vonatkozik. Az érintett légi kikötők: Ammán, Kairó, Kuvaitváros, Doha, Dubaj, Isztambul, Abu-Dzabi, Casablanca, Rijád és Dzsedda nemzetközi repülőterei. Tisztségviselők szerint a döntésnek nincs köze Donald Trump amerikai elnök hat muszlim többségű ország polgárainak egyesült államokbeli beutazását korlátozó rendeletéhez.

 

Törökország az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás után átgondolja az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, és meghozza a szükséges döntést – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. Az államfő kifejtette: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással fenyegetni.

 

Recep Tayyip Edogan török államfő túl messzire ment azzal, hogy a nácikhoz hasonlította a német kormányt, és már nem szívesen látott vendég az országban – jelentette ki Volker Bouffier, Hessen szövetségi tartomány miniszterelnöke, Angela Merkel német kancellár egyik fő szövetségese. Bouffier szemrehányása arra utal, hogy a német politikusok egyre dühösebbek Erdogan azon vádjai miatt, miszerint Berlin és más európai hatalmak “náci praktikákat” alkalmaznak azáltal, hogy az ország területén megtiltják török politikusoknak népszavazási nagygyűlések tartását.

 

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak április 29-én az Európai Unióban maradó tagállamok vezetői, hogy a brit kiválási tárgyalások előkészítéséről egyeztessenek – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő testület vezetője erről Twitter közösségi oldalon számolt be A brit kormány hétfőn bejelentette, hogy március 29-én aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza.

 

Elutasították az osztrák kormánypártok vezető politikusai az előrehozott parlamenti választásról szóló találgatásokat, amelyek azután kezdődtek, hogy Salzburg tartomány néppárti vezetője nyilvánosan kiállt a tervezettnél korábbi voksolás mellett. Wilfried Haslauer salzburgi tartományi vezető arról beszélt, hogy nem a két koalíciós párt közötti viszony miatt, hanem “pusztán reális okokból” van szükség az előrehozott választásra. Ezt azzal indokolta, hogy Ausztria 2018 második felében tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, továbbá jövőre négy tartományi választást is tartanak az országban. Úgy vélte, hogy nem jó összekeverni az országos témákat a tartományi politikában fontos kérdésekkel.

 

A rendkívüli biztonsági készültség miatt lezárják a Colosseumot, a Forum Romanum régészeti területét, valamint a Domus Aurea palotáját és a Pantheont a szombati ünnepi évfordulós EU-csúcs idejére. Olyan régészeti helyszínekről van szó, amelyek a Capitolium-dombon rendezendő  EU csúcs közvetlen közelében találhatók. A Colosseum, a Forum Romanum és a Nero császár Aranypalotájaként ismert Domus Aurea is a Capitolium körüli biztonsági övezetben van, a Pantheon pedig a szintén lezárt római belvárosban.  Az említett helyszíneken korlátozzák a gyalogos közlekedést is.

Gazdaság:

Magyarország ragaszkodik az internetáfa csökkentéséhez, mivel minden fontos állami és más, kereskedelmi célú szolgáltatás az interneten keresztül érhető el, valamint hozzájárul a gazdaság dinamizálásához is – jelentette ki Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, az internet szolgáltatásra vonatkozó kedvezményes áfakulcs bevezetése esetén Magyarország nem feltétlenül néz szembe kötelezettségszegési eljárással.

 

Mielőbb meg kell kötni az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodást, az ugyanis kiállást jelent a terjedőben lévő protekcionizmus ellen – jelentette ki Abe Sindzó japán kormányfő Brüsszelben. A közös sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, a japán féllel folytatott tárgyalások döntő és remélhetőleg végső szakaszba érkeztek, ezért biztos benne, hogy még az év vége előtt tető alá tudják hozni a szerződést.

 

Vasúti és közúti fejlesztésekre mintegy négyezer milliárd forint európai uniós és hazai forrás áll rendelkezésre 2022-ig – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Homolya Róbert kifejtette: vasúti fejlesztésre mintegy 1500 milliárd forint uniós, közúti fejlesztésekre pedig 1200 milliárd forint uniós és 1300 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre. A vasúti fejlesztéseknek köszönhetően 2022-ig mintegy kilencszáz kilométer vasúti pálya újul meg.

 

Sport:

A 2028-as olimpia megrendezése nem opció a négy évvel korábbi játékokra kandidáló Párizs számára – jelentette be a francia főváros pályázatának vezetője. “Most vagy soha. Nem fogunk visszatérni 2028-ban” – hangsúlyozta Tony Estanguet. A szlalomkenuban háromszoros olimpiai bajnok, ötszörös vb-győztes francia hozzátette, nem ellenzik azt az elgondolást, amely szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptemberi kongresszusán ne csupán a 2024-es, hanem a 2028-as játékok odaítéléséről is döntsön, ám a későbbi időpont nem megfelelő számukra.

 

Európában csak néhány ország lenne képes megrendezni 2026-ban a 48 csapatos labdarúgó-világbajnokságot az európai szövetséget vezető Aleksander Ceferin szerint. “Nehéz lesz sok jelentkezőt találni, ahol tucatnyi alkalmas stadion áll rendelkezésre. Európában két, talán három ország jöhet szóba, több nem” – jelentette ki a szlovén sportdiplomata. A nemzetközi szövetség januárban duzzasztotta fel a vb-mezőnyt 32-ről 48 csapatra.

Időjárás és könnyű:

Szerdán is több órára kisüt a nap, napközben főként az északi és a nyugati területeken növekszik meg a felhőzet. A délutáni, esti órákban elszórtan zápor is előfordulhat, néhol – nagyobb valószínűséggel az Alföld nyugati felén – zivatar is lehet. Kezdetben többnyire mérsékelt lesz a légmozgás, de szerdán az Alföldön megélénkül a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 4 és 9 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 18 és 24 fok között valószínű – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Posted by Marie-Armelle Beaulieu on Monday, March 20, 2017

Húsvét előtt befejezték a görög szakemberek a Jézus sírja fölé emelt szentély restaurálását Jeruzsálemben, a Szent Sír-bazilikában. A keresztény hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban helyezték el, ahonnan a mennybe emelkedett. A sziklasír fölé a 19. század elején, egy tűzvész után márványból új, több méter magas szentélyt építettek, amely napjainkra már veszélyessé vált, már a 20. század közepén, 1947-ben kívülről vasrudakkal erősítették meg. A felújítás során lekerült a szentélyről a márványlapokat abroncsba szorító otromba támasztószerkezet, és ismét régi pompájában ragyog a márvány az után, hogy megtisztították a koromtól, amely az évszázadok alatt rárakódott a zarándokok gyertyáinak füstje nyomán – jelentette a Jediót Ahronót.

 

Toronyi Zsuzsanna 2 új fényképet töltött fel.

Ma este már Ádár 24-e van. A zsidó naptár szerint Magyarország német megszállásának napja, 1944. március 19-e is Ádár 24-én volt.

A felszabadulást követően az Országos Rabbi Egyesület úgy döntött, hogy ennek a napnak az évfordulóit a zsidó közösség gyásznapként tartsa meg, s a zsidó közösségek számára ez a nap legyen a holokauszt emléknapja. Az emléknapot az évezredes hagyománynak megfelelően a zsidó naptárba illesztették. (Az ortodox közösségek ezt nem fogadták el, hanem egy olyan napot választottak (Sziván 20.), mely már korábban is gyásznap volt az 1171-es blois-i vérvád és az 17. századi Hmelnyickij-féle kozák mészárlások emlékére. Mivel a deportálások döntően Sziván hónapban történtek, ezért a korábbi történelmi gyásznap jelentését bővítették az 1944-es pusztulásra emlékezéssel is, s e nap hagyományos, középkorig visszanyúló gyászliturgiájába emelték a holokausztban elpusztítottakra való emlékezést.)

Mivel szökőévekben az első Ádárban lévő ünnepeket és gyásznapokat a második Ádárban szokás megtartani, ezért 1948-ban az Ádár 24-iki gyásznap éppen április 4-re, Magyarország felszabadulásának országos ünnepére esett. Róth Ernő, a korszak vitathatatlan halakhikus tekintélye érvelése szerint: „nem tehettük meg, hogy a számunkra valóban felszabadulást jelentett események emlékére beiktatott szabadság ünnepén mi gyásznapot tartsunk” – ezért a gyásznap ugyanúgy, mintha szombatra esett volna, egy napot csúszott, azaz egy nappal később tartották meg. Tavalyelőtt, 2015-ben a gyász-és böjtnap március 15-re esett, de mivel mára az ádár 24-i gyásznap elfelejtődött a zsidó közösségben is, nem született újabb döntés ebben az ügyben.

Emlékezzünk, tanuljunk az áldozatok emlékére!

Toronyi Zsuzsanna fényképe.Toronyi Zsuzsanna fényképe.