Kormányinfó Extra Kovács Zoltán kormányszóvivővel

 

  1. Kormányinfó Extra Kovács Zoltán kormányszóvivővel

A Heti Tv immár második alkalommal a Kormányinfó után külön beszélgetett a kormányszóvivővel. Kovács Zoltán beszélt a Kormányinfón elhangzott témákról, de szóba kerültek más ügyek is.

 

Kovács Zoltán elmondta, a kormány javaslatot tesz azon szervek felé, akik ezt a javaslatot megtehetik hivatalosan, hogy Magyarország lépjen vissza a 2024-es olimpia rendezésére való kandidálástól. A kormányszóvivő szerint azok után, hogy az ellenzék a saját korábbi szavát megszegve fordult szembe az olimpiával, nem maradt más választás. Olyan erkölcsi, optikai pozícióba került volna az ország, ahol gyakorlatilag semmi esélye sem lett volna. Kovács szerint már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is szóvá tette, hogy megdöbbentő, hogy magukat civileknek nevezők, az ellenzéki pártok támogatásával együtt fordulnak szembe egy olyan eszmével, amelyet korábban már támogattak. Tavaly az Országgyűlésben 80%, míg a Fővárosi Közgyűlésben több mint 90% volt a támogatottsága a versenyek megrendezésének, ami gyakorlatilag konszenzust jelentett. Ezt rúgták fel az ellenzéki pártok. Kovács Zoltán szerint nem az a lényeg, hogy az aláírásgyűjtés, az olimpia elleni kampány kinek az érdekében történt, sokkal fontosabb megállapítani – emelte ki a szóvivő, hogy: „a saját érdekünk ellenében történt.” Pedig érdekes lett volna a küzdelem két Góliát ellenében, egy olyan eszme – az olimpiai eszme – érdekében, amit persze mindig is körbevett a politika, de valójában nem a politikáról szól. Kovács külön kérdésre felelte, hogy az a különbség az egykori Fidesz és a Momentum Mozgalom között, hogy a fiatal demokraták nem rombolással indultak, ellentétben ezekkel a mai fiatalokkal a Momentumban, hiszen lerombolták egy nemzet álmát. Nem azt akarták bemutatni, hogy meg lehet csinálni jól, ők inkább a tagadásból indultak. Az ellenzéki pártok meg beleállva ebbe az egészbe egy nemzeti konszenzust árultak el a pillanatnyi politikai haszonszerzés reményéért – tette hozzá Kovács Zoltán.

A nemzetközi cégek által forgalmazott élelmiszeripari termékek, valamint az ugyanazon áruk közti ízkül9önbség ügyében Kovács Zoltán elmondta, ezt sokáig egy mendemondának tekintették, ám jelzések érkeztek arról, hogy ez a valóság. Az Európai Unió illetékes biztosa már jelezte, erre nincsen ráhatása. Innentől kezdve azok a kérdések merülnek fel, hogy miért is van ez, esetleg a helyi ízléshez, szokásokhoz, vásárlóerőhöz igazítják ezek a cégek a termékek beltartalmát. A magyar kormány most egy összehasonlító vizsgálatot indít el, de az már látható, hogy vannak olyan cégek, melyeknek ez tudatos üzletpolitikája. Az üggyel kapcsolatban a kormányszóvivő elmondta, nem a termékek biztonságáról van szó, hiszen fogyaszthatóak, a magyar élelmiszerbiztonsági rendszer átengedte ezeket, amelyik az egyik legszigorúbb Európában, hanem arról van szó, hogy ezekben nem egészen az van, mint Nyugat-Európában. Amennyiben ezeket a feltételezéseket a kormányzati vizsgálat alátámasztja, úgy a kormány mindent megtesz azért, hogy itthon is ugyanazt a minőséget lehessen vásárolni, mint Európában.

A kormányszóvivő a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatban elmondta, zajlik az egyeztetés az Európai Unió illetékeseivel arról, hogy egyáltalán van-e joga Magyarországnak egy ilyen típusú beruházást indítani. A külügyi tárca apparátusának a feladata, hogy bizonyítsa be, ez a projekt kivitelezhető, nem sérti az EU jogát és alapszabályait, mert egy olyan kereskedelmi útvonalat építhet ki, amelyik ma még nem tartozik a preferált kereskedelmi folyosókhoz, de a jövőben igencsak oda kell tartozzon.

Többekben felmerülhet, hogy az Európai Uniónak nagyon sok vitás ügye van Magyarországgal, de Kovács Zoltán szerint a kötelezettségszegési eljárások tekintetében hazánk a középmezőny alján helyezkedik el. Természetesen vannak szimbolikus ügyek, ezeket Magyarország kezdte el bogozgatni, amelyek nemzetközi figyelmet garantálnak. Ezeket direkt politikai érdekek, a magyarok érdekei szempontjából indította el a kormány, ilyen például a határőrizet, a határőrizeti eljárások ügye is, amelyek mára az európai közgondolkodásba is belekerültek.

A kerítéssel kapcsolatban a kormányszóvivő elmondta, ugyan nagyon sokba került, de még így is kevesebbe, mint ha hagyja az ország azt folytatódni, ami sokáig zajlott. Ezek az összegek azért is tekinthetők soknak, mert nem érkezik erre a célra uniós támogatás. A tavasz beköszöntével elindulhat ismét egy nagyobb hullám Európa felé, de nem csak a Közel-Keletről, hanem máshonnan is, ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán szerint Magyarország, ha magyar-szerb határszakasz megerősítésével felkészül, akkor az azt jelentené, hogy egészen más pozícióból lehetne Törökországgal is tárgyalni, ahol a jelenlegi helyzet szerint megakadtak a megbeszélések az EU-val. A magyar álláspont rendkívül következetes, ez annak a fényében kap jelentőséget, ha azt látni, az Európai Unió nem képes megálljt parancsolni erre a problémára. Szavakban és tettekben is kell a szívóhatás ellen lépni, el kell érni, hogy megértessék, nem érdemes elindulni Európába a migránsoknak, mert vissza fogják őket fordítani. A szóvivő szerint az látszik, a mostani multipoláris világban Európa elkényelmesedett, úgy gondolja, hogy pénzzel sok mindent meg lehet venni, ám a helyzet más, igencsak meg kell tudnia védeni magát, az akaratát érvényesíteni kell. Ha Európa nem képes megvédeni a határait, akkor hogyan tudna a globális kihívásoknak megfelelni – kérdezte Kovács Zoltán.

Európa több országában, így Németországban is választások lesznek, ezzel kapcsolatban a kormányszóvivő elmondta, Magyarország nem szól bele más országok belügyeibe, ezt persze fordított esetben is elvárja. Azonban az országunkat érintő ügyekben mindig is meg fog szólalni a kormány, főleg a migráció ügyében. Németországban a tettek szintjén már vannak biztat jelek, de természetesen a felfogásbeli különbségek megmaradnak, még akkor is, ha ezek egy része itt csapódik le.  Vannak viták például a migrációról, a gazdaságról, Európa jövőjéről, ezekbe a kormány beleáll, lefolytatja, nem kell szégyenkezni a magyar álláspont miatt. Kovács Zoltán ezt képviselte már többször is itthon és külföldön egyaránt, most májusban például egy jelentős izraeli sajtóklub is meghívta, hogy ott ismertesse a magyar terveket, elképzeléseket.

A magyar külügyminiszter ausztráliai látogatásával is kapcsolatban Kovács Zoltán elmondta, a magyar külpolitika egy szemléletváltáson megy keresztül,mindenhol a magyar érdekeket képviselve, ennek köszönhetően már rég volt ilyen jelentős mozgástere a magyar külügyi tevékenységnek, mint most. Ennek egyik fontos része az innen elszármazott magyarok közösségeivel való kapcsolattartás. Ausztráliában és Új-Zélandon is egy jelentős magyar közösség van, kiemelten fontos, hogy a közszolgálati média is már jelen van a térségben. Fontos a nemzettudat ügye a határainkon innen és túl egyaránt, mert a magyar fiatalok körében ez meggyengült. Pedig mennyire fontos, hogy lassan egymillió magát magyarnak gondoló ember kaphatta vissza azt az érzést, hogy a nemzetéhez tartozzon. A kettős állampolgárság senkinek az érdekét nem sértette, pedig hosszú ideig rémisztgették a környező országok és Európa közvéleményét ezzel. Fontos lépés, hogy nem csak országban, hanem nemzetben gondolkodik a kormányzat, az ország, a különböző intézkedések minden magyar állampolgárnak a rendelkezésére állnak. Magyarország más utat választott, valahol a migrációval szeretnék megoldani a demográfiai problémákat, nálunk az a cél, hogy minden magyar állampolgár olyan lehetőségekhez jusson, hogy minél hamarabb vállalhasson gyermeket, alapíthasson családot. Csak egy példa: még soha nem volt ilyen magas a házasságkötések aránya, mint az elmúlt évben és soha nem született ennyi gyermek a rendszerváltoztatás óta. Kovács Zoltán szerint azért ez nem jelenti azt, hogy ha valaki valóban menekültként érkezik Magyarországra, azt ne tehesse azt meg. A magyar menekültügyi szabályok mindig is nagyon szigorúak voltak, de minden évben nagyon sok, több száz embert fogadott be Magyarország, tavaly is háromszáz fölött volt azoknak a száma, akik menedéket kaptak. A magyar kormány preferálja az üldözött keresztényeket, az ő sorsukról valamilyen okból nagyon keveset beszél ma a világ. Magyarország a helyszínen nyújt segítséget azoknak, akik maradni akarnak, erre próbáljuk rábírni is őket, de itthon is igyekszünk mindent megtenni.

Breuer Péter