„Ahogy haladunk előre a projekttel, úgy lesz egyre több a kíváncsiság, úgy csökken majd az aggodalom, büszkék lesznek rá.”

 

„Ahogy haladunk előre a projekttel, úgy lesz egyre több a kíváncsiság, úgy csökken majd az aggodalom, büszkék lesznek rá.”

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Projekt vezetője beszélt a Városliget jövőjéről, a múzeumokról, meg arról, hogy mikor is lesz kész az új Városliget.

 

Ön vezet egy intézményt, irányítja a Városliget átalakítását mellette, de mi hajtja, szeretné, ha a neve bekerülne a történelemkönyvekbe?

Szeretek olyan munkát végezni, ami jó, ezt szeretem, és ezt csináljuk a munkatársaimmal. Anélkül, hogy ez ember szeresse a munkáját, elég kínlódás az élet. Az ébrenlétünk legnagyobb hányadát is tulajdonképpen a munkával töltjük el, nekem megadta a sors, hogy az elmúlt huszonöt évben olyan munkahelyeim voltak, amelyeket nagyon tudtam szeretni és azonosulni is tudtam velük.

Ön a Szépművészeti vezetőjeként a múzeumot a legismertebbeké tette, a leglátogatottabb intézménnyé, de ezek után még egy ennél is maradandóbbat akart alkotni, hogy a Liget Projektet is bevállalta?

Az valóban igaz, hogy a Szépművészetiben komoly munkát végeztünk, de ott is jelezték már a kollégáim, hogy valami újba is bele kéne fogni. Először a múzeum bővítése merült fel, de akkor jött egy kormánydöntés, hogy ezt nem, inkább gondolkodjunk valami nagyobb tervben. Ekkor fogalmazódott meg a múzeumi negyed gondolata, ami később Liget Projekt néven futott tovább, a Városliget teljes megújításával együtt. Ez egy olyan feladat, ami egyszer adódik az életben, sőt száz éve nem volt ilyen jelentős tartalmú kulturális fejlesztés. Ebben több száz szakember dolgozik együtt, mindannyian nagyon szeretjük a mindenféle viták dacára, mert tudjuk, ami létrejön, az egy olyan minőség, amilyenre még nem volt példa Magyarországon.

Engem a Liget Projekt előtt nagyon érdekelne az, hogy mi lesz a Csontváry Múzeummal?

Kiírtak egy ötletpályázatot, hogy melyik helyszínen lehetne majd létrehozni a múzeumot, azt gondolom, hogy bár a művészettörténészek nem szeretik egy alkotó helyhez kötését, ám Csontváry annyira egyedi, hogy az ő esetében igenis indokolt egy önálló múzeum létrehozása. Azt lehet tudni, hogy ő szeretett volna egy múzeumot, de helyszínt és mást illetően pontosan nem lehet, mert tudni kell, Csontváry az élete utolsó tíz évében már nem alkotott, írt sokat, de miután ő az őrület és a zsenialitás határán mozgott, nem lehet egészen pontosan nyomon követni a gondolatait. Ám mindezek ellenére egy önálló múzeumnak van relevanciája. Jelenleg az életmű két helyen van, egyrészt a Nemzeti Galériában, másrészt Pécsett.

Már hangzott el ígéret, hogy a Csontváry képeket nem viszik el Pécsről.

Miután ez elhangzott, akkor ennek a múzeumnak majd Pécsett kell majd lennie. Csontváryt már egyébként többször is igyekeztek megmutatni a nagyvilágnak, ám ez eddig nem sikerült, külföldön ő egy naiv művésznek van elkönyvelve, sokan nem is értik, hogy a magyarok mit is csodálnak ezen az életművön. Az egy nagyon izgalmas feladat, hogy befuttassuk Csontváryt, hogy úgy láttassuk a világgal, ahogyan mi magunk látjuk. Pécs azért is fontos, mert egy ilyen vonzerő egészen mást jelent egy vidéki városnak, mint Budapestnek.

Most éppen Madridban szerepelnek a Szépművészeti képei, oda vittek Csontváryt?

Azt nem, hogy milyen képeket viszünk, az elsősorban a megrendelőtől, az ottani kiállítás kurátorától függ. Szerencsére nekünk van az egyik legjelentősebb spanyol gyűjteményünk, így azokat vittük most Madridba, a Thyssen-Bornemissza múzeumba. Ez eredetileg egy magángyűjtemény volt, ami majdnem Magyarországra került, a család magyar származása miatt, ám végül Spanyolországba került, ott jött létre egy önálló múzeum, huszonöt éve, most pedig ebből a jubileumból hívták meg a Szépművészeti Múzeum képeit. A kiállítás egy komoly imázskampányt jelent Budapestnek, az országnak, ami egyébként gyakorlatilag megfizethetetlen lenne. Egy ilyen kiállítás, az ott megjelenő száz-kétszázezer látogató sokkal többet ér bármilyen fizetett reklámnál.

Most a Szépművészeti Múzeum felújítása nagyban zajlik, mikor nyitnak ki újra?

Az év végén készülünk el a rekonstrukcióval, amihez fogható még nem volt, például látható lesz az a rész is, ami hetven évig el volt zárva a látogatók elől, ezzel és más eddig elzárt részekkel több mint kétezer négyzetmétert adunk vissza a közönségnek.

Mik kerülnek elő a raktárból?

Ez a megújulás nem elsősorban azt jelenti, hogy minden visszakerül a helyére, ez egy teljes megújulás lesz, újragondoljuk az egészet, hiszen például a kormány újraegyesítette a Szépművészetit a Nemzeti Galériával, így a régi mesterek visszaköltöznek a Várból, a közönség jóval teljesebb képet kap majd. A Várba ideiglenesen felmegy a XIX-XX. századi anyag, majd ez később visszajön, amikor az új Nemzeti Galéria megépül a a Petőfi Csarnok helyén. A Várban pedig ezek után egy palotamúzeum jön majd létre, de itt lesz majd az államfői hivatal, a miniszterelnök pedig a Sándor palotába költözik, mellette még a Karmelita kolostor ad otthont a miniszterelnöknek. Itt egy nagyobb apparátus elhelyezéséről van szó, a Karmelita kolostor pedig kétszáz éve áll ott, keresve a helyét.

A Liget Projekt kapcsán több vitán is szerepelt, hogyan bírta ezeket?

Már hatodik éve kaptam kormánymegbízottként ennek a projektnek a menedzselését, az évek alatt sok száz egyeztetésen vettem már részt, ezek hol szakmaiak, hol civilek voltak.

Ön szerint azok, akikkel tárgyalt, ők valóban aggódtak Ligetért, vagy inkább valami másról volt szó?

A túlnyomó többség miatt valós aggodalom húzódott meg, gondoljunk csak bele, egy ekkora léptékű projektnél jóval kisebb mértékű esetben, egy családi tervezés is több hónapot vesz igénybe. Előjönnek pro és kontra érvek, amelyek lehet, hogy végig egymással szemben állnak, míg végül bizony lépni, dönteni kell. Most a legnagyobb kulturális városfejlesztés történik meg a millenium óta, természetes, hogy van vita, aggodalom, az emberek félnek a változástól, mindig valami rosszat sejtenek. Én meg minden egyes találkozón, fórumon azt mondom, a Liget minden elemében jobb lesz, mindenkinek, minden látogatónak jobb lesz, ennek ellenkezőjét még senki sem tudta bizonyítani. Értem én, hogy a régi Ligetet szeretnék látni az emberek, de mindeközben én folyamatosan azt kapom a környéken élőktől, hogy mikor jutunk már a munkák végére, mert szeretnék már látni.

Sokan használják a Ligetet, mint kikapcsolódási, sportolási helyet.

Ez így van, sokan futnak ott, de például nincs futókör jelenleg, az átalakítás után lesz egy két kilométeres speciális futókör kivilágítással. Megújítjuk a játszóteret, az idősebbeknek építünk egy rózsakertet, megújítjuk az épületeket az illemhelytől a gasztropavilonokig. Egy példa: mindenki emlékszik az Állatkerttel szembeni bódésorra, ami negyven éve ott áll, eddig senki nem merte ezt az elképesztően gagyit eltüntetni onnan. Mi elbontottuk, majd megtaláltuk Feszl Frigyes 1860-as terveit, majd már ez év tavaszán már át is adjuk őket. De nem csak kívülről újulnak meg ezek, hanem belülről is, a kínálatukat tekintve. Már ezen is lehet látni, hogy mi volt, majd azt is, mi lett. Ez jellemzi majd a Liget teljes megújítását, a zöldfelületekét és az épületekét is.

A Vidámparkot megkapta az Állatkert, amely része a Liget Projektnek. Hogyan tud együttműködni a főigazgatóval?

Kiválóan, egyébként, amikor ő került ide, akkor az akkori Fővárosi Közgyűlés nehezen fogadta be, mert sok újdonságot tervezett, nekem, mint az akkori kulturális bizottságot vezettem, sok munkámba került megértetnem a képviselőkkel Persányi Miklós szándékait. A főigazgató úr segíti a Ligetet, hiszen ő lett a zöldfelület fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Tudni kell róla, hogy ő már évtizedek óta beszél a Liget megújításának szükségességéről.

A Fővárosi Nagycirkusz is új helyet kap a tervek szerint, eldőlt már, hogy hova?

A tervek szerint – ha sikerül ezt minden elemében realizálni – a jelenlegi Professzorok Háza, Dürer Kert környékére, egy többhektáros területre költözik a cirkusz, Fekete Péter, aki a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével.

Mi lesz a cirkusz mostani helyén?

Az Állatkert Pannon Parkja, amelynek célja, hogy megidézze a Kárpát-medence egykori faunáját, flóráját költözik a szomszédjába, a cirkusz jelenlegi helyére vannak Persányi Miklósnak tervei, de erre majd csak jóval később kerülhet sor.

Zöldterület-épületek aránya hogyan alakul majd?

Az összes szakértő szerint növekedni fog a zöldterület, térszintben összesen öt százalékkal a jelenlegihez képest és ebben nincsenek benne a zöld tetők. Kérdezhetik, ha növekednek az épületek, akkor ez hogyan lehetséges. Erre csak azt lehet felelni, hogy a Liget jelentős része most le van betonozva, ötvenezer négyzetméterről van szó, ezeknek a visszazöldítése is lezajlik majd. De lesz még az egykori színházépület helyén egy új színház, megtaláltuk az eredeti szecessziós terveket, egy gyerekszínházat tervezünk oda. A Ligetnek van egy komoly hagyománya, mely szerint nem körülötte vannak az épületek, hanem benne, legyen szó múzeumokról, állatkertről, fürdőről, színházról és még sorolhatnám.

Mi lesz az autóforgalommal, ami az autópályára, autópályáról megy?

Ezt még az autósok is nonszensznek tartják, ezt meg kell szüntetni, ennek persze vannak feltételei, mint a P+R parkolók és mások. Majd kiderül, hogy mikor valósul meg, de a feladat adott, mi már az elejétől egy lezárt Kós Károly sétánnyal terveztünk. A célforgalom a troliközlekedés persze megmarad.

A projekt dátumai?

Többszakaszos átadásról beszélünk, 2020-ig folyamatosan lesznek épületmegújítások, átadások, intézmények költözése.

Ebből lehet Gödör, egy esetleges kormányváltás esetén?

Ez mindenkor politikai döntés következménye, nem bocsátkoznék jóslásokba, de azt látom, a mértékadó politikai pártok, ellenzékiek is látják a projekt valódi értékeit. Például Zugló képviselőtestületével is igyekszünk úgy megállapodni, mert az átalakítás Zuglónak, a lakosoknak is az érdeke, ami mindenkinek hasznára válik. Ahogy haladunk előre a projekttel, úgy lesz egyre több a kíváncsiság, úgy csökken majd az aggodalom, büszkék lesznek rá. Volt egy közvélemény-kutatás, ami azt mondta, az emberek hetven százaléka elutasítja a projektet, a fák kivágását, stb. Amikor a terveket bemutatva kérdeztünk rá, akkor a mínusz hetvenből plusz hetven lett, azaz megfordult a tendencia. Lefordítva, ha a tervek elkészülnek, akkor azt mindenki szeretni fogja. Persze nem az a gond, hogy milyen lesz, hanem az, hogy addig mi lesz. A Liget egésze sosem lesz igénybe véve, a Szépművészeti is 2018 őszétől kezd el újra működni.

Mi lesz a Vajdahunyad várral?

Tudni kell, a Monarchia egyik csúcspontja volt a milleniumi kiállítás, ez volt az ország, Budapest egyik legjobb korszaka. A kiállítás épületeit ideiglenesre tervezték, de annyira nagy tetszést arattak, így a Vajdahunyad vára is, hogy megmaradtak. Oda költözött a Mezőgazdasági Múzeum, ez a hagyomány nem törik meg, a múzeum megújul, hiszen itt lesz a majdani Vadászati Világkiállítás központja is. Az előző kérdésre visszatérve, 2021-ig mindennel készen lesz a Városliget, itt sokkal többet kap majd mindenki a gyerektől az idősig.

Végül a Szépművészetivel kapcsolatban, a kormánby úgy döntött, hogy a II. világháború előtt magánkézben levő műalkotások, melyek most a múzeumokban vannak, ha igazolhatóak, akkor vissza kell adni az örökösöknek. A Szépművészeti és a Nemzeti Galéria eleget tett ilyen kéréseknek?

Kell egy fontos distinkciót tenni, a letéti státuszú műtárgyak soha nem lehettek vitatottak, ami letét, az visszajár, de vajon mindig letéti státuszról van szó? Magyarországon részleges kárpótlás valósult meg, az is kárpótlási jegyben, így természetben senki nem kaphatott vissza értéket, az államosított műtárgyak nem adhatók vissza, mint mondtam, a letétek igen. Vannak olyan ügyek, amelyek nem letétesek és nem bizonyítható egyértelműen az állami tulajdon, ott is vissza kell adni az értékeket, mi magunk is tettünk már ilyet.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter