A HetiTV Hétfő reggeli hírei 2017.03.13.

A HetiTV Hétfő reggeli hírei 2017.03.13.

Az Országgyűlés hétfőn választja meg Magyarország következő köztársasági elnökét öt évre. A Fidesz-KDNP Áder János jelenlegi államfőt jelölte a tisztségre, míg az ellenzék a Jobbik kivételével Majtényi László volt ombudsmant, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökét támogatja. Az első forduló akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást szerez. Eredménytelenség esetén második szavazást tartanak, amelynek végén az a jelölt válik államfővé, aki – a voksok számától függetlenül – a legtöbb szavazatot kapta.

Két héten belül döntés születik a nemzeti konzultáció részleteiről, szeretnék a választók véleményét sok kérdésről megtudni – mondta Kósa Lajos. A nemzeti konzultációt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a kormány szerint Magyarország előtt álló öt veszélyforrásról. Ez a rezsicsökkentés brüsszeli betiltása, az illegális bevándorlás kérdése, az adópolitika uniós központosítása, a munkahelyvédelmi támogatások biztosítására vonatkozó jog elvesztése és a külföldi forrásból dolgozó szervezetek elszámoltathatósága.

A BKV vezetése szerint semmi értelme a feszültségkeltésnek, nyomásgyakorlásnak a bérek miatt. A közlekedési vállalat közleményében azt írja: átgondolatlan az Egységes Közlekedési Szakszervezet, akciója, amelyben felmondások százainak aláíratását és letétbe helyezését kezdeményezte.

 

Kiszabadult a börtönből az a jordániai katona, aki 1997-ben hét izraeli iskolást ölt meg. Ahmad Dakamszeh 1997 márciusában nyitott tüzet automata fegyveréből az izraeli-jordániai határhoz látogató iskolások csoportjára. Heten közülük meghaltak, öten megsebesültek, köztük a csoportot kísérő tanár is. Dakamszeht akár halálra is ítélhette volna a bíróság, de úgy ítélték meg, hogy mentálisan instabil, ezért életfogytiglani börtönbüntetést kapott, ami Jordániában 20 évet jelent.

 

Két német bulvárlap örült diktátornak nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és olyan valódi diktátorokkal említették egy lapon, mint például Omar Hassan Ahmad al-Bashir, szudáni elnök, aki ellen jelenleg is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben – írta a The Jerusalem Post. A lap közölte, hogy a berlini izraeli nagykövetség a világban zajló zsidóság elleni támadások sorába illesztette a két cikket, és antiszemitának nevezte az írást. Volker Beck, a Zöldek egyik parlamenti képviselője felháborítónak nevezte az irományt.

 

A holland rendőrség vasárnapra virradóra vízágyúk segítségével feloszlatta a rotterdami török konzulátus közelében szervezett tüntetést, amelyen néhány ezer török tüntető tiltakozott amiatt, hogy a helyi hatóságok megakadályozták a török családügyi miniszter bejutását a diplomáciai képviselet épületébe, s hogy külügyminiszterüket sem engedték be az országba. Rotterdam polgármestere, Ahmed Aboutaleb (marokkói származású munkapárti politikus) a tiltakozás méreteit látva szükségállapotot rendelt el szombat este, hogy szabad kezet kaphasson a tömeg feloszlatásához. Ennek eredményeként lovasrendőrök és rohamrendőrök vízágyúkat vettek be a tüntetők ellen, akik ezután elhagyták a helyszínt.

 

A holland kormány először a Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert Hollandiába szállító repülőgép leszállási engedélyét vonta vissza szombaton, majd Fatma Betül Sayan Kaya török családügyi miniszter Németországból érkezett gépkocsikonvoját tartóztatták fel a rotterdami török konzulátusnál. A minisztert nem engedték a külképviselethez, hanem visszafordították a német határ felé. Mindkét török miniszter az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazással kapcsolatos kampányrendezvényen szólalt volna fel.

 

A török külügyminiszter, miután nem tudott belépni Hollandia területére, a franciaországi Metz városba utazott, és egy ottani nagygyűlésen mondott beszédet. Metzből a svájci Zürichbe utazott volna tovább, de az ottani találkozóját végül lemondta. A francia külügyminiszter szerint a metzi nagygyűlést a gyülekezési szabadság nevében engedélyezték a francia hatóságok.

 

 

Dánia kormányfője, Lars Lokke Rasmussen vasárnap az javasolta török kollégájának, Binali Yilderimnek, hogy napolja el márciusi dániai látogatását. Rasmussen a Törökország és Hollandia között kialakult diplomáciai feszültséggel indokolta indítványát. A holland-török diplomáciai vitát az lobbantotta lángra, hogy Hollandia nem engedett területére két török minisztert, akik egy szombati rotterdami török kampányrendezvényen akartak felszólalni. Hasonlóan járt el Németország is a minap: Berlin sem engedte, hogy török politikusok kampányoljanak az elnöki jogkör kiszélesítése mellett, amelyről áprilisban népszavazáson dönt Törökország népe.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter ellenzi, hogy Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnése után emeljék az Ausztria által fizetett uniós hozzájárulást. A miniszter ezt arra reagálva mondta az APA osztrák hírügynökségnek, hogy a spanyol kormány számításai szerint a Brexit miatt Ausztriának évente mintegy 460 millió euróval kellene többet befizetnie az uniós kasszába. A miniszter szerint ezen számítások azt jelzik, hogy a Brexitet követően az unió vezetése mindent folytatna az eddigiek szerint, és azon túl, hogy a tagállamok több hozzájárulást fizetnének be, más nemigen változna.

 

Van esély arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak, és ez megkövetelné, hogy a kormány külön terveket dolgozzon ki a következmények kezelésére. Nincs azonban jele annak, hogy a minisztériumok komolyan foglalkoznának az ilyen helyzet esetére szükséges készenléti tervek elkészítésével – áll a londoni alsóház külügyi bizottságának tanulmányában. A 86 oldalas jelentés felidézi, hogy a bizottság egy tavalyi állásfoglalásában súlyos hanyagsággal vádolta az akkori brit kormányt, mivel az EU-tagságról rendezett népszavazás előtt nem készültek tervek a kilépést pártolók győzelmének esetére.

 

Az ENSZ megalakulása óta most van a legmélyebb humanitárius válság a világon – jelentette ki az illetékes főtitkár-helyettes. A legsúlyosabb éhínség most Dél-Szudánt, Szomáliát, Jement és Északkelet-Nigériát fenyegeti. Az illetékes világszintű, összehangolt erőfeszítést és 4,4 millió dolláros azonnali pénzinjekciót sürgetett.

 

A Magyar Nemzeti Bank két hónapot szán a „fogyasztóbarát lakáshitel” minősítésről szóló konzultációkra, és ezután alakítja ki végleges javaslatát a programról – közölte Binder István felügyeleti szóvivő. A jegybank csütörtökön jelentette be, hogy a kamatfelárak csökkentése és a hiteltermékek átláthatóságának növelése érdekében alkotja meg az új minősítést, amit csak a feltételeknek megfelelő banki lakáshiteltermékek nyerhetnek el. A minősítés bevezetésével egységes feltételrendszerű, átlátható, összehasonlítható, kedvező árazású lakáshitelek terjedhetnek el a piacon.

Nagy a munkaerőhiány a takarítók körében, főként Budapesten és a Dunántúlon nehéz utánpótlást találni. Egy takarításközvetítésre szakosodott online platform felmérése szerint, a szakmában dolgozók fele másodállásban végzi el másnál a házimunkát, 80 százalékuk 80-100 ezer forintot keres kiegészítésként.

 

Sport:

 

A magyar női váltó sporttörténelmi sikert ért el a rotterdami rövidpályás gyorskorcsolya-világbajnokságon azzal, hogy a második helyen végzett. A Bácskai Sára Luca, Jászapáti Petra, Heidum Bernadett, Keszler Andrea összeállítású csapat a kínai négyes mögött lett ezüstérmes, s ezzel Magyarország első vb-érmét nyerte ebben a számban. A Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Knoch Viktor és Burján Csaba alkotta magyar férfi váltó pedig bronzérmet szerzett.

 

Időjárás:

 

Hétfőn a nap első felében az ország legnagyobb részén napos idő várható, legfeljebb a Tiszántúlon lehet egy-egy zápor. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a környékén megerősödik a légmozgás, másutt csak élénk széllökések lehetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 3 fok között alakul, északkeleten lehet legenyhébb az éjszaka. A legmagasabb hőmérséklet 10-14 fok között várható.

 

És végül egy érdekesség:

Csutakolás közben ölte meg gondozóját a vakajamai prefektúrában lévő Sirahama város kalandparkjának egy elefántja. A thaiföldi Vicsaj Madi és egy másik társa a kalandpark egy ketrecében mosták az állatot, amikor az elkezdett előre-hátra csapkodni az ormányával. A 37 éves gondozó kefével a kezében a 3,5 tonnás állattal szemben állt, amikor az elefánt ormánya eltalálta és a vaskerítésnek csapta. Az állat, egy negyvenéves nőstény a rendőrség szerint nem akarta, hogy a gondozók foglalkozzanak vele. A baleset még a vasárnapi nyitás előtt, helyi idő szerint nagyjából 9.15 órakor történt. A gondozót azonnal kórházba vitték, egy órával később közölték, hogy meghalt.