Értéket őrizni Semjén Zsolt, a miniszterelnök helyettese, a KDNP elnöke a nemzetstratégiáról beszélt, a magyar nyelv zsenialitásáról és azokról az értékekről, amit a határontúli és a diaszpórában élő magyarság jelent az anyaország és az egyeteme emberiség számára. Milyen lehetőségei vannak Magyarországnak a demográfiai helyzet javítására a diaszpórában élő magyarok segítségével? Mindenekelőtt azt szögezzük le, az a normális, ha egy ország, egy nemzet képes reprodukálni önmagát a bevándorlás meg csak esetleg egy kisebbik rossz, de nem az ideális megoldás. Ezért a magyar állam számára a legfontosabb, hogy a Magyarországon élő családok olyan családtámogatást kapjanak, hogy anyagi okok ne álljanak a gyerekvállalás útjába. Ez azt jelenti, ha valakinek három gyereke van, az havonta százezer forint adókedvezményt kap, amit nem kell befizetnie, következésképpen, akinek három gyermeke van, az már nem fizet adót. Az anyagi támogatáson túlmenően gondoljunk a lakásépítés támogatására, ebben összesen már van húszmillió forint, itt a CSOK-ra gondolok, ám mellette egy kifejezetten családbarát éthoszt próbálunk felépíteni. Összességében az a legfontosabb, hogy Magyarországon megszülessenek a gyerekek. A bevándorlás tekintetében két dolog van, az egyik, nem lehet cél, hogy a Kárpát-medencében a magyarlakta területek kiürüljenek., természetesen a diaszpórából is várunk szeretettel minden hazatelepülőt, de nem az a cél, hogy a külhoni magyar területek kiürüljenek. A bevándorlásnál csak olyan módon szabad a népességhiányt pótolni, csak a legszükségesebb mértékig, hogy csak azok jöjjenek, akik elfogadják az európai értékrendet, kultúrát, hagyományokat elfogadják és tiszteletben tartják és ha nem is asszimilálódni, de integrálódni képesek a magyar társadalomba. Én elsősorban azokra szerettem volna rákérdezni, akik nem csak a hazájukat, de a kontinenst is elhagyták és a világ számos pontján élnek, Amerikától, Izraelen át, egészen Ausztráliáig. Ők is a nemzet szerves részévé akarnak válni, akár úgy is, hogy nem jönnek vissza, egy szimbolikus magyar útlevéllel. Természetesen rájuk is gondolunk, örömmel jelenthetem, hogy a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár, ennek óriási többsége természetesen a Kárpát-medencéből van, de először történik meg az, hogy nagy hangsúlyt helyezünk a diaszpórára is. Állampolgárságot kétféleképpen lehet szerezni: az egyik az, akik a mai Magyarország területéről mentek ki, őket nem kell honosítani, csak megállapítani a magyar állampolgárságot. A magyar állampolgárság a ius sangvinis alapján van, tehát mindenki magyar állampolgár, akinek a felmenői magyar állampolgárok voltak, tehát legyen az szülő, nagyszülő, dédszülő, stb.. Következésképpen, akik a mai Magyarország területéről mentek ki a II. világháború után mondjuk Izraelbe,nekik a gyerekük, unokájuk, dédunokájuk per defitionem magyar állampolgár, nem kell honosítani, nem is kell tudni magyarul, csak kérni kell a magyar állampolgárság megállapítását és az útlevél kiadását. Nagyon sokan vannak Izraelben is, akik az elszakított területekről mentek ki, Erdélyből, a Délvidékről, sokan Kárpátaljáról, őket honosítani kell, itt valamilyen magyar nyelvtudás van feltételül szabva, megjegyzem, ezt is az EU nyomására kellett meghatározni, nem a saját elhatározásunkból. Azt az instrukciót adtuk ki, hogy a nyelvtudás tekintetében a helyi viszonyokat kell figyelembe venni. Mondjuk, aki Csíkszeredán nem tud magyarul, azt felejtsük el, aki viszont Izraelben, a többedik generáció után próbál megtanulni magyarul, próbálja megtartani a magyar nyelviséget, ott az igyekezetet is értékelni kell, tehát nagyvonalúak vagyunk a nyelvtudás tekintetében. [...]