Bennünket rendkívüli módon aggaszt mindenféle gyűlöletkeltés bármilyen kisebbséggel szemben
Heisler András, a Mazsihisz elnöke az ’5-os kampányról, a nyilatkozati rend fontosságáról is beszélt, de szóba került a négyszemközti megbeszélése is a miniszterelnökkel.
Mintha egy kissé kusza lenne a helyzet a Síp utcában, a Rabbitestület vezetője interjút adott egy Jobbikhoz közel álló hírportálnak, amit Ön igazított ki később. Mi is történt, netán ezek a történetek a Mazsihisz 1%-os kampányának a része?
Az 1%-os kampány minden felekezet, egyház életében nagyon fontos, így nálunk is, persze a civil szervezetek életében is. Az egyházaknál ez jelentősebb bevétel, hiszen több tízezer civil szervezet vetélkedik ezért a támogatásért, míg az egyházaknak a száma korlátozott. Nekünk ez nagyon fontos pénzügyileg, de a közösség szervezése szempontjából is kiemelkedő. Mi idén is egy nagyon izgalmas kampánnyal készülünk, aminek nem része az a nyilatkozat, amit a kérdésében említett. A kampány fontos célja, hogy közösséget szervezzünk, megszólítva azokat a zsidókat, szekuláris zsidókat, akiket nagyon nehezen szólítanak meg a hivatalos zsidó szervezetek. Tavaly hirdettük meg a szlogenünket, mely szerint a Mazsihisz a sokszínű zsidóság képviselője, ezt azzal is bizonyítjuk, hogy az 1%-os kampányunkat sok zsidó civil szervezettel működünk együtt, a kampányból befolyt összeg egy részéből meg ezeknek a szervezeteknek a munkáját fogjuk támogatni. Ami a Rabbitestület elnökének az interjúját és az én arra adott reakciómat illeti, a Mazsihiszben van egy kommunikációs rend, mely szerint a világi, politikai kérdésekben a világi vezetés szólal meg, vallási kérdésekben meg a vallási vezetés. Úgy éreztük, hogy ebben az esetben ez egy kissé megkeverődött. Az történt, hogy a Mazsihisz egy választott tisztségviselője, Radnóti főrabbi úr, a Rabbitestület vezetője adott egy interjút a Jobbikhoz közeli hírportálnak, ahol nem teljesen a szervezet irányelveinek megfelelően nyilatkozott. Ezt mi helyretettük egy nyilatkozattal, innentől kezdve haladhatunk tovább.
Akkor ezek szerint az Ön által emlegetett nyilatkozati rend ebben az esetben egy kissé megbicsaklott?
Régebben semmiféle szabályozás nem volt, így aztán minden felcsúszott a vezetésig, most ez szabályozva bvan, amit szeretnénk betartani, csak ennyit szeretnénk. Ebben az esetben annyit tettünk, hogy az interjúban elhangzottak nem a Mazsihisz véleményét tükrözik, egyébként megértjük Radnóti főrabbi lelkét, ő lelki vezetőként igyekszik a választók minden csoportjához szólni. Én magam nagyon kedvelem Radnóti főrabbit, aki remek munkát végez a közösségében, de itt világossá kellett tenni, hogy mi is a Mazsihisz álláspontja.
Mi a helyzet a Sorsok Házával?
Nem tudunk előbbre menni, mert a projekt áll, nincs fejlemény ebben az ügyben.
Ki a felelőse ennek az egésznek?
Úgy tudom, hogy formálisan még mindig Schmidt Mária a vezetője, de már két éve nem történik semmi. Mindig is hangsúlyozom, ez egy kormányzati projekt, nem a Mazsihiszé, ebben a kormány a felelős. Felépült egy gyönyörű, attraktív épület, Európa legnagyobb Dávid csillagával. Mi azt várjuk, hogy szülessen egy olyan terv a belső tartalomra, amelyik hiteles üzenetet közvetít.
Úgy néz ki, hogy mindenki a másikhoz dobálja a labdát, Ön azt mondja, ez egy kormányzati projekt, Lázár János szerint is az, de a zsidó szervezetek nélkül nem lesz előrelépés, azt látjuk, egy helyben topog az egész.
Nincs toporgás, állunk egy helyben. A zsidó szervezetek akkor vannak helyzetbe hozva, ha kapnak egy olyan anyagot, amit véleményezni tudnak. Eddig egyszer kaptunk egy anyagot, zsidó és ne zsidó szervezetek egyaránt, amit egységesen minden megkeresett elutasított, itt azért olyan szervezetek is szerepeltek, mint a Tudományos Akadémia, a Történelemtanárok Egyesülete és mások.
Ön rövidesen elutazik a Zsidó Világkongresszus ülésére, ahol újból megválasztják a szervezet tisztségviselőit. Itt egy beszámolóval készül, amely azt antiszemitizmus helyzetéről szól Európában és Magyarországon is. Miről fog beszélni? Ön előtte találkozott a miniszterelnökkel, több dologban is megállapodtak. Ezek közül melyik hogyan áll, mint például a zuglói zsinagóga felújítása, a Rumbach zsinagóga megújítása?
A miniszterelnök úrral sok aktuális témát beszéltünk végig, beszéltünk a magyarországi antiszemitizmusról, az ezzel kapcsolatos gondjainkról. Én elmondtam, amellett, hogy Magyarországon nincs fizikai atrocitás a zsidók ellen, ami jó dolog, azonban a verbális antiszemitizmus rendkívül veszélyesnek tartjuk. Nem lehet tudni, hogy hol a határ, meddig tart a verbális inzultus, mikor kezdődik a fizikai atrocitás. Ez a beszélgetés őszintének tűnt, mi jeleztük, hogy sok területen nagyon szívesen működünk együtt a magyar kormánnyal, ahogy nagyon sok segítséget kapunk mi magunk is. Az együttműködést illetően az emlékezetpolitikában merevek vagyunk, ott nem tudunk kompromisszumot kötni.
Március 15-én ugyan nem felejtette el néhány hozzászóló megemlíteni a magyar zsidók jelentős szerepét a forradalomban, ugyanakkor a verbális antiszemitizmus megjelent az utcákon a megemlékezők között. Megemlítette a miniszterelnök úrnak, hogy ő azzal, hogy időnként negatív érzelmeket korbácsol fel, azzal erősítheti a verbális antiszemitizmust?
Elmondtam a találkozón, hogy bennünket rendkívüli módon aggaszt mindenféle gyűlöletkeltés bármilyen kisebbséggel szemben, ezt az egész nemzetre vonatkozóan is aggasztónak tartjuk.
Végezetül mi történik a Zsidó világkongresszus tisztújításán Önnel és milyen eredményt várnak az 1%-os kampánytól?
A WJC ülésén a mindenkori Mazsihisz elnök a szervezet alelnöke, ebben nem lesz változás. Az 1%-os kampányt illetően, ha a tavalyi eredményeinket képesek vagyunk meghaladni, az már nekünk siker.
Köszönjük a beszélgetést.
