A HetiTV reggeli hírei 2017.02.08

A HetiTV reggeli hírei 2017.02.08

Felébresztették az olasz orvosok a mesterséges kómából a veronai buszbaleset egyik súlyos, égési sérüléseket szenvedett sérültjét, akinek állapota stabil, a bőrátültetést követően fokozatosan javul és lehet vele kommunikálni – mondta Szijjártó Péter. A veronai kórház és a budapesti Honvédkórház orvosai – egyeztetést követően – úgy döntöttek, hogy az égési sérült átkerülhet az intenzív osztályról a súlyos sérültek osztályára. Egyelőre nem tudni, hogy a sérült mikor lesz szállítható állapotban – jelezte a miniszter.

Mindenkinek felelőssége és kötelessége a jelenlegi értékválságot valamilyen módon megfordítani – mondta Soltész Miklós az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Szochnut – The Jewish Agency for Israel által Arany Jeruzsálem címmel rendezett fotókiállítás megnyitóján. Az államtitkár hangsúlyozta: hiba kétségbe vonni több ezer év hitét, vallásosságát, ahogyan nagy hiba kétségbe vonni három nagy világvallás egyikének-másikának jelenlététét a szent városban, Jeruzsálemben. Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete azt mondta: Izrael fővárosa a zsidók számára Jeruzsálem, ez a város a zsidó élet központja, és jó lenne, ha ezt a nemzetközi közösség is elfogadná.

 

A Fidesz szerint a szocialisták tagadják a nyilvánvalót, hogy minden idők legnagyobb korrupciós botrányában, a 4-es metróberuházás elcsalásában a felelősség a Medgyessy-, a Gyurcsány-, a Bajnai-kormányokat és a Demszky Gábor-féle MSZP-SZDSZ-es főváros vezetést terheli. Hidvéghi Balázs ezt arra reagálva közölte, hogy Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő a 4-es metró beruházásáról szóló vizsgálati jelentés több pontjának pontosítását kérte az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatójának küldött levelében.

 

Schmuck Erzsébet, az LMP elnökségi tagjaként előzetesen nem tudott arról, hogy Hadházy Ákos, a párt társelnöke részt vett azon az ellenzéki tanácskozáson, amelyről először a DK elnöke beszélt szombaton. Schmuck Erzsébet azt mondta: pártja elnöksége a szerdán kezdődő többnapos tanácskozásán vitatja meg a kérdést. Az LMP frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy az LMP kongresszusa második alkalommal is megerősítette januárban: a párt önállóan indul a 2018-as választáson és mind a 106 egyéni körzetben saját jelöltet állít.

 

Március 1-jétől Maruzsa Zoltán tölti be a köznevelésért felelős helyettes államtitkári pozíciót, elődje, Sipos Imre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója lesz. A kormányzat folytatja az oktatás 2013-ban megkezdett átalakítását, amelynek eredményeként jelentősen nőttek az oktatásra fordított források, ez az összeg tavaly már elérte a 2000 milliárd forintot.

 

Külpolitika:

 

Nem szűnnek a harcok a szemben álló felek között a kelet-ukrajnai fronton, az oroszbarát szakadárok lakott területeket lőnek tiltott nehézfegyverekkel és harckocsikból, a támadások következtében egy 15 éves fiú életét vesztette. Közben Eduard Baszurin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője kedden a DAN szakadár hírügynökség szerint arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napban két szakadár fegyveres vesztette életét és egy sebesült meg az ukrán fegyveres erők támadásaiban.

 

Az ukrajnai válság megoldásán fáradozó négyhatalmi, úgynevezett normandiai formátumú találkozók felújításáról állapodott meg telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár, egyben sürgették egy azonnali tűzszünet megkötését. A Kreml sajtószolgálata szerint a két vezető megállapodott, hogy fokozzák diplomáciai erőfeszítéseket az ukrajnai válság békés rendezése érdekében. Ennek érdekében az Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország alkotta normandiai formátum külügyminiszterei és a vezetők tanácsadói hamarosan összeülnek, majd a helyzet megvitatását csúcsszinten folytatják.

 

Az izraeli parlament elfogadta azt a törvényt, amely visszamenőleg jogszerűnek nyilvánítja mintegy négyezer, palesztin magánterületen lévő ciszjordániai telepesotthon felépítését. Izrael főügyésze kijelentette, hogy alkotmányellenes döntésről van szó. A zsidó telepeseket támogató koalíciós partner Zsidó Otthon nagy erővel támogatta a törvény elfogadását, miután az izraeli hatóságok a múlt héten 330 telepest lakoltattak ki az Amóna nevű, törvénytelenül létrehozott ciszjordániai zsidó faluból.

 

Keddre virradóra harmadik éjjel voltak, immár egyre nagyobb mértékű zavargások Párizs egyik északkeleti elővárosában, Aulnay-sous-Bois-ban, ahol egy rendőr ellen eljárás indult, mert egy utcai igazoltatás közben gumibottal „megerőszakolt” egy fiatalembert. A helyi ügyészég tájékoztatása szerint a bántalmazott 22 éves férfinak igazságszolgáltatást követelő több száz családanya békés esti tüntetése után randalírozók több tucat kukát és gépkocsit felgyújtottak. A kisvárosban megerősítették a rendőri készültséget – egyebek között helikopter köröz felette -, és reggel 24 embert előállítottak.

A bíróság meghallgatta a Trump bevándorlási rendelete mellett és ellene felhozott érveket

Az illetékes San Franciscó-i fellebbviteli bíróság meghallgatta a Donald Trump elnök bevándorlást szigorító rendelete mellett és ellene felhozott érveket, de várhatóan csak napok múlva hozza meg ítéletét a vitatott elnöki rendelet végrehajtását egy hét után felfüggesztő szövetségi bírói döntés ügyében.

   Az Egyesült Államok új, republikánus elnöke január 27-én, egy héttel beiktatása után azonnali hatállyal 90 napra megtiltotta hét, muzulmán többségű ország – Szíria, Irak, Irán, Szudán, Líbia, Szomália és Jemen – állampolgárainak beutazását, határozatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását, és 120 napra befagyasztotta a teljes amerikai menekültbefogadási programot. A terrorizmus veszélyére hivatkozó rendelet bírálatok özönét váltotta ki az érintett muzulmán országok és a nyugati szövetségesek részéről, amerikai jogvédő csoportok pedig tömegesen igyekeztek jogsegélyt nyújtani a szerintük alkotmányellenes tilalom miatt feltartóztatott beutazóknak.

   A rendelet végrehajtását James Robart seattle-i szövetségi bíró, múlt pénteken felfüggesztette, mire a Trump-kormányzat fellebbezést nyújtott be, és az intézkedés újbóli bevezetése mellett érvelt. Robart bíró döntéséhez később peres félként csatlakozott két szövetségi állam: Washington és Minnesota. A fellebbviteli bíróság keddi ülését nyilvános jogi viták, beadványok és utcai tiltakozások előzték meg, miközben az elnök Twitter-üzenetekben szögezte le, hogy kitart döntése mellett, és a rendeletet ismét érvénybe kell léptetni. Ezt az álláspontot képviselte kedden a bírák előtt az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadója is.

   A háromtagú – Michelle Friedland kaliforniai, William Canby arizonai és Richard Clifton, hawaii bíróból álló – fellebbviteli bíróság nyilvános telekonferencia útján tette fel kérdéseit és hallgatta meg a felek érveit. A hangban közvetített tárgyalást az AP hírügynökség szerint százezrek követték figyelemmel a világháló videomegosztó és közösségi oldalain, valamint a nagy amerikai tévécsatornák és hírportálok honlapján.

   A kormányt August Flentje, az igazságügyi tárca különtanácsadója képviselte, aki leszögezte: az elnöki rendeletben a beutazások „időleges szüneteltetéséről” van szó, olyan országokból, amelyeket „a legutóbbi elnök”, vagyis Barack Obama különleges kockázatot jelentő államokként tartott számon. Állítása szerint Trump elnöknek hatalmában állt ilyen döntést hozni.

   A bírák ugyanakkor azt firtatták, vajon vannak-e bizonyítékok arra, hogy az érintett hét ország valóban biztonsági kockázatot jelent, s az egyik bíró megjegyezte: ha Obama elnök a szóban forgó országokat biztonsági szempontból kockázatosnak minősítette, akkor meghozta a szükséges intézkedéseket is, vagyis vízumkötelezettséget vezetett be, ez pedig eleve lehetővé teszi a kormánynak a beutazók ellenőrzését. A három bíró megkérdezte: vajon az elnöki rendelet a muszlimok kitiltását irányozza-e elő? Ez ugyanis – mint azt a szintén keresetet benyújtó Washington állam képviselője is állítja – alkotmányellenes lenne. „Az elnöki rendelet nem erről szól” – szögezte le Flentje. Később, a meghallgatás vége felé, még egyszer hangsúlyozta: ha muszlimokat tiltanának ki az Egyesült Államokból, az valóban alkotmányellenes lenne, de az elnöki rendeletben szó sem esik muszlimokról.

   A bírák a keresetet benyújtó két szövetségi állam jogi képviselőjének is kemény kérdéseket tettek fel. Washington és Minnesota állam képviselőjétől megkérdezték például, vajon James Robart seattle-i bíró – Seattle városa az északnyugati Washington államban van – nem lépte-e túl a hatáskörét. Az államokat képviselő jogász, Noah Purcell kitérő választ adott, és az elnöki rendelet értelmezése körüli jogvitákat hozta fel.

   Jogászok és elemzők – például az amerikai közszolgálati rádió (NPR) jogi szakértője – szerint sokat elárult a bírák hozzáállásáról, hogy egyikük megkérdezte a keresetet benyújtó államok képviselőjét, vajon hány muszlimot is érintene ez az elnöki rendelet, amire Purcell nem tudott választ adni. Az egyik bíró némi számolgatás után közölte: a muszlim világ kevesebb mint 15 százaléka lenne érintett.

   A meghallgatás végén a kormányzat képviselője azt hangsúlyozta: „Különös lenne, ha a bíróság néhány újságcikk alapján döntene az elnöki hatáskörről a bevándorlás és a nemzetbiztonság ügyeiben.”

   A fellebbviteli bíróság szóvivője, David Madden közlése szerint a bírák valószínűleg a hét végére hozzák meg döntésüket.

   Közben a republikánus kormányzó vezette Maryland állam is csatlakozott az elnöki rendeletet elutasítókhoz, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű szervezet pedig – más szervezetekkel együtt – egy New York-i szövetségi bíróhoz benyújtott keresetben azt kérte, kényszerítsék ki a kormánytól azoknak a nevét, akiket az elnöki rendelet után a határokon feltartóztattak vagy nem engedtek be az országba.

Klaus Iohannis román államfő a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Pártot tette felelőssé az országban kialakult válságért, és tőlük vár megoldást – derült ki abból a beszédből, amelyet alkotmányos jogaival élve az elnök a parlamenthez intézett. Iohannis szerint joggal háborította fel a tüntetőket az, hogy választási győzelme után a PSD az ország érdekeivel szemben „fontosabbnak tartotta néhány korrupt politikus érdekeit”. „A kialakult helyzetben a vitatott rendelet hatálytalanítása és egy miniszter kínkeserves leváltása kevés, előrehozott választások kiírása pedig túl sok” – jelentette ki az államfő. A PSD-frakció sértésként értékelte a elnök beszédét, és kivonult a teremből.

 

Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek is bíróság elé kell állni a további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt, miután az exelnök és a pártja többet költött el a megengedettnél. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

 

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár kedden Varsóban egyetértett abban, hogy fenn kell tartani az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat. A tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten mindketten Oroszországot tették felelőssé a minszki megállapodások megvalósulásának kudarcáért. A migrációs válság kezeléséről beszélve, Merkel a kiváltó okok orvoslását nevezte az egyik fő prioritásnak. Úgy értékelte: a menekülthullámot kiváltó okok kezelésének egyik módja a válság sújtotta területeken nyújtott humanitárius segítség. Ebben az összefüggésben rámutatott a Lengyelország és Németország által tavaly nyáron elindított, lengyel kezdeményezésű projektre, melynek keretében libanoni iskolákat újítanak fel.

Donald Trump amerikai elnök szerint kormányzatát kettős mérce alapján ítélik meg bírálói, és ezért támadják őt, amiért normalizálni akarja a viszonyt Oroszországgal. Szerinte néhányan ártó szándékkal megpróbálják „a hatalom egy részét elorozni”. Az elnök Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy elnökségét kettős mércével mérik: őt bírálják az Oroszországhoz fűződő viszony javítása miatt, miközben elődje, Barack Obama megállapodást kötött Iránnal, Amerika ellenségével. 

A nemrég Schmidt Mária tulajdonába került Figyelő hetilapnak Lambert Gábor főszerkesztő távozása után új vezetője lesz Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője személyében. A tulajdonosváltás után háromfős szerkesztőbizottság érkezett a laphoz: Lánczi Tamás, L. Simon László és Tallai Gábor vették át a Figyelő szerkesztését. Az eddigi főszerkesztő röviddel ezután távozott a laptól.

 

Iróniával utasította vissza az állítólagos homoszexualitásáról szóló pletykákat a francia elnökválasztási kampány meglepetésembere, a függetlenként induló Emmanuel Macron, a szocialista kormány volt gazdasági minisztere. A felmérések szerint az első fordulóban másodikra helyre várt 39 éves nős politikusról a közösségi oldalakon elterjedt az a pletyka, hogy „kettős életet él Mathieu Gallet-val”, a francia közrádió elnök-vezérigazgatójával.

 

 

Gazdaság:

 

Az államháztartás központi alrendszere 123,4 milliárd forint többlettel zárt januárban, ami kedvező a tavaly januári 92,4 milliárdos többlethez képest – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium. A központi költségvetés 65,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 32,0 milliárd forintos többletet mutattak. A 2017-es kedvező makrogazdasági előrejelzések mellett az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél reális és teljesíthető.

 

Minden eddiginél több külföldi működőtőke érkezett Magyarországra 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség támogatásával, és már látható, hogy az idei első negyedév is jól alakul majd – mondta Ésik Róbert, a szervezet elnöke. Tavaly 71 beruházási projekt esetében született pozitív döntés, ezek eredményeként több mint 3,243 milliárd euró, azaz mintegy 1002 milliárd forint értékű külföldi működőtőke érkezett Magyarországra, és 17 647 új munkahely jön létre.

 

Idén erősebb lehet az ipari termelés bővülése, mint tavaly, a következő hónapokban újra élénkülhet a termelés. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta: az ipar teljesítményére a tavalyi év egészében jellemző hullámzás a decemberi adatokra is hatással volt. Idén erősebb ipari termelés növekedésre számít, mint 2016-ban, azonban a világgazdasági konjunktúrát övező kockázatok miatt nem számol jelentős ipari fellendüléssel. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kifejezetten kedvező konjunktúramutatók ellenére tavaly gyenge teljesítményt nyújtott az ipari termelés, ezen belül pedig különösen gyenge volt a járműgyártás kibocsátása, amit részben a hazai autógyárakban elvégzett modellfrissítések is okozhattak.

 

Sport:

 

A nemzetközi Sportdöntőbíróságnál fellebbez hat orosz sífutó, akit a sportági világszövetség ideiglenesen eltiltott a versenyzéstől a doppingszabályok megsértése miatt. A világszövetség megerősítette az érintettek még decemberben elrendelt felfüggesztését, akik jogi úton szeretnék elérni, hogy indulhassanak a február 22. és március 5. közötti finnországi világbajnokságon.

 

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Roger Walkowiak, a Tour de France kerékpáros körverseny legidősebb győztese. A lengyel családból származó francia kerekes 1956-ban győzött a Touron, s azóta ő volt a korelnök, hogy a svájci Ferdi Kübler, az 1950-es körverseny első helyezettje tavaly decemberben 97 esztendős korában meghalt.

 

Időjárás és könnyű:

 

Szerdán a Dunántúlon többnyire fátyolfelhős idő valószínű, középen és keleten pedig erősen felhős lesz az ég, és csak rövid napos időszakok lehetnek. Keleten kezdetben néhol gyenge havazás, hószállingózás előfordulhat. Az északi, északnyugati szél megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -7 fok között várható, északkeleten lesz enyhébb a hajnal. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +4 fok között alakul – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Folyamatosan melegszik a svájci Alpok permafrost (állandóan fagypont alatti hőmérsékletű) rétege. Az állandóan fagyott réteg egy részének hőmérséklete 10-20 méteres mélységben több helyen új rekordszintre emelkedett a mérések 10-25 évvel ezelőtti kezdete óta – közölte a svájci tudományos akadémia. A Zermattnál lévő, 3400 méter magas Stockhorn csúcsnál például a mélyben 2011 októberben mért mínusz 2,6 Celsius-fokos hőmérséklet 2016 októberére mínusz 2 Celsius-fokra emelkedett.