A HetiTV reggeli hírei 2017,02,17-én

A HetiTV reggeli hírei 2017,02,17-én

A magyar polgárok biztonsága érdekében korlátozni fogják a Magyarországra érkező illegális bevándorlók szabad mozgását – jelentette ki Lázár János arról a négy törvényből álló javaslat kapcsán, melyet a kormány kedden nyújtott be az Országgyűlésnek.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 78. Kormányinfón közölte, eddig azok, akik átjutottak a határon, nem zárt táborokba kerültek, hanem szabadon mozoghattak vagy akár el is hagyhatták az országot – emlékeztetett. Mivel ez Nyugat-Európában komoly biztonsági kockázatot jelentett, a kormány arra jutott, hogy több törvény módosítását kezdeményezi.

“HA A BEVÁNDORLÁS ÁLTAL OKOZOTT VÁLSÁGHELYZET VAN ÉRVÉNYBEN, AKKOR SPECIÁLIS ESZKÖZÖK VEHETŐK IGÉNYBE.”

A tárcavezető elmondta, abban az esetben, ha a bevándorlás által okozott válsághelyzet van érvényben, – ahogy jelen pillanatban is – akkor speciális eszközök vehetők igénybe. Aki betartja a szabályokat, annak a határátlépési pontnál be kell adnia a kérelmét, majd a kérelem elbírálásáig ott kell maradnia a határátlépési pontnál, amely két-háromszáz fő befogadására alkalmas. Aki olyan döntést hoz, – szabálysértést elkövetve – hogy a fizikai határzárt áttöri, azt a rendőrség őrizetbe veszi és visszaviszi a határra, és az itt lévő zónákban kell várnia addig, amíg a magyar állam dönt az ügyéről. Eddig négy hét várakozás után automatikusan be kellett őket engedni az országba, erre mostantól nem kerül sor – hangsúlyozta a miniszter.

Fotó: fidesz.hu

A menekültkérelmek elbírálásával kapcsolatban Lázár János azt mondta, a bíróság alkalmat kap arra, hogy személyes megjelenés nélkül is le tudja folytatni a tárgyalást telekommunikációs eszközök segítségével.
Az is érdemi változás, hogy már nem csak a határtól számított 8 kilométeren belül fogja a magyar rendőrség megállítani és a határhoz visszakísérni az illegális bevándorlókat, hanem bárhonnan az országból – fogalmazott. Hozzátette, az Európai Bizottság más országban is alkalmaz ehhez hasonló módszereket.

A tárcavezető beszélt arról is, az Európai Unió Bel-és Igazságügyi Tanácsa arról döntött, hogy egységes elektronikus felügyeleti rendszert hoz létre azok számára, akik harmadik ország állampolgáraként lépik át a schengeni határt, tehát az Európai Bizottság célja, hogy központosítsa az ő beléptetésüket, elvegye a hatáskört a tagállamoktól. Közölte: Magyarország – több más országgal együtt – tiltakozik ez ellen, egyrészt mert a kormány 2010 óta minden olyan törekvés ellen fellép, amely szuverén jogot sért; másrészt azért is, mert ez a határon túli magyarokat is hátrányosan érintheti.

A másik olyan EU-s javaslat is a határátlépést fogja befolyásolni, mert bármely európai uniós állampolgár, aki kilép schengenből vagy belép schengenbe, annak regisztrálnia kell. Ez két ok miatt problémás: az egyik, hogy óriási határforgalmat, akár torlódásokat is generálhat; a másik, hogy a határrendészeti szervek számára is óriási kihívást jelenthet az akár többmilliós gépjárműforgalom – húzta alá.

A magyar kormány a törvényjavaslatokkal tehát arra törekszik, hogy meg tudjuk védeni magunkat és a magyar határokat – összegezte Lázár János.

A Heti Tv több kérdésére is válaszolt Lázár János a 78. Kormányinfón
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 78. Kormányinfón több komoly témáról is beszélt, majd kérdésekre válaszolt, így a HETI Tv is több ügyben várta a miniszter válaszait.

Elsőként a vadhús áfájának a csökkentéséről volt szó, miután Lázár János a Kormányinfón már beszél a halról, hasonló összefüggésben. A miniszter válasza szerint egyelőre csak a halakról van szó, mégpedig az egészséges táplálkozás erősítése érdekében.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy Magyarországgal miért nem kötött hasonló védelmi szerződést Németország, mint Csehországgal és Romániával. Lázár János válaszában azt mondta, erről elsősorban a németeket kell megkérdezni, ő mindenesetre információért fordul Simicskó István honvédelmi miniszterhez.

A hétvégén megrendezett szélsőjobboldali felvonulással kapcsolatos kérdésre Lázár János azt mondta, a rendőrség biztosította, engedélyezte a rendezvényt, azért, mert jogalkalmazó a testület, nem pedig jogalkotó. Az eddigi tapasztalatok alapján, ha a rendőrség nem engedélyezi ezt a rendezvényt, úgy a bírósághoz fordultak volna a szervezők, amely a szólásszabadság védelme cím alapján biztosan engedélyezte volna. Itt a kormánynak az a véleménye, hogy a szólás- és véleményszabadság nem előzheti meg az emberi méltóság védelmét, ám a jelenlegi gyakorlat szerint a bíróságok a szólás- és véleményszabadságot előrébb sorolja. A belügyminiszter a kormánynak beszámolt a rendezvényről, amin jóval kevesebben vettek részt, mint az eddigieken, bár azt kiemelte a miniszter, hogy ha csak egy ember sérti meg mások emberi méltóságát, az sem elfogadható.

Ennek kapcsán Lázár János elmondta, Orbán Viktor beszámolt a Mazsihisz elnökével, Heisler Andrással történt találkozójáról, ahol megerősítette a zsidó szervezet vezetőjének tett ígéreteit a jogi szabályozás átgondolására. A miniszterelnök a találkozó után utasítást adott arra is, hogy a leégett zuglói zsinagóga felújításához, a kormányzati segítséghez a megfelelő összeget teremtsék elő. Mindezek kapcsán azt is elmondta Lázár János, hogy azt azért nem szabad elfeledni, ma Magyarországon szabad a vallásgyakorlás, nem kellenek olyan komoly biztonsági intézkedések egy péntek esti imához, mint például Nyugat-Európa több országában.

A szélsőjobboldali vonulás kapcsán a Heti Tv kíváncsi volt a miniszter magánvéleményére arról, hogy ott az egyik parlamenti párt képviselőit is lehetett látni. Lázár János szerint ez mutatja meg, mi a különbség a szavak és a tettek között.
A Heti Tv rákérdezett a keletei nyitással kapcsolatos kormányzati álláspontra. Lázár János szerint Magyarországnak már geopolitikai szempontjait is figyelembe véve, mind Nyugat, mind Kelet irányába is jó kapcsolatokat kell fenntartania. Mindezt úgy, hogy nem csak megadja, de el is várja a tiszteletet.

A népességszám alakulásával kapcsolatban a kancelláriaminiszter elmondta, bár némi pozitív elmozdulás tapasztalható, de tudomásul kell venni, egy elöregedő ország Magyarország. Mindezek ellen egy átgondolt családtámogatási rendszer kialakításával lehet küzdeni, mint a CSOK, a párok gyerekvállalási támogatása vagy éppen az anyák visszavezetése a munka világába. Pozitívumként lehet felhozni, a legutóbbi ifjúsággal kapcsolatos kutatás azt mutatta ki, a fiatalok családban szeretnének élni. Mindezek mellett azért is tenni kell, hogy ne csak a születések száma növekedjen, hanem a halálok száma csökkenjen, ehhez az egészségügyi ellátórendszeren kell javítani.

Végül az OLAF jelentés kapcsán felmerült 59 milliárd forint visszafizetésével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy Magyarország elfogadja-e ezt a döntést, vagy esetleg tárgyalások útján megpróbálja-e ennek a csökkentését, a miniszter azt mondta, még gondolkodnak ezen. Felmerült ugyan, de ebben az esetben egy egészen másról, súlyos büntetőügyről van szó, ahol nem nagyon lehet helye az alkunak.

Egyhangúlag támogatta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség, hogy a jelenlegi köztársasági elnök, Áder János legyen ismét a kormánypárti képviselőcsoportok jelöltje az államfői posztra. Az elnökválasztás várhatóan március 13-án lesz a parlamentben, de az erről szóló végleges döntést Kövér László házelnök hozza majd meg – közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtöki végzésében elutasította a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 beadványát, amelyben a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél a február 20-ára tervezett sztrájk miatt a még elégséges szolgáltatások megállapítását kérték a bíróságtól. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy a szakszervezet kérelme idő előtti, ugyanis még zajlanak a bértárgyalások a munkáltatóval. A bírósági döntés tükrében az érdekképviselet a február 20-ára meghirdetett sztrájkot nem tudja jogszerűen megtartani.

Az LMP társelnöke szerint a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban is folytatódik a korrupció Magyarországon, csak ötszörös szorzóval. Hadházy Ákos olyan Békés megyei, összesen 17 milliárd forintos uniós programokra hívta fel a figyelmet, amelyeket egy korábbi lopássorozat folytatásának titulált. Az ügyet Simonka György fideszes képviselőhöz is kötötte, mondván: a politikus unokatestvére is vezette korábban azt a Dél-Békési Mezőgazdasági Termelőkért Alapítványt, amely “3 milliárd forintot tett el, gyakorlatilag a semmire”, de a fideszes politikushoz kapcsolódó céghálókból ismerhető emberek is feltűntek a projektek körül.

A Gulágra elhurcolt, illetve a Szovjetunióban meghurcolt zsidóságról tartottak konferenciát az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a Szovjetunióban élő vallásos zsidókról szólva ismertette: a sztálini rendszer tiltott mindenféle vallást, a zsidó vallás gyakorlását pedig olyan praktikus tilalmak is ellehetetlenítették, mint például a kötelező szombati munkavégzés vagy a gyermekek vallási oktatásának és körülmetélésének a tilalma. Aki pedig szembeszegült e tilalmakkal, az könnyen a Gulágon találhatta magát.

BKK-info Külpolitika:

A Trump-Netanjahu találkozó után a The Jerusalem Post megjegyzi, figyelmen kívül hagyva Trump óvatos intelmét a településpolitikát illetően, Naftali Bennett oktatási miniszter, a telepeseket támogató Zsidó Otthon párt elnöke kijelentette, hogy ez “egy korszak vége”, most leengedik a palesztin és felvonják az izraeli lobogót. “A miniszterelnök erőt és bátorságot mutatott, és erősítette Izrael biztonságát.” Miri Regev kulturális miniszter, a Likud politikusa úgy fogalmazott, hogy az amerikai-izraeli kapcsolatok és a ciszjordániai építkezések befagyasztásának egyaránt vége. Gilad Erdan közbiztonsági miniszter is dicsérte Trumpot az új megközelítés miatt, és sürgette, hogy helyezzék a palesztinokat nyomás alá a konfliktus mihamarabbi rendezése céljából.

Hosszabb távon vissza fog térni a napirendre a kétállami megoldás, vagyis a palesztin állam

megteremtésének kérdése, még ha Netanjahu és Trump találkozóján egy új, átfogó közel-keleti békekezdeményezésre került is a hangsúly – vélekedtek a baloldali Háárec című újság által megkérdezett elemzők a két vezető washingtoni találkozóját értékelve. Az egyik szakértő, Barak Ravid úgy fogalmazott, hogy a sajtótájékoztató “belső ellentmondásaiból mindennél világosabban kiderült”, hogy Trump és emberei “legjobb esetben is csak igen korlátozottan ismerik” az izraeli-palesztin konfliktust, és nagyon messze vannak az összefüggő stratégia kidolgozásától. Egy másik elemző, Hemi Salev szerint Netanjahu teljes joggal mosolygott elégedetten az újságírók előtt, hiszen még soha nem fogadták ekkora tisztelettel a Fehér Házban. Salev úgy látja, az is örömmel töltheti el az izraeli kormányfőt, hogy Obamával szemben Trump szinte semmit sem tud a közel-keleti viszályokról, és így ő határozhatja meg az amerikai elnök tudásának alapjait.

A baloldali Cionista Unió vezetője, Isaac Herzog „sajnálatosnak és kínosnak” találta, hogy Netanjahu is belement a kétállamiság elvetésébe. Az ellenzék vezetője szerint az izraelieknek van félnivalójuk az egyállami megoldástól, hiszen az már nem zsidó állam lenne. A szintén baloldali Erel Margalit szerint is lényegében eldőlt a kérdés, “a szélsőjobb győzött és Izrael vesztett” a Trump-Netanjahu találkozóval, a zsidó államnak nagy árat kell majd fizetnie a kétnemzetiségű állam létrejöttével.

A tavaszi francia elnökválasztás konzervatív jelöltje, Francois Fillon felesége állítólagos fiktív parlamenti állásai miatti kirobbant botrány jelentősen megváltoztatta a jelöltek közti erőviszonyokat, s még soha annyian nem voltak bizonytalanok két hónappal az első forduló előtt, mint jelenleg – derül ki a Le Monde című napilap csütörtök délutáni számában megjelent felmérésből. Ha most tartanák az elnökválasztás első fordulóját továbbra is Marine le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke végezne az élen 26 százalékkal. Az első fordulóban 23 százalékkal második helyre várt Emmanuel Macron, a szocialista kormány korábbi gazdasági minisztere két százalékpontot javított az elmúlt hetekben, s közel nyolcat december óta, annak ellenére, hogy a francia sajtó egyre hangosabban követeli a választási programot a centrista jelölttől, amit március elejére ígér csak. Fillon 18,5 százalékon áll, így nem jutna be a második fordulóba.

A tűzszünet betartásán őrködő orosz-iráni-török munkacsoport létrehozásáról állapodtak meg Asztanában. Szergej Versinyin, a tárca közel-keleti és észak-afrikai főosztályának vezetője közölte, hogy a csoport a tűzszünet megőrzésén és megerősítésén dolgozik majd, és közreműködik a szemben álló felek közötti bizalom megteremtését segítő intézkedések kidolgozásában.

Az Egyesült Államok kész együttműködni Oroszországgal olyan ügyekben, amelyek az amerikai nép érdekeit szolgálják – jelentette ki Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. Olyan esetekben, amikor nem értünk egyet, az Egyesült Államok fel fog lépni a saját és szövetségesei érdekei védelmében – tette hozzá az új amerikai külügyminiszter, aki a G20-csoport külügyminiszteri találkozójára utazott Bonnba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a találkozó után elmondta: “pragmatikus, üzleti jellegű” megbeszélést folytatott amerikai kollégájával.

Legalább 55 ember életét követelte egy pokolgépes merénylet, amelyet Bagdad déli részében fekvő Hajj as-Surta nevű kerületben követtek el. Az autóba rejtett pokolgép egy forgalmas utcán robbant fel, amely mentén számos műhely és használtautó-kereskedés található. Névtelenséget kérő helyi

tisztségviselők szerint a támadás az autókereskedőket célozta. Egy helyi orvos szerint a sok kritikus állapotban lévő sebesült miatt félő, hogy a halálos áldozatok száma még növekedhet.

Gazdaság:

A kormány hosszabb távon azt szeretné elérni, hogy tovább mérsékelje a munkát terhelő járulékokat, adókat, a kormánynak a munkaadók és munkavállalók szervezeteivel tavaly novemberben kötött 6 éves megállapodása 2022-ig további jelentős járulékcsökkenést fog eredményezni – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály kiemelte: a kabinet szerdán egy olyan beszállítói program elindításáról tárgyalt, amely azt célozza meg, hogy a következő években a magyar nagyvállalatok, illetve az itteni multinacionális cégek képesek legyenek jelentős számú magyar kis- és középvállalkozást (kkv) bevonni a beszállítói hálózatukba, és lehetőség szerint ezeket a kkv-kat a nemzetközi piacra is kivinni, ott sikerrel szerepeltetni.

Róma és Milánó városközpontját is a járműveikkel tüntető taxisok blokádja bénította meg csütörtökön, akik az utasszállítás liberalizálása, többek között az Uber internetes fuvarmegosztó szolgáltatás engedélyezése ellen tiltakoznak. Rómában a hajnali órák óta üresen állnak a repülőterek és vasútállomások taxiállomásai, az utasok hiába várakoznak. A római taxisok autóikkal együtt ellepték az olasz főváros belvárosát, komoly közlekedési torlaszt okozva. Taxisor blokkolja a római szenátus épülete körüli utcákat is.

Sport:

A nyáron csatlakozik a bajnoki címvédő Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatához Anne Mette Hansen, a dán válogatott jobbátlövője. “Ez a világ egyik, ha nem a legjobb csapata. Nagyon örültem a megkeresésnek, sok jót hallottam a győri szurkolókról. Alig várom már, hogy pályára léphessek, biztosan fantasztikus élmény lesz” – mondta videóüzenetében a 2013-ban világbajnoki bronzérmes, 2012-ben junior-világbajnok átlövő. Görbicz Anita, a gárda 33 éves klasszisa további két évvel meghosszabbította az idény végén lejáró szerződését, s újabb egy évig marad az együttesnél a válogatott kapusa, Kiss Éva.

Időjárás:

Pénteken többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, hajnalban, reggel elszórtan ónos eső, délután eső várható, északkeleten pedig havazás, ónos eső valószínű. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, de péntek délután több helyen megélénkül az északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és -7 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken általában -1 és +5 fok között várható, de nyugaton 6-7 fok is lehet.

És vágül egy érdekesség:

Hetven százalékkal csökkenhet az évszázad végéig a hó mennyisége az Alpokban és akár egy hónappal is megrövidülhet a síszezon a klímaváltozás miatt – állapították meg svájci kutatók. A klímakárosító anyagok kibocsátásának csökkentése nélkül csak a 2500 méternél magasabban fekvő területeken lesz a síeléshez elegendő természetes hó. Az Alpokban több területen is az elmúlt 150 év leggyengébb hóhozamát mérték decemberben – mondta Christoph Marty, a davosi Hó- és Lavinakutató Intézet (SLF) munkatársa. A klímaváltozási modellek többsége ugyanakkor a század vége felé a téli csapadék mennyiségének enyhe emelkedését jelzik. “Kutatásaink szerint azonban a csapadék az ezzel párhuzamosan növekvő hőmérséklet miatt nem hó, hanem eső formájában fog hullani” – tette hozzá Marty.