„Ahogy haladunk előre a projekttel, úgy lesz egyre több a kíváncsiság, úgy csökken majd az aggodalom, büszkék lesznek rá.” Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Projekt vezetője beszélt a Városliget jövőjéről, a múzeumokról, meg arról, hogy mikor is lesz kész az új Városliget. Ön vezet egy intézményt, irányítja a Városliget átalakítását mellette, de mi hajtja, szeretné, ha a neve bekerülne a történelemkönyvekbe? Szeretek olyan munkát végezni, ami jó, ezt szeretem, és ezt csináljuk a munkatársaimmal. Anélkül, hogy ez ember szeresse a munkáját, elég kínlódás az élet. Az ébrenlétünk legnagyobb hányadát is tulajdonképpen a munkával töltjük el, nekem megadta a sors, hogy az elmúlt huszonöt évben olyan munkahelyeim voltak, amelyeket nagyon tudtam szeretni és azonosulni is tudtam velük. Ön a Szépművészeti vezetőjeként a múzeumot a legismertebbeké tette, a leglátogatottabb intézménnyé, de ezek után még egy ennél is maradandóbbat akart alkotni, hogy a Liget Projektet is bevállalta? Az valóban igaz, hogy a Szépművészetiben komoly munkát végeztünk, de ott is jelezték már a kollégáim, hogy valami újba is bele kéne fogni. Először a múzeum bővítése merült fel, de akkor jött egy kormánydöntés, hogy ezt nem, inkább gondolkodjunk valami nagyobb tervben. Ekkor fogalmazódott meg a múzeumi negyed gondolata, ami később Liget Projekt néven futott tovább, a Városliget teljes megújításával együtt. Ez egy olyan feladat, ami egyszer adódik az életben, sőt száz éve nem volt ilyen jelentős tartalmú kulturális fejlesztés. Ebben több száz szakember dolgozik együtt, mindannyian nagyon szeretjük a mindenféle viták dacára, mert tudjuk, ami létrejön, az egy olyan minőség, amilyenre még nem volt példa Magyarországon. Engem a Liget Projekt előtt nagyon érdekelne az, hogy mi lesz a Csontváry Múzeummal? Kiírtak egy ötletpályázatot, hogy melyik helyszínen lehetne majd létrehozni a múzeumot, azt gondolom, hogy bár a művészettörténészek nem szeretik egy alkotó helyhez kötését, ám Csontváry annyira egyedi, hogy az ő esetében igenis indokolt egy önálló múzeum létrehozása. Azt lehet tudni, hogy ő szeretett volna egy múzeumot, de helyszínt és mást illetően pontosan nem lehet, mert tudni kell, Csontváry az élete utolsó tíz évében már nem alkotott, írt sokat, de miután ő az őrület és a zsenialitás határán mozgott, nem lehet egészen pontosan nyomon követni a gondolatait. Ám mindezek ellenére egy önálló múzeumnak van relevanciája. Jelenleg az életmű két helyen van, egyrészt a Nemzeti Galériában, másrészt Pécsett. Már hangzott el ígéret, hogy a Csontváry képeket nem viszik el Pécsről. Miután ez elhangzott, akkor ennek a múzeumnak majd Pécsett kell majd lennie. Csontváryt már egyébként többször is igyekeztek megmutatni a nagyvilágnak, ám ez eddig nem sikerült, külföldön ő egy naiv művésznek van elkönyvelve, sokan nem is értik, hogy a magyarok mit is csodálnak ezen az életművön. Az egy nagyon izgalmas feladat, hogy befuttassuk Csontváryt, hogy úgy láttassuk a világgal, ahogyan mi magunk látjuk. Pécs azért is fontos, mert egy ilyen vonzerő egészen mást jelent egy vidéki városnak, mint Budapestnek. Most éppen Madridban szerepelnek a Szépművészeti képei, oda vittek Csontváryt? Azt nem, hogy milyen képeket viszünk, az elsősorban a megrendelőtől, az ottani kiállítás kurátorától függ. Szerencsére nekünk van az egyik legjelentősebb spanyol [...]