Értéket őrizni
Semjén Zsolt, a miniszterelnök helyettese, a KDNP elnöke a nemzetstratégiáról beszélt, a magyar nyelv zsenialitásáról és azokról az értékekről, amit a határontúli és a diaszpórában élő magyarság jelent az anyaország és az egyeteme emberiség számára.
Milyen lehetőségei vannak Magyarországnak a demográfiai helyzet javítására a diaszpórában élő magyarok segítségével?
Mindenekelőtt azt szögezzük le, az a normális, ha egy ország, egy nemzet képes reprodukálni önmagát a bevándorlás meg csak esetleg egy kisebbik rossz, de nem az ideális megoldás. Ezért a magyar állam számára a legfontosabb, hogy a Magyarországon élő családok olyan családtámogatást kapjanak, hogy anyagi okok ne álljanak a gyerekvállalás útjába. Ez azt jelenti, ha valakinek három gyereke van, az havonta százezer forint adókedvezményt kap, amit nem kell befizetnie, következésképpen, akinek három gyermeke van, az már nem fizet adót. Az anyagi támogatáson túlmenően gondoljunk a lakásépítés támogatására, ebben összesen már van húszmillió forint, itt a CSOK-ra gondolok, ám mellette egy kifejezetten családbarát éthoszt próbálunk felépíteni. Összességében az a legfontosabb, hogy Magyarországon megszülessenek a gyerekek. A bevándorlás tekintetében két dolog van, az egyik, nem lehet cél, hogy a Kárpát-medencében a magyarlakta területek kiürüljenek., természetesen a diaszpórából is várunk szeretettel minden hazatelepülőt, de nem az a cél, hogy a külhoni magyar területek kiürüljenek. A bevándorlásnál csak olyan módon szabad a népességhiányt pótolni, csak a legszükségesebb mértékig, hogy csak azok jöjjenek, akik elfogadják az európai értékrendet, kultúrát, hagyományokat elfogadják és tiszteletben tartják és ha nem is asszimilálódni, de integrálódni képesek a magyar társadalomba.
Én elsősorban azokra szerettem volna rákérdezni, akik nem csak a hazájukat, de a kontinenst is elhagyták és a világ számos pontján élnek, Amerikától, Izraelen át, egészen Ausztráliáig. Ők is a nemzet szerves részévé akarnak válni, akár úgy is, hogy nem jönnek vissza, egy szimbolikus magyar útlevéllel.
Természetesen rájuk is gondolunk, örömmel jelenthetem, hogy a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár, ennek óriási többsége természetesen a Kárpát-medencéből van, de először történik meg az, hogy nagy hangsúlyt helyezünk a diaszpórára is. Állampolgárságot kétféleképpen lehet szerezni: az egyik az, akik a mai Magyarország területéről mentek ki, őket nem kell honosítani, csak megállapítani a magyar állampolgárságot. A magyar állampolgárság a ius sangvinis alapján van, tehát mindenki magyar állampolgár, akinek a felmenői magyar állampolgárok voltak, tehát legyen az szülő, nagyszülő, dédszülő, stb.. Következésképpen, akik a mai Magyarország területéről mentek ki a II. világháború után mondjuk Izraelbe,nekik a gyerekük, unokájuk, dédunokájuk per defitionem magyar állampolgár, nem kell honosítani, nem is kell tudni magyarul, csak kérni kell a magyar állampolgárság megállapítását és az útlevél kiadását. Nagyon sokan vannak Izraelben is, akik az elszakított területekről mentek ki, Erdélyből, a Délvidékről, sokan Kárpátaljáról, őket honosítani kell, itt valamilyen magyar nyelvtudás van feltételül szabva, megjegyzem, ezt is az EU nyomására kellett meghatározni, nem a saját elhatározásunkból. Azt az instrukciót adtuk ki, hogy a nyelvtudás tekintetében a helyi viszonyokat kell figyelembe venni. Mondjuk, aki Csíkszeredán nem tud magyarul, azt felejtsük el, aki viszont Izraelben, a többedik generáció után próbál megtanulni magyarul, próbálja megtartani a magyar nyelviséget, ott az igyekezetet is értékelni kell, tehát nagyvonalúak vagyunk a nyelvtudás tekintetében. Most még plusz két embert küldtünk ki Izraelbe a honosítás tekintetében, nagyon erős a magyar élet Izraelben, ennek a felét adják a Magyarországról kimentek, a másik felét meg az elszakított területekről kivándoroltak. Reneszánsza van a zsidó életnek Magyarországon, de a magyar zsidó hagyományoknak is Izraelben. Egyfajta történelmi jóvátétel a magyar útlevél megadása, de hála Istennek nagyon sokan el is jönnek Magyarországra, nagyon sok üzleti vállalkozás, vegyesvállalat van. Sokan látogatóba jönnek, sokan vannak, akik az év egy részét Magyarországon töltik, azt kel mondanom, Izrael különösen sikeres a magyar diaszpóra szempontjából.
Önnek mik lesznek a feladatai az idei március 15-én?
Szabadkára megyek, ott egy ünnepi beszédet is mondok majd. Ott van a szabadkai zsinagóga is, ami ma magyar állam támogatásával újult meg, ennek kapcsán egy dolgot fontos tudatosítani mindannyiunkban. A magyar zsidóság egy olyan sajátos értékgazdagságot őriz, ami a világon teljesen egyedülálló. A magyar zsidóság, a dolog természetéből eredően része az egyetemes zsidóságnak és az egyetemes magyarságnak is. Ám a magyar zsidóság mégis egy olyan csodálatos és megismételhetetlen értékgazdagságot teremtett, most órákig sorolhatnám a neveket, alkotásokat, ami csak és kizárólag itt jött létre. Ennek megőrzés az egyetemes emberiség szempontjából is kötelezettsége a magyar zsidóságnak, mert ezt senki más nem tudja megőrizni. Ebből kifolyólag fontos az, hogy 1848 kapcsán is tudatosítsuk magunkban, hogy hány olyan zsidó honfitársunk volt, aki az életét adta a magyar szabadságért, a magyar fejlődésért. Hány olyan zsidó volt, aki ugyan nem esett el a harctereken, de a forradalom bukása után hosszú börtönbüntetést szenvedett Kufsteintől kezdve a többi börtönben. Gondoljunk csak bele, a kiegyezést követően micsoda fejlődésnek indult az ország, amiben megkerülhetetlen volt a magyar zsidóság szerepe. Ezeknek a történelmi értékeknek, nagyszerű dolgoknak a tudatosítása szolgálja mind az egyetemes magyarságot, az egyetemes zsidóságot és különösen a magyar zsidóságot.
Mit tud tenni Ön, a magyar kormány, hogy Jeruzsálemben a Héber Egyetemen újra elindulhasson a magyar tanszék?
Az egész világon erőfeszítéseket teszünk anyagi értelemben is, hogy a hungarológia, a magyar nyelv tanítása, a magyar tanszékek működjenek a világ különböző részein. Jeruzsálemben ez különösen fontos, hiszen a zsidó-keresztény civilizációból kifolyólag ennek a kultúrának a szent városa Jeruzsálem. Mindannyian kötődünk Jeruzsálemhez bibliai értelemben is. Az a nagyszámú magyar zsidóság, amelyik Izraelben él, az nagy kötődést jelent, gondoljunk csak Herzl Tivadarra, annyi mindennek járult hozzá Izrael Állam megszületéséhez, az izraeli tudományhoz, kultúrához, politikához, hogy az a helyes, ha Magyarország járuljon hozzá, hogy a Héber Egyetemen egy komoly magyar tanszék legyen, a magyar nyelv, kultúra, történelem élő valóság legyen, ne pedig csak egy poros könyvszekrény.
A magyar kormány létrehozott egy államtitkárságot a közel-keleti keresztényüldözés elleni küzdelem érdekében, de vannak civil kezdeményezések is. milyen konkrét lépéseket tesz a kormányzat ebben az ügyben?
Szembe kell nézni azzal, ki kell mondani, hogy főleg az utóbbi években az iszlám világban brutális keresztényüldözés zajlik. Természetesen azt nem állítom, hogy csak a keresztényeket üldöznék, hiszen gondoljunk bele, az Iszlám Állam nevezetű terrorszervezet milyen pusztításokat visz végbe Irakban és nem csak a keresztények ellen. Ugyanakkor az tény, az iszlám világban legüldözöttebb vallás a kereszténység. Természetes, hogy segítséget nyújtunk és ezt érdemes a nem keresztény világnak is megfontolni, ha keletről eltűnik az ősi kereszténység, amelyek Jézus korabeli alapításúak, ahol még azt az arámi nyelvet beszélik, ami Jézus anyanyelve volt, ha ezek a közösségek eltűnnek, akkor az egész világ szegényebb lesz. Ám úgy tűnik a világot szinte semmi nem zavarja, ám ha az iszlám országokban nem lesz jelen a kereszténység, ami mégiscsak a nyugati gondolatnak a képviselője, akkor ez tovább erősíti az iszlám fundamentalizmust, ami pedig mindannyiunk számára közvetlen és valóságos veszélyt jelent. A magyar kormány álláspontja szerint humanitárius szempontból természetesen segíteni kell azokat, akik menekültek, de azokat is, akik gazdasági okokból választják a migrációt, de ennek ne az a megoldása, hogy az iszlám világból mindenkit beengedünk. Ezzel szemben az a megoldás, hogy a saját szülőföldjükön segítsünk ezeknek az embereknek az ottani emberi élet élhetése érdekében. Ezért kel ott kórházat, iskolát támogatni. Már azért is, mert a keresztény csoportok ne akarnak Európába jönni, ők a szülőföldjükön kívánnak maradni.
A keresztények támogatása akár Szíriában felmerült a magyar miniszterelnök és az orosz elnök közti tárgyalásokon?
Mi ezt mindig, minden létező fórumon elmondjuk. Ami Szíriában történik, az tragikus következménye annak a politikai tévedésnek, amit arab tavasznak tituláltak. Kétségtelen, hogy ezeket a rendszereket, Asszadtól Mubarakig, nehezen lehetett volna demokráciának nevezni, de ezek az országok működtek. Ha megnézem mondjuk Egyiptomot, akkor az a vezetés mégiscsak megállapodott Camp Davidben, ott egy Amerika-barát, Izraellel megegyezni tudó rendszer volt,ám az arab tavaszt követő Murszi féle iszlamizmus mindenkire veszélyt jelentett, elsősorban a kopt keresztény templomokat gyújtották fel, a helyzet egyre vaduló iszlamizmust eredményezett. Lehet, hogy Líbiában Kadhafi elmebeteg volt, de a rendszer működött, az iszlamizmust féken tartotta, a menekülthullámot nem szabadította Európára. Asszaddal szemben is lehet kritika, de egy dolog kétségtelen, ő is a kisebbik rossz volt, mint az Iszlám Állam, a fundamentalista iszlám, ami ma van. Amikor Szíria tekintetében az orosz barátainkkal beszélünk, akkor látni kell, a helyzetet nem lehet Asszad elnök nélkül megoldani. Kétségkívül komoly támogatottsága van, katonailag, az orosz segítség révén is, ha meg akarunk szabadulni az Iszlám Államtól, ami legnagyobb veszélyt jelenti, akkor nem kell túl finnyásnak lenni. A szírek tekintetében is ez azt jelenti, ott kell segítséget nyújtani, ahol lehet, hogy ott akarjanak minél többen maradni emberi életet élve. Ez a megoldás, nem pedig az, hogy kontrollálatlanul milliós tömegeket engedjünk be Európába, ami párhuzamos társadalmakat hoz létre, ami az iszlám fundamentalizmus következtében mind a zsidóságot, mind a kereszténységet, mind az emberiséget potenciálisan és sajnos aktuálisan is fenyeget.
Ön többször is járt Betlehemben, ahol évekkel ezelőtt karácsony tájékán nagyon sok magyar kórus is énekelt. Jelenleg ezek megritkultak, mióta a város a Palesztin Nemzeti Hatósághoz került. kicsit még korai, de tervez-e valamit a magyar kormány, hogy újból lehessen magyar kórusokat is hallani Betlehemben?
Nem tudok arról, hogy idén lenne ilyen terv, ezek a rendezvények párhuzamosan zajlanak Betlehemben, Jeruzsálemben és más településeken. A legszorosabb kontaktus egy jeruzsálemi kórussal volt egyébként, amit egy olasz ferences szerzetes vezetett. Ez azért volt szép példa, mert ebben a kórusban voltak palesztin keresztények, muszlimok, voltak benne zsidók, a művészet és a zene nyelvén egy békesség jött létre, ami annak a megélése volt, hogy mindannyian ábrahám vallásában vagyunk. Ez a kapcsolat a Szentföld és Magyarország között egy olyan kulturális kontaktus, ami segíti egymás jobb megértését.
2000-ben több izraeli keresztény emlékhelyet újított fel a kormány, ám azóta mintha ezek a vallásközi kapcsolatok mintha alább hagytak volna. Mi lehet ennek az oka, mit tesz a kormányzat azért, hogy ezek újból megerősödjenek?
Ugyan nem gondoltam bele, de valóban mintha mostanában kevésbé lett volna intenzív a kapcsolattartás, gondolom, ebbe belejátszik az egész keleti világot érintő migrációs válság. Ám a kiindulópont mégiscsak az kell legyen, a Szentföld és Magyarország egymástól elválaszthatatlan. Az a bibliai értékrend, amelyen a magyar állam létrejött, az meghatározó. Nem véletlen, hogy már Szent István is zarándokházat hozott létre Jeruzsálemben, ami most osztrák kezelésben van, most tárgyalunk annak érdekében, hogy ebből Magyarország is részt kapjon, ez már az Osztrák-Magyar Monarchia dicsőséges történelme szempontjából is fontos lenne. Ugyan valamikor lemondott a magyar katolikus egyház, az állam erről, de akkoriban, a kommunista rendszerben sok választása nem volt. Most az lenne a természetes, hogy visszaálljon a magyar zarándokhely, egy biztos, a magyar kormány számára a Szentföld az szent föld. Mi minden kapcsolatot támogatunk, például nagyszerű dolognak tartom, ami a Szent Sír Rend keretében elindult, azaz a kispapok a szentelésük előtt vagy után kapjanak egy olyan szentföldi utat, ahol a saját szemükkel is láthatják azokat a helyszíneket, ahol a Biblia játszódik. Az én életem nagy élménye volt spirituálisan is, amikor először voltunk a Szentföldön, azokon a helyszíneken, amiket az Ó- és Újszövetségből ismertünk, amik a látogatásig csak elképzelés volt számunkra. Az egészben ott van a hely szelleme, ereje, spiritualitása. Aki csak egyszer volt a Szentföldön és a saját szemével látta ezeket a helyszíneket, azt olyan mértékben megérinti, hogy annak a kispapnak a prédikációi is mások, hiszen már a Szentírás helyszínei megelevenednek bennük a személyes tapasztalat következtében. A konfliktusos időszak miatt nyilván csökkent a zarándokok száma, de mi mindenkit arra biztatunk, menjen el a Szentföldre, a saját szemével lássa azokat a helyszíneket, amelyek az egész kultúránknak a meghatározó elemei.
Mit tud mondani a határokon túl, a diaszpórában élőknek március 15-e kapcsán?
Polgári értelemben a magyar nemzet a reformkorban született meg, ennek a csúcspontja volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, ez a mai napig is összetartást és erőt ad az egyetemes magyarság számára. Azt gondolom, az, hogy egy kultúrához születünk, az egyfajta küldetést is jelent, minden nép egyszeri és megismételhetetlen értéket jelent, egy olyan sajátos gazdagság, amit csak az adott nép, nemzet adhat az egyetemes emberisének. Ezért mi, amimkor az őseinktől kapott kultúránkat, nyelvünket, történelmi tudatunkat, a magyar irodalomhoz, történelemhez való kötődésünket megőrizzük, akkor ezzel az egyetemes emberiségnek teszünk szolgálatot, hiszen ha mi nem őrizzük meg, akkor senki nem fogja. Ami nyelvet jelenti, Teller Edétől hallottuk azt a mondatot, ami engem nagyon megfogott. Amikor megkérdezték tőle, hogy minek tulajdonítja azt, hogy ilyen nagy tudós lett, hogy miként lehet, hogy ennyi nagy természettudós van a magyarságban, akkor azt mondta: Ady Endrének. Márpedig azért, mert csak azt tudom elgondolni, amit nyelvileg ki tudok fejezni. A magyar nyelv zsenialitása, gazdagsága az egy olyan érték, amin olyan dolgokat is át tudunk gondolni, amit más nyelven nehézkesebben tudunk megtenni. Amikor mi megőrizzük a magyar nyelv zsenialitását, kifejezőképességét, akkor ezen keresztül tudunk gondolkodni, akkor ez olyan tudományos, művészeti lehetőségeket rejt, ami mindannyiunk számára, akik ebben a kultúrában vagyunk, megnövekedett életlehetőségeket jelent. Ezért arra kérem a diaszpóra tagjait, hogy ezt az értéket, ezt a kötődést őrizzék meg és azt, amit az 1848-49.es forradalom és szabadságharc jelent, a nemzeti önbecsülést, szuverenitást, valamint annak az éthosznak a megőrzését, amit az európai kultúrában való élenjárást jelenti.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
