Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Tel-Avivban

BALOG ZOLTÁN A KÖZÖS MAGYAR ÉS ZSIDÓ MÚLTAT MÉLTATTA ÉS A JÖVŐBELI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL BESZÉLT

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Tel-Avivban a helyi magyarok képviselői előtt kiemelte a két nép közös szabadságszeretetét, méltatta a magyar zsidó múlt virágkorát, szólt a hagyomány átadásáról a következő generációknak, és a Magyarország és Izrael közötti sikeres együttműködésről beszélt március tizenötödike alkalmából, a tel-avivi nagykövetség rendezte fogadáson csütörtök este.

Balog Zoltán egy ima szavaival héberül köszöntette a helyi magyar ajkúak vezetőiből álló vendégsereget. Elmondta, hogy már hatodszor jár Izraelben, amely „azért is veszélyes ország, mert aki egyszer idelátogat, azt arra készteti, hogy újra eljöjjön”.

„EGYÜTT VAGYUNK A SZABADSÁG ÜNNEPÉBEN IS ZSIDÓK ÉS MAGYAROK, ZSIDÓ MAGYAROK VAGY MAGYAR ZSIDÓK, HISZEN KÖZÖS VOLT A SZENVEDÉS A SZABADSÁGÉRT 169 ÉVVEL EZELŐTT.”

A miniszter méltatta a két ország közötti különleges kapcsolatot, s kiemelte, hogy a jövőben a biztonsági témák Magyarországon is fontos kérdést jelentenek. Hangsúlyozta, hogy a gazdag kulturális hagyományokkal, különleges közép-európai zsidó vallási, kulturális és etnikai identitással, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába nyúló gyökerekkel rendelkező izraeli magyar ajkú közösség fontos Magyarországnak, és a magyar kormánynak, s fontos kérdés a folyamatosság, a kapcsolatok megőrzése is a közösség következő generációival.

„Együtt vagyunk a szabadság ünnepében is zsidók és magyarok, zsidó magyarok vagy magyar zsidók, hiszen közös volt a szenvedés a szabadságért 169 évvel ezelőtt”- mondta az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve. „A magyar zsidóság kollektíven ott állt a magyar szabadság mellett, és az egyetlen etnikai csoport volt Magyarországon, akiket az osztrákok kollektív büntetéssel sújtottak”- tette hozzá.

Balog Zoltán méltatta a tizenkilencedik század végének és a huszadik század elejének az időszakát, amikor „egy csodálatos virágzás nyílt ki, zsidó magyar tudományos, kulturális, közéleti virágzás a művészetben a tudományban, az irodalomban a zenében.”

A magyar és a zsidó történelem közös vonásaként kiemelte a szabadságszeretetet és a szenvedést a szabadságért.

A jövőbeli együttműködés fontosságát hangsúlyozta a gazdaság számos területén, az innovatív technológiákban, az informatikában, az orvostudományban, a gyógyszerkutatásban.

Az igazi siker zálogának nevezte az emlékezést az összekötő, szép történelmi pillanatokra. „Ha megmarad ez a közös emberi tradíció, miközben nemet mondunk a gonoszra, arra, ami szégyenfoltja a magyar történelemnek, az európai történelemnek, közben tudunk majd örülni a közös sikereknek”- hangsúlyozta.

„Azt kívánom, hogy legyen minél több barátja Izraelben Magyarországnak, és Magyarországon Izraelnek. Bízom benne, hogy engem a barátok közé sorolnak, számíthatnak ránk,”- zárta szavait az emberi erőforrások minisztere.

A miniszter beszéde előtt a követség szervezésében működő hétvégi magyar iskola diákjai magyar verseket szavaltak, s Nagy Andor nagykövet ismertette az iskola működése érdekében életre hívott alapítványt.
Balog Zoltán a követségi fogadás előtt már megkezdte vasárnapig tartó izraeli tárgyalássorozatát, s elsőként Jakov Licman egészségügyi miniszterrel találkozott. Megbeszélésükön demográfiai kérdésekről egyeztettek, és szakértői együttműködésben állapodtak meg a mesterséges megtermékenyítések izraeli gyakorlatának megismerése érdekében.

Szintén megbeszélték, hogy egy magyar delegáció fogja Izraelben tanulmányozni az egészségügyi kríziskezelés módszereit, mint a terrortámadás vagy járványveszély esetén alkalmazott módszerek, s emellett beszéltek az orvosképzésről is, hiszen több száz izraeli fiatal tanul Magyarországon az orvostudományi egyetemeken.