Orbán Viktor a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésén

A kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik

 

A kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik, maga az Európai Unió is vonakodik egyértelműen elítélni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésén, a Rákoskeresztúri új köztemetőben.

Ma már nem szokás emlegetni, hogy a kommunizmus – akárcsak a nemzetiszocializmus – a 20. században “a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot”, ám “a tőrőlmetszett nyugati gondolat végül nekünk, közép-európaiaknak lett kényszerű osztályrészünk”. Eközben a Nyugatnak a kommunizmus megmaradt színtiszta elméletnek, “kéretlen világboldogítók bizsergető szellemi izgalmának” – fogalmazott a kormányfő a köztemető 297-es parcellájánál lévő látogatóközpontban.

Hozzátette, a magát haladónak tartó nyugati értelmiség sok tagja, művészek, írók, politikusok lelkesedve dicsérték a népirtó kommunista diktatúrát. Nehéz elhinni, hogy nem volt nyilvánvaló, a szovjetek rabszolgamunkára viszik azokat, akiket osztályellenségnek vagy bármely okból veszélyesnek gondolnak – mondta Orbán Viktor.

Kiemelte, hogy

az EU is vonakodik egyértelműen elítélni a kommunizmus bűneit,

amit a 21. században nem magyarázhat és nem menthet a baloldali pártszimpátia vagy pártbarátság.

Mindez arra vezethető vissza – magyarázta -, hogy míg a nácizmus bűnei felett ítéletet mondott a nemzetközi katonai bíróság, addig a kommunizmus bűncselekményeiről a rendszer bukása után a szabad világ képviselői nem hirdettek hasonlóan szigorú ítéletet.

 

Szerinte Európának ma nem véletlenül rossz a lelkiismerete, amikor a kommunizmus bűneiről van szó.

Közép-Európában azonban “még negyedszázad elteltével is emlékszünk, milyen a zsarnokság, amely ott van mindenhol” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Szavai szerint a kommunizmus velünk élő múlt,

“úgy tartozik hozzánk, mint egy régi heg, amely a gyógyulás után is időről időre sajogni kezd”.

Mint fogalmazott: a 298-as, 300-as és 301-es parcella olyan “időkapszulák kódszámai”, amelyek magukba zárták a kommunista diktatúra brutalitását. Olyanok nyugszanak ezekben, akiknek még az emlékét is el akarták törölni a kommunisták, ahogyan feledésre ítélték azokat is, “akiket felszívott a Gulág szigetvilága” – mondta.

 

Az emléknap azonban a bizonysága annak, hogy a kommunista diktatúra bűnei nem évülhetnek el soha – tette hozzá.

“Ma Magyarországon szabadságban és biztonságban élünk, van magunk választotta, reménnyel kecsegtető jövőnk, szemben a diktatúrával, amelyben csak lefojtott életerők voltak és bedeszkázott égbolt” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a magyarok megértették, csak akkor lehetnek szabadok, ha soha többé nem mondanak le a szuverenitásukról.

 

Mint mondta, “csak akkor lehet jövőnk, ha az egyszerre szabad és magyar, csak a szabad magyarok országának van jövője”. Ezért – tette hozzá – “a kommunista és fasiszta kígyótojásokat mindig kellő időben össze kell törnünk”.

A megemlékezésen Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke méltatta, hogy az új köztemetőben lévő gyászpark gondozása a Nörihez került, korábban ugyanis – fogalmazott – a sokféle magánkezdeményezés megbontotta az egységes elgondolás lehetőségét. A hősi halottak emléke otthont kapott – mondta.

Szorgalmazta egyúttal, hogy

a következő generációkkal is ismertessék meg a szabadságharcosok által megélteket.

Arról is megemlékezett, hogy az 1945 utáni években ki kellett törölni az emlékezetből a magyar múlt jó, nemes és áldozatos részét is, aminek következménye lett például számos elhanyagolt első világháborús emlékmű. A volt kormányfő kiemelte ugyanakkor, hogy a mostani kabinet nagy figyelmet fordít ezek felújítására.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója köszöntőjében azt mondta, a köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája a nemzeti emlékezet, a nemzeti gyász színhelye, az 1956-os forradalom és szabadságharc mementója, a 17 nemzeti emlékhely egyike.

A főigazgató hangsúlyozta: a 297-es parcellában felépült látogatóközpont – amely a szomszédos 298-as, 300-as, 301-es parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be – minden tekintetben megfelel a 21. század elvárásainak, és nagy szükség is volt rá, mert az idelátogatók vajmi keveset tudhattak meg történelmünknek erről a részéről.

A látogatóközpont legfontosabb küldetése ezért éppen az, hogy megfelelő tartalommal megnyugtatóan tisztázza a bonyolult jelentéstartalmakat hordozó parcellák és benne nyugvók történetét – tette hozzá.

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.