Mit írnak a lapok -Sajtófigyelés 2017. március 14.

Mit írnak a lapok -Sajtófigyelés 2017. március 14.

Magyarország

 

szombat.org

KÓSERSÁGI PECSÉT A JOBBIKNAK?

www.szombat.org/politika/kosersagi-pecset-a-jobbiknak

Könnyű megérteni az ügy jelentőségét: a Mazsihisz egyik legfontosabb embere, a rabbiság elnöke nyilatkozik a szélsőjobboldali, újabb szóhasználattal: nemzeti radikális párt félhivatalos honlapjának. Arról a pártról van szó, amelyet három-négy éve még az európai szélsőjobb is abszolút szalonképtelennek tartott, elsősorban gátlástalan antiszemitizmusa miatt. Sokan még ma is annak tartják… És amely párt az elmúlt két évben, politikai megfontolásból, sok mindent elkövetett, hogy az antiszemitizmus bélyegét letakarítsa magáról.

Radnóti Zoltán rabbi és az Alfahír munkatársa végig kimondottan békülékeny hangnemben beszélgettek. Egymás után vetették fel az érzékeny problémákat, hogy azok többségére aztán a megbékélés irányába mutató válaszokat találjanak. Ahol nem értettek egyet – pl. Wass Albert megítélése –, ott a kérdező nem kötözködött, tudomásul vette az eltérő véleményt.

Alighanem áttörésnek is nevezhetjük ezt az interjút: Vona Gábor facebook oldalán mindenesetre így értékelte: „Végre”. Talán mondhatjuk, hogy ez nem egészen félhivatalos kapcsolatfelvételt jelent.

Hogy mi motiválja a Jobbikot, tudjuk: a párt vezetője felmérte, hogy a mai Európában és a mai Magyarországon az antiszemitizmussal többet veszít, mint amennyit nyer. Nemzetközi téren a teljes elszigetelődés jutott neki osztályrészül, hazai téren pedig a Fidesz egyik legerősebb aduja volt vele szemben, hogy szélsőséges párt, amelyet roppant veszélyes a hatalom közelébe engedni. A Jobbik kapcsolatai az iráni iszlámista rezsimmel pedig – a (túlnyomórészt) moszlim menekültek ellen hergelt magyar közvélemény szemében – visszatetszőnek tűntek. Egyfelől tehát a mai, békés Európa érdeme, hogy az egyik utolsó nyíltan antiszemita párt vezetője belátta: jobb, ha lemond programjának eme részéről. Másfelől a Fidesz taktikája is rászorította erre.

És mi motiválja a Mazsihiszt, hogy – minden bizonnyal – jóváhagyólag tudomásul vegye egyik vezetőjének demonstratív kapcsolatfelvételét a Jobbik félhivatalos fórumával?

Egyfelől bizonyára az a stratégia, hogy ki kell törni a Zoltai korszakból megörökölt hagyományos imázsból, amely szerint a Mazsihiszt az antiszemitizmus és a Holokauszt emléke élteti, és más identitása jószerével nincs. Ezen Heisler András, a Mazsihisz elnöke megválasztása óta dolgozik. Tágabb értelemben talán a zsidó közösség egy részének ama mély meggyőződése ellen akarnak fellépni, mely szerint 1944 után a zsidók többet nem lehetnek magyarok. Az új politika valahogy visszaillesztené a zsidókat a magyar nemzetbe. A jobboldali politikusok részéről ma erre van fogadókészség,  a baloldaliak sosem vonták kétségbe.

A Mazsihisz e politika szellemében jó kapcsolatokat épített ki a Fidesz-kormánnyal. Az antiszemitizmussal olykor megvádolt kormánynak – imázsa érdekében – erre a szívélyes kapcsolatra szüksége van, s ezt a Mazsihisz projektjeinek bőséges támogatásával honorálja.

A másik motiváció az egyre élesedő szembenállás az EMIH-hel. A két zsidó közösség kapcsolata évek óta romló tendenciát mutat. Az emlékezetes temetőügy óta a romlás látványossá vált: a két közösség a nyilvánosság előtt is többször konfrontálódott. Ebben a Mazsihisz részéről éppen Radnóti rabbi járt az élen. A két szervezet legutóbb éppen Vona Gábor hanukkai üdvözlete során konfrontálódott: immár az országos sajtóban.

Mint ismeretes, Vona Gábor hanukai üdvözletére, tavaly decemberben a Mazsihisz először nem reagált. Köves Slomó, az EMIH frontembere viszont aktív és következetes stratégiával lépett fel: élesen elutasította Vona közeledését és a kormánypárti médiában hangsúlyozta, hogy az antiszemita múltat ezzel a gesztussal nem lehet lemosni. Ezzel nyilván a kormánynak tett szolgálatot, amelynek legfőbb riválisát megbélyegezte. De számíthatott Köves Slomó a zsidó közösség nagy részének támogatására is, amely alighanem mélyen hiszi, hogy kutyából nem lesz szalonna, a Jobbikból nem lesz demokratikus politikai erő.

A Mazsihisznek az ügyben nem volt világos stratégiája. Először nem reagált az üdvözletre, majd miután észrevette, hogy ismét lemaradt a médiafigyelem terén, a Köves Slomóéval ellentétes stratégiát választott: azt kezdte hangsúlyozni, hogy a hagyomány szerint a békülékeny szándékkal közeledőt nem szabad elutasítani.

Hogy az EMIH-hel fennálló konfliktus mennyire fontos lehetett ebben az új fordulatban, azt jól mutatja, hogy Radnóti az Alfahírnek adott interjújában többször is bírálja Köves Slomót, de nem bírálja Vona Gábort és szélsőjobbot.

A félhivatalos kommunikáció a frissen középre húzó Jobbikkal kockázatos lépés. Lehetséges, hogy segít egy tegnap még szélsőséges pártot humanizálni és bevezetni a civilizált politikai életbe. Ez pozitív fejlemény volna, habár a pártpolitikába direkten belefolyni a zsidó érdekképviselet részéről talán nem a legbölcsebb. Sem akkor, ha az EMIH, sem akkor, ha a Mazsihisz részéről történik ilyesmi. De hát a zsidó kósersági pecsét mostanában nagyon kelendő a jobboldalon.

Radnóti – a megértés érdekében – helyenként meglehetősen messze megy a nemzeti álláspont iránti fogékonyságban. Az interjút hosszasan lehetne elemezni, de itt most elég egyetlen hiányosságra rámutatni: A magyar nemzettel való azonosulás hevében Radnóti egyáltalán nem említi a magyar állam és a magyar társadalom holokausztért viselt felelősségét. Tudjuk persze, hogy a Mazsihisz éppen a zsidóság=holokauszt képlettől akar szabadulni. Radnóti azonban itt – úgy érzem – túl messze megy az engedékenységben: ez a kérdés a magyar–zsidó viszonyban megkerülhetetlen, és az is marad. Zsidó vezetőként erről nem feledkezhet meg, ha erkölcsi integritását meg akarja őrizni.

Arról beszélni, hogy az erdélyi zsidóknak is ugyanúgy fájt Trianon, mint a nem zsidó magyaroknak, és nem említeni, hogy ezeket a zsidókat 1944-ben a magyar hatóságok közreműködésével és magyar társadalmi haszonélvezettel Auschwitzba deportálták – nem hiteles.

Lehet persze, hogy lesz még folytatás és abban szó lesz erről, de itt és most ez a mondat hiányzik.

Nem feltétlen elítélendő, de kockázatos lépés a jobbikos portálnak adott interjú. A Mazsihisz hitelessége a tét. A Mazsihisz meg akar szabadulni régi, Holokauszt alapú identitásától, zsigeri antifasizmusától. Úgy látszik, ennek része a „nemzeti oldal” felé történő merész nyitás. Nyilván ama törekvés jegyében, hogy a mai, konfúzus Európában és még konfúzusabb Magyarországon nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, s így tanácsos minden párttal valamilyen működő viszonyt kialakítani.

Ez lehet politikailag józan lépés, de a Mazsihisz identitását tekintve kockázatos. Alig hiszem, hogy a tagság és a hívek többsége pártolná az interjút. A Mazsihisz nehézkes, szellemileg nem túl mozgékony közeg, nehezen vált irányt. Egy ilyen lépést – úgy vélem – a Heisler András körül csoportosuló ifjú tanácsadók bíztatására hagyott jóvá az elnök.

Mint fentebb említettem, ebben a döntésben nyilván megvolt a része a Köves Slomóval fennálló feszült viszonynak is: ha ő így üzen a szélsőjobbnak, akkor mi úgy. Márpedig nem feltétlenül bölcs dolog belzsidó mérkőzésekben a szélsőjobbot „használni”. Sajnos már a temetőügy idején is ez volt a helyzet: AZ EMIH és a Mazsihisz a kurucinfo cikke nyomán esett egymásnak.

Radnóti Zoltán facebook oldalán így harangozza be az interjút: „ha /a szélsőjobb/ 10%-a átgondolja az eddigi szavainak 10%-át, akkor elértem a célomat.” Valóban: fontos, hogy egy szélsőjobboldali fórum megnyílik egy rabbi szavai előtt. (Más kérdés – lásd fent – hogy ennek érdekében a rabbi mekkora engedményeket tesz a célközönség felfogásának.) Másfelől azonban felmérte-e a rabbi és a Mazsihisz vezetése, hogy a szélsőjobb kósersági pecsétként mutathatja fel ezt az interjút? Ezután joggal mondhatják Vona és társai, hogy íme, a Mazsihisz szóba áll velük, ők tehát szalonképes politikai alakulat. Egy ilyen interjúnak komoly politikai jelentősége van, hatása messze túlterjed a két fél viszonyán.

Végezetül: egy percig sem hiszem, hogy a Jobbik fordulatával párhuzamosan csökkenni fog Magyarországon az antiszemiták száma. Csak párt nélkül maradnak egy időre – remélem legalábbis

A Budapesti Rabbiság igazgatója, Radnóti Zoltán március 10-én megjelent Alfahír interjújára szerkesztőnk március 12-én reagált fenti cikkében. Ezután, március 13-án délután küldte el a Mazsihisz elnöke szerkesztőségünknek közleményét Radnóti interjújáról. (A szerk.)

szombat.org

HEISLER: RADNÓTI ZOLTÁN FŐRABBI A MAZSIHISZ VILÁGI VEZETÉSÉVEL NEM EGYEZTETETT INTERJÚT ADOTT AZ ALFAHÍRNEK

www.szombat.org/politika/heisler-radnoti-zoltan-forabbi-a-mazsihisz-vilagi-vezetesevel-nem-egyeztetett-interjut-adott-az-alfahirnek

A Budapesti Rabbiság igazgatója, Radnóti Zoltán március 10-én megjelent interjút adott a Jobbik lapjának, az Alfahírnek. Szerkesztőnk március 12-én Kósersági pecsét a Jobbiknak? címmel reagált a meglepő fejleményre. Ezután, március 13-án délután juttatta el a Mazsihisz elnöke alábbi közleményét szerkesztőségünkhöz Radnóti interjújáról. (A szerk.)

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége mindig nagy súlyt fektet arra, hogy a sokszínű magyar zsidóság érdekeit képviselje. Zsidó közösség esetében különösen szenzitív vállalkozás a vélemények szintetizálása. Az elmúlt években közéleti kérdésekben a MAZSIHISZ világi vezetése – akár konfliktusokat vállalva is – igyekezett világos értékek mentén megnyilvánulni.

Szeretném ezért határozottan rögzíteni, a MAZSIHISZ Rabbitestületének elnöke, az általam is nagyra tartott barátom, Radnóti Zoltán főrabbi a MAZSIHISZ világi vezetésével nem egyeztetett interjút adott az Alfahírnek. Az interjúban megfogalmazottak nem tükrözik a MAZSIHISZ hivatalos álláspontját és különösen a Jobbikkal kapcsolatos megfogalmazások állnak élesen szemben a szervezetünk által konzekvensen képviselt véleményünkkel.

A MAZSIHISZ folyamatosan követi a magyar belpolitikai mozgásait. Érzékeljük a Jobbik felső vezetésének megváltozott kommunikációját, azonban úgy véljük, a párt tagsága nem konszolidálódott, körükben továbbra is erősen jelen van az antiszemitizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és a cigányellenesség. Mindezek nem teszik lehetővé, hogy a MAZSIHISZ a zsidó közösség nevében párbeszédbe bocsátkozzon a Jobbikkal.

A MAZSIHISZ világi vezetése ugyanakkor megérti, hogy Radnóti Zoltán rabbiként szólni kíván a Jobbik támogatói bázisához, a magyar választópolgárok egy csoportjához és lelki vezetőként hatni kíván rájuk. A MAZSIHISZ vallási vezetőinek vallási kérdések terén élvezett hagyományos autonómiáját nem megkérdőjelezve a világi, politikai kérdések megválaszolása továbbra is a világi vezetés kompetenciája.

gondola.hu/cikkek/104650-Kosersagi_pecset_a_Jobbiknak__-_Elhatarolodas.html

breuerpress.com

Zsidók a forradalomban

Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum vezetője az 1848-49-es forradalom és szabadságharc zsidó emlékeiről beszélt.

www.breuerpress.com/2017/03/13/zsidok-a-forradalomban/

  1. március 15-e mit is mond a magyar zsidóságnak?

Nagyon sokat jelent, már azért is, mert ez egy olyan szimbolikus esemény volt, ami a későbbiek során is meghatározta a gondolkodást. Mint egy a zsidó örökséggel foglalkozó múzeum vezetője, azt szoktam mondani, nem az a fontos, hogy mi történt pontosan, persze ez is fontos, de sokkal fontosabb, mit is gondolunk róla azóta, hogyan emlékezünk az eseményekre. Nagyon tanulságos, hogy 1848 emlékezet miként is él a zsidó közösségekben.

Akkor adódik a kérdés, miként is 1848. március 15-e a zsidó közösségekben?

A történetírók ezt a dátumot igyekeztek a maga szimbolikus jelentőségénél fogva kezelni, ez azt eredményezte, hogy a magyar zsidó történetírásban 1848. március 15-e és az azt követő események a magyar zsidóság történetében elképesztő esemény lett volna. Végre alkalom nyílott a lojalitás, a magyar hazafiság kifejezésére, ez valószínűleg így is volt nagyon sokak számára. Ám ebben a történetírásban elsikkad annak az érzésem szerint nagy tömegnek a hangja, amelyik nem nyilvánította ki a hangját, csendben volt, akinek nem okozott nagy kataklizmát ez az életében. Élt egy faluban, ahol mondjuk szatócsként élte az életét, akinek az életritmusát a zsidó naptár, a zsidó ünnepek szabták meg, ne pedig a forradalom helyzete, a csapatok állása.

A forradalom és szabadságharc bukása mit jelentett a magyar zsidóságnak?

Büntetést, hadisarcot, ma emlékezünk erre is. Ez egy komoly hadisarc volt, erről persze bőségesen állnak rendelkezésre dokumentumok, például az óbudai hitközségnek mekkora beszolgálási kötelezettségei voltak. A hadisarc későbbi megszüntetésével, a türelmi adó megváltásával létrejött egy tekintélyes summa, ami alapul szolgált a későbbi Rabbiképző Intézet megalapításához. Ez is példát szolgáltat arra, hogy miként is lesz a rosszból jó, hogyan tudjuk az adott pillanatban rossznak tűnő eseményeket jóra fordítani.

A forradalom és szabadságharc küzdelmeiben mennyire vettek részt a magyar zsidók?

Még a szakirodalomban vannak ugyan viták arról, hogy pontosan mennyien vettek részt a szabadságharcban, de az biztos, hogy körülbelül húszezren voltak zsidók, akik tevőlegesen is szerepet vállaltak a küzdelmekben. Az kérdés, hogy mennyien voltak harcoló alakulatoknál, mennyi volt közülük a katonaorvos, beszállítók. Tudjuk, egy háború nem csak a csatamezőn dől el, komoly logisztika is van egy hadsereg mögött. Egy biztos, azokat a hagyományos szerepeket, amiket a zsidók a magyar társadalomban elláttak, a szabadságharc folyamán is el kellett látni.

Milyen írott dokumentumai vannak erről az időszakról a Zsidó Múzeumban?

Nagyon sok, ez annak is köszönhető, hogy amikor a múzeumunkat az 1900-as évek elején megalapították, 1916-ban, egy másik háború közben, akkor nagyon hangsúlyozták a magyar hazafiság emlékét. Ezért is sokkal jobban fókuszáltak arra, hogy az 1848-49-es eseményeknek a fellelhető dokumentumait összegyűjtsék, mint más korszakok dokumentációját. Minden felhívás erősen hangsúlyozta, az 1848-49-es dokumentumokat nagyon erős hangsúllyal gyűjti a Zsidó Múzeum, így egy elég szép gyűjtemény jött össze.

Melyik az, amit Ön kiemelkedőnek tart ezen dokumentumok közül?

Nekem az egyik kedvencem és ez utal arra is, miként emlékezünk az eseményekre később, ez egy Kossuth Lajossal kapcsolatos dokumentum. Egy Polecsek Hugó nevű kereskedő meglátogatta Torinóban a már idős Kossuthot, ahonnan úgy tért haza, hogy kapott egy aláírt névjegyet Kossuthtól. Polacsek Hugó ezt bekereteztette, babérlevelekkel és nemzetiszín szalagokkal díszítette, úgy gondolom, ez a kép a nappalija falán volt a legszebb helyen. Polacsek Hugó özvegye 1946-ban adta át ezt a becses darabot a Zsidó Múzeumnak, így került hozzánk. Ez a kép a mostani kiállításunkon látható sok más 1848-49-es dokumentummal együtt, mint az a levél, amit Tomán István katonaorvosnak, aki Klapka György mellett volt Komáromban, amin egy szabad hazautazást biztosító passzus van. Látható még egy kettős portré Hollander Leóról és feleségéről, ők is tevékenyen vettek részt az 1848-49-es eseményekben.

Ilyenkor a magyar zsidók is kokárdát tűznek fel, esetleg egy nemzetiszínbe burkolózott hatágú csillagot?

Ha látok ilyet, akkor azért egyet mindenképpen begyűjtök majd a múzeum számára, hogy majd száz év múlva ez is kötődjék valahogy 1848 legendasorozatához. Ám szeretnék visszatérni a gyűjteményünkhöz, amelynek szertartási ezüstjeinek egy része Óbudáról, Nagykanizsáról és a Pesti Izraelita Hitközségtől érkezett egykor. Sok ilyen tárgyunk van, ez egy nagy tárgyegyüttes, ám mindhárom közösségben volt egy legenda, mely szerint 1848-ban a közösségek a szertartási ezüstjeiket áldozták fel a hazáért, hogy ezeknek az eladásából is támogassák a forradalmi csapatok ellátását. Valószínűleg ez tényleg csak egy legenda, de ez is azt mondja nekem, volt egy pont, még ha csak az emlékezetben is, amikor a magyar zsidók úgy emlékeztek 1848-ra, hogy még a Tóradíszeket is felajánlották az ügyért.

A forradalom bukása után mit lehet tudni az illegalitásban élő zsidókról?

Voltak Kossuth mellett zsidók, ennek is vannak dokumentumai a múzeumunkban.

Külföld

 

hirtv.hu

Temérdek fenyegetést kapnak a zsidó intézmények

hirtv.hu/hirtvkulfold/temerdek-fenyegetest-kapnak-a-zsido-intezmenyek-1389945

128-szor fenyegettek meg az idén zsidó közösségi központokat az Egyesült Államokban. Csak vasárnap öt amerikai államban és tizenegy kanadaiban kaptak bombafenyegetést az intézmények. A Fehér Ház kemény fellépést ígér.

A brooklyni zsidó gyermekmúzeum, a tucsoni, a kaliforniai, a nevadai és a New York-i zsidó közösségi központ. Csak néhány azok közül a felekezeti intézmények közül, amelyek az elmúlt hetekben fenyegetést kaptak. A fenyegetések telefonon érkeztek, és általában robbantásos merényletről szóltak. Brightonban, New York államban a rendőrség kiürítette a közösségi központot, de semmilyen gyanús tárgyat nem találtak. A brightoni központot már másodszorra fenyegették meg.

„Úgy hisszük, hogy ez – mint, ahogy azt már kedden is említettem – egy nagyobb kép része, egy nemzeti trendé. Ezért is jegyeztem meg azt, hogy az FBI-t is bevontuk. Ők segítenek nekünk. Az állami rendőrség pedig a vezető szerepet tölti be az állami nézőpont szempontjából” – közölte Mark Henderson rendőrfőnök.

Csak vasárnap öt másik amerikai és egy kanadai államban lévő zsidó kulturális és közösségi központok is fenyegetést kaptak. Ezekkel együtt az idén eddig 128-szor fenyegettek meg 87 központot. Eddig egy esetben sem találtak a hatóságok semmit.

Az amerikai fenyegetések arra késztették a szenátus mind a száz szenátorát, hogy felkérjék a szövetségi kormányzatot, segítsen a zsidó közösségnek megerősíteni a biztonságot. Több mint 140 zsidó közösségi központ vezetője pedig levelet írt az igazságügyi miniszternek, hogy aggodalmukat fejezzék ki a nyomozás állása miatt.

A fenyegetések miatt a Fehér Ház is felemelte a szavát. Sean Spicer szóvivő határozottan elítélte a fenyegetéseket, majd megígérte, hogy minden létező eszközt megtalálnak arra, hogy megállítsák a folyamatot.

 

szabadmagyarszo.com

AZ USZTASÁK PÉNZE

Három és fél milliárd dollárra perelték az egykori rezsim áldozatainak leszármazottai Horvátországot

szabadmagyarszo.com/2017/03/13/az-usztasak-penze/

Három és fél milliárd dollárra perelték horvátországi szerbek, romák és zsidók leszármazottai egy amerikai bíróságon Horvátországot a második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) usztasa bábállamban elszenvedett gyötrelmekért és károkért – írta hétfői számában a Večernji list című horvát napilap. A horvát külügyminisztérium megerősítette, hogy az Egyesült Államok zágrábi nagykövete még februárban eljutatta a tárcának az amerikai bíróság értesítését.

A pert civilek indították Chicago Illinois állam körzeti bíróságán még tavaly májusban. Horvátországnak hatvan napja van arra, hogy az amerikai bíróságnak elküldje nyilatkozatát a tárgyban. Az usztasa rezsim áldozatainak leszármazottai nemcsak a vagyoni károk miatt kérnek kártérítést, hanem a haláltáborokban átélt fizikai gyötrelmekkel járó lelki sérülések miatt is.

A horvát külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy az ország nem jogutódja az NDH-nak, amit az alkotmány is kimond, eszerint ugyanis Horvátország az 1991-95-ös délszláv háborúban vívta ki függetlenségét – jelentette a Magyar Távirati Iroda. Ezért a tárca azt az álláspontot képviseli, hogy a vádak megalapozatlanok. Ognjen Kraus, a zágrábi zsidó közösség elnöke (nyitóképünkön, fent) a Večernji listnek azt mondta: a második világháborúban elkobzott zsidó vagyon tetemes volt, és értéke miatt próbálják meg kikerülni annak visszaszolgáltatását.

„Horvátország rendelkezik az erre vonatkozó legszigorúbb törvényekkel Európában, a feltételek végrehajthatatlanok” – mondta Kraus.