Soha nem éreztem, hogy a tekintélyem az formális eszközökből fakad

 

Soha nem éreztem, hogy a tekintélyem az formális eszközökből fakad

Horányi Gábor, a Lauder Iskola főigazgatója az iskoláról, a sikerek hátteréről, a tegeződésről, valamint a zsidó kötődésekről is beszélt Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa előtt.

A Lauder mára fogalommá vált, amelyik óvodától a gimnáziumig van jelen a gyerekek életében. Az iskola népszerűsége és eredményei az egyetemi felvételik tekintetében töretlen. Ön szerint mi lehet ennek a sikernek az oka?

Elsősorban az lehet az oka, hogy az alapítók jól kitalálták az iskolát. Meg tudták fogalmazni a célokat, ki tudták elégíteni azt az igényt, amelyet a minket megkeresők várnak az iskolától, persze mellette az is az oka, hogy elég jók vagyunk.

Most mennyien tanulnak az iskolában?

Óvodától a gimnáziumig most 770 gyerek jár hozzánk.

A most bevezetni szándékozott kilencosztályos rendszer mennyire érinti a Laudert?

Nem gondolom, ugyanakkor nehéz ezt kiszámolni. Az óvoda és az iskola közötti csoportunk, amit kilencedik évfolyamnak számítanak, most is van. Tehát nem gondolom, hogy nagy érdemi változást okoz majd ez az új rendelet.

A hírek szerint jövőre készül el az új Nemzeti Alaptanterv, ezzel kapcsolatban megkeresték-e Önt, az iskolát, hogy mit látnának benne szívesen, vagy mi az, amit nem látnának benne?

Alapvetően jó a kapcsolatunk a közoktatás vezetőivel, én fizikatanárként eddig a NAT fizika részében mindig jelen voltam. A Nemzeti Alaptanterv a jelenlegi állapotában egy elméleti alapvetésen van túl, a magyar közoktatás legnagyobb problémája az elméleti alapvetés és a gyakorlati megvalósítás közötti különbségből fakad. Talán kevesen tudják, az állam által fenntartott Oktatásfejlesztő Intézet oktatási nézetei jóval modernebbek, mint egy átlagos tanáré. Ám van itt egy alapvető nehézség: az elveket miként lehet gyakorlattá váltani. Itt, ha csak arra hívom fel a figyelmet, a saját iskolai élményeikre visszagondolva általában nem tananyagok, hanem személyek jutnak az ember eszébe, akkor máris rávilágítunk az egyik legalapvetőbb nehézségre. Megfelelő tanárokra van szükség, őket meg megfelelően szabadjára kell engedni, hogy kibontakoztathassák a személyiségüket.

Egy megfelelő tanár megtalálja a hangnemet a diákjaival, ez így van Önöknél is, ahol már az óvodától kezdve tegeződnek a diákok a tanáraikkal?

A tegeződés önmagában se nem jó, se nem rossz, ez választás kérdése. Abban a kultúrában, amiben mi szocializálódtunk, ahogy alapvetően ezek a zsidó gyökerű, liberális családok működnek, ott van egy gyerekközpontú megközelítés, ennek természetes folyományaként alakul ki a tegeződés. Én azt gondolom, hogy harmincöt év tanítással a hátam mögött viszonylag tekintélyes tanárnak számítok, soha nem éreztem, hogy a tekintélyem az formális eszközökből fakad.

Főigazgatóként is oktat?

Persze, nincs olyan egyetemre menő, fizikából közép- vagy emelt szinten érettségiző gyerek, akit én ne tanítanék, nekem ez a felelősségem. Mellette tehetséggondozással is foglalkozom.

A Lauder is egyfajta versenyistálló, ám mégis iszonyatos nagy a túljelentkezés. Ennek mi az oka?

Az, hogy a Lauder nem versenyistálló. Bizonyos értelemben elitista az iskola, ez kétségtelen, de ez inkább egyfajta közösségi elitizmus. A versenyistállóknak az a lényege, hogy megjelölnek egy tárgyat és abból kiemelten képezik a gyerekeket. Ezekbe az iskolákba már úgy felvételiztetnek, hogy eleve a legjobbakat veszik fel, így a hozzáadott érték eleve kétséges. Nálunk nagyon sokan eleve az óvodából jönnek, a gyerekeink sikeressége a nyitottságnak és a differenciált képzésnek tulajdonítható. Visszatérve tantárgyamra, nagyon mást tanul fizikából az, akinek a közép-, emelt szintű érettségin kell megfelelni, mint az, akinek ez nem célja. Éppen az a közoktatás nagy problémája, hogy ilyen értelemben nem differenciál, hiszen akinek nem kell a fizika, annak nem az Ohm törvényt és a gázok állapotának az egyenletét kell tudnia, hanem azt, hogyan kel egy biztosítékot kicserélni.

A Lauderben kóser ellátás van, ha jól tudom.

A kósersággal az a helyzet, hogy ebben a közösségben a családok 95 százaléka otthon nem fogyaszt kósert, nekünk fontos szimbólum, hogy az iskolában kóser étkezés legyen. Amikor bevezettük a glatt kóser étkezést, akkor az volt az elv, hogy legyen kóser, legyen jobb. Érdemes bármit bevezetni, ami jobban kifejezi az iskolát, de legyen jobb is. A kóser étkezéssel kapcsolatban senkinek sincsen kifogása, ez azzal függ össze, hogy az étel nagyon jó, Budapest legjobb kóser étele. Ezt az is szereti, akinek nem fontos a kóser, viszont nekünk az is fontos, akinek fontos a kóserság, az tudjon enni.  Mellette figyelnek a megfelelő mennyiségű sóra és cukorra, valamint a laktózérzékenyekre, a vegánokra is.

A Lauder egy fizetős iskola, de Önök figyelnek azokra is, akiknek a családjának gondot okoz a fizetés.

Van két olyan pályázata is az iskolának, amelyik kifejezetten a szociális kérdésekre reflektál, több olyan család is van, akinek nehézséget jelent a gyerek taníttatása nálunk, ők 90 százalékos támogatást kapnak.

Az iskola nyitva van a nem zsidó gyerekek előtt is?

A Lauder egy adott körnek jött létre, ez alapítói szándék volt, az egy nagyon izgalmas kérdés, hogy ki kit tekint zsidónak. Ha valakinek senkije ne zsidó, de gyerekét nálunk taníttatná, akkor egy motivációs levelet kérünk tőle is, hogy miért fontos neki, hogy a gyereke nálunk tanuljon. Ám van egy dilemma, akiket nem veszünk fel, azokat „bekényszerítünk” az állami oktatásba. Ez még nem is lenne baj, de vannak az indokolt zsidó érzékenységnek olyan pontjai, mint mondjuk egy olyan szituáció, ami egy állami iskolában esetleg előfordulhat, mondjuk Nyíró József dicsérete, az nem lenne kellemes egy zsidó gyerek számára. Bármennyire is kellemetlenül hangzik, azért annak van létjogosultsága, hogy egy zsidó iskolába alapvetően zsidó kötődésű gyerekeket vegyenek fel.

Köszönjük a beszélgetést.