A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyokra és kényszermunkásokra emlékeztek Kecskeméten.

A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyokra és kényszermunkásokra emlékeztek Kecskeméten.

A GULÁG-GUPVI Emlékév keretében február 24-25-én középiskolásoknak
szervezett kétnapos workshopot és diákkonferenciát tartottak
Kecskeméten. Az eseményen a fiataloknak meghirdetett pályázatok
nyertesei mutathatták be pályamunkáikat és találkozhattak tudományos
intézetek kutatóival.
Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért
felelős helyettes államtitkára a rendezvény zárszavában elmondta, ha
Magyarország a 21. században sikeres ország szeretne lenni,
szükséges nemzeti önképének feltárása, újragondolása, nem egy
esetben átformálása. A Kormány alapvető célja a reális nemzettudat
kialakítása és annak megismertetése a Kárpát-medencében és külföldön
egyaránt. Ennek érdekében “A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok
és kényszermunkások emlékéve meghirdetéséről” szóló kormányhatározat
2015-öt emlékévvé nyilvánította. A célkitűzések minél teljesebb
megvalósítása érdekében az emlékév 2017. február 25-éig meg lett
hosszabbítva, két nagy záró eleme a Málenkij Robot Emlékpark
megépülése a Ferencvárosi pályaudvaron, valamint a központi emlékmű
a Szabadság téren.

Az államtitkár hangsúlyozta, nagy öröm megtapasztalni, hogy a
fiatalságot érdekli a történelem, foglalkoztatja nemzete és szűkebb
közösségének múltja. A kecskeméti rendezvényen az is
bebizonyosodott, hogy a most felnövekvő generáció nem csupán
“történész-szemmel” tekint a XX. századi magyar történelem eme
tragikus mozzanatára, a GULÁG-ra és GUPVI-ra elhurcoltak sorsára,
hanem az irodalom, a színház és a képzőművészet eszközeivel is
közelít a kényszermunkások emlékezetéhez. Valós és igen gyümölcsöző
párbeszéd vette e rendezvénnyel kezdetét a történelemmel
hivatásszerűen foglalkozó intézmények és a fiatalok között. Olyan
egyedi kezdeményezés ez, amit Latorcai Csaba szerint mindenképp
folytatni érdemes.
Az emlékév célját maradéktalanul elérte: sikerült összekötni a
múltat a jelennel és a jövővel. A magyarság csak akkor gyürkőzhet
neki reménnyel a jövő feladatainak, ha a következő nemzedékek is
tisztában vannak történelmünk meghatározó eseményeivel, és
emlékezetükben őrzik azokat.