Több témában az államtitkárral

Több témában az államtitkárral

Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár aktualitásokról beszélt. Szóba került az OLAF jelentés ügye, a Modern Városok Programjának szegedi állomása, az orosz elnök látogatása és természetesen sok az Európai uniót és Magyarországot is érintő kérdés.

 

Van egy városi legenda, ami szerint nem lesz elegendő gáz. Mi ebből az igaz?

Meg kell erősítsem azt, amit a fejlesztési államtitkár elmondott: a magyar gázkészletek, a gáztározókban elraktározott gázmennyiség elegendő arra, hogy a lakossági ellátás megoldott legyen. Ha jól tudom, akkor a napi gázfogyasztás csak harmada annak, amit a gázkészletek teljesíteni tudnak egy napra. Ki lehet jelenteni, nincs ok az aggodalomra. Az NFM, a kormányzat kézben tartja az ügyeket.

Mennyire tartják kézben a metróügyeket, kezdve az OLAF jelentésével. Többen is azt nyilatkozták, hogy az ominózus jelentés nem titkos, nyilvánosságra hozható.

Én csak meg szeretném kérdezni azokat a képviselőket, akik azt mondják, hogy ez nem titkos dokumentum, hogy akkor miért nem hozzák nyilvánosságra?

Mi az, amit lehet tudni, mi az, amit még Ön nem mondott el a jelentéssel kapcsolatban?

Kevés ilyen dolog van, hiszen az, amit eddig a Miniszterelnökség kommunikált, az azokra a dolgokra vonatkozik, amik a sajtóban is megjelentek, hiszen a hat éve tartó nyomozás bizonyos dokumentumait a közvélemény is megismerhette. Az OLAF jelentés annyiban új, hogy egy bűnügyi nyomozást zár le, megállapítva azt, hogy különböző baloldali politikusok, a baloldalhoz köthető üzletemberek, nagy nemzetközi cégek hogyan loptak el, csaltak el, szabálytalanul használtak fel rengeteg pénzt.

Honnan lehet tudni, hogy ezek a nemzetközi cégek baloldaliak voltak?

Azt látjuk, hogy ezek a cégek milyen más baloldali kormányzatoknak dolgoztak Európa több országában. Tendenciózusan sok a párhuzam, ezért állja meg a helyét az, amit Lázár János miniszter úr mondott, miszerint itt egy nagy nemzetközi baloldali bűncselekményről van szó. Az egy másik kérdés, hogy büntetőjogilag melyik városvezetőnek, melyik városvezető által kinevezett cégvezetőnek, a kormány korábbi tagjainak melyiknek áll fenn a felelőssége. Egyértelműen látszik a 2010 előtti ügyben, hogy Magyarország legnagyobb uniós fejlesztési ügye volt a metróberuházás, ami egyben a legnagyobb korrupciós ügye is volt.

Ha megállapítják a felelősséget, akkor számon lehet rajtuk kérni a pénzt?

Azt gondolom, hogy igen, az egy másik feladata lesz a kormánynak, hogy az erre felhatalmazott szervek, azt amit még most gyanúként állíthatunk, hiszen a nyomozati szakaszt követően az igazságszolgáltatás másik szintjére kell ennek kerülnie, de az látszik, mely cégek, mely személyeken keresztül mennyit tüntettek el. Innentől kezdve az is látszik, ha kért okoztak az európai, a magyar adófizetőknek, akkor kik azok. akiknek ezért helyt kell állniuk.

A 4-es metró ügye régóta tart, nem adott ez lehetőséget bizonyítékok eltüntetésére és az OLAF vizsgálata behelyettesíthető más szervek hasonló munkájával?

Az OLAF az Európai Unió csalás elleni szerve, gyakorlatilag egy bűnüldöző szervezet, ugyanúgy vizsgálódnak, mint ahogy egy rendőrség is megteszi. Kihallgatásokat folytatnak, együttműködnek más szervezetekkel különböző tagállamokban, rendőrségi eljárásokat folytathatnak le, dokumentumokat kérhetnek és kaphatnak. A jelenlegi vizsgálati anyag egy négy éves vizsgálat összefoglalója, mindegyik bizonyítási, rendőrhatósági eljárást tartalmazta. Volt benne kihallgatások, iratlefoglalások, helyszíni ellenőrzések, egy teljes palettát dolgoztak fel, fontos megállapításokat tettek. Meg vannak nevezve azok a magánszemélyek például, akik az állam nevében eljárva aláírtak olyan teljesítési igazolásokat szállítócégek irányába, nagy cégekről van szó, amelyeknek az aláírók magáncégei alvállalkozói voltak.

Mi lesz azokkal, akiknek a felelősségét megállapítják?

Magyarország egy jogállam, minden hatalmi ágnak megvan a felelőssége, így az igazságszolgáltatásnak is. Ha bárkiről bebizonyosodik a gyanú, úgy ő börtönbe megy majd.

A miniszterelnök nemrégiben járt Szegeden, a Modern Városok Programja keretében. Sok időn át tartott a szervezés, de végül találkozott a polgármesterrel. Történtek megállapodások is, ezek mikor realizálódnak majd?

Miniszterelnök úr és a polgármester úr egy komplett fejlesztési csomagot, ez öt részelemből áll. Vannak a város megközelíthetőségét tartalmazó fejlesztések, ilyen a 47-es út gyorsforgalmivá tétele, ez a Szeged-Debrecen úthálózathoz tartozik, de ebben szerepel még a Szeged-Makó vasútvonal felújítása, itt szerepel még a szegedi repülőtér fejlesztése is. Szerepelnek olyan fejlesztések is a csomagban, ami a város belső közlekedéséről szólnak, például azt a célt tűzte ki maga elé a város a kormánnyal együttműködve, hogy Szeged legyen az első olyan magyar város, amelyik tisztán elektromos alapon tervezi meg a tömegközlekedését. Ez jelenti a villamos- és a trolihálózat fejlesztését és elektromos autóbuszok beszerzését, illetve egy okosváros koncepciót is tartalmaz, amiben a tömegközlekedési eszközökön és a köztereken ingyenes internetes hozzáférést biztosítanak. Vannak olyan beruházások, amelyek a várost szerkezetileg érintik, ide sorolható egy új közlekedési csomópont megépítése, ami összefogja a vasúti és a Volán közlekedést, így az üresen maradó tereket lehet közparkká tenni. Ebbe van benne az Európai Unió egyik legnagyobb tudományos beruházása a szuperlézer központ is, ennek a fejlesztése és egy tudományos ipari park felhúzása. Szerepel még a csomagban egy jelentős élelmiszeripari fejlesztés, a Pick, mint az élelmiszeripar zászlóshajójának a gyártási kapacitása bővül majd ki kormányzati támogatással. Ez azért is jelentős, mert az országnak azon részéről beszélünk, amelyik jelentős mezőgazdasági múlttal rendelkezik, a mostani megállapodás a térségre is hatással lesz a környező megyékre is. Végezetül jelentős sportfejlesztésekről is megállapodott a miniszterelnök úr és a polgármester úr, ezek egyik része egy új atlétikai központ létrehozásáról szól, a másik meg egy nagy befogadóképességű uszoda felépítéséről. Ami a dátumokat illeti, a különböző beruházások különböző időt vesznek igénybe, a teljes csomag nagyjából 2025-ig fejeződik be, az indulás idén kezdődik, vannak olyan beruházások, amik már elő vannak készítve, amik a szükséges közbeszerzési eljárások után már el is indulhatnak, vannak olyanok, amelyek még tervezési szakaszban vannak, de már ezeket is a magyar kormány állja költségvetési támogatásból.

A Miniszterelnökség közvetve, de mégis említésre került az Antall József Tudásközpont körül kialakult esemény kapcsán, ahol az intézmény igazgatója a fenntartóra hivatkozva jelezte a munkatársaknak, hogy mit nem lájkolhatnak a közösségi oldalakon. Mit tud erről mondani?

Azt, hogy említve lett a Miniszterelnökség. Nem reagáltunk, egy intézménynek a belügye, hogy milyen belső protokoll szabályokat követ, a magyar kormány semmilyen elvárást nem fogalmaz meg egyetlen intézménnyel szemben, amelyik támogatást kap, kaphat. Az Antall József Tudásközpont belső etikai szabályzata az ő ügyük.

Mire készül a kormány az orosz elnök, Putyin látogatása kapcsán?

A jelenlegi világpolitikai helyzetben senkiben sem merül fel kérdésként, hogy a közép-kelet-európai uniós és az azon kívüli európai országok a helyzete újraértékelődik. Valamilyen együttműködésre szükség van az Orosz Konföderációval, ebben a tekintetben az egy kiemelkedő történet, hogy Putyin elnök úr már másodjára jön el Budapestre. Magyarország egy nagyon komoly kezdeményezője, annak a közép-kelet-európai kezdeményezésnek, amely nagyon hamar felismerte az a helyzetet, hogy milyen károkat okoz nekünk egy Oroszországgal szembeni gazdasági szankció. Hiába értünk egyet azokkal az okokkal, amiért ezt a lépést meg kellett hozni, nem gondoljuk, hogy ez a helyes lépés. Erről és más komoly relevanciával bíró dolgokról is folynak majd tárgyalások a miniszterelnök úr és elnök úr között.

Mikorra várható a miniszterelnök úr amerikai látogatása?

Amikor ez aktuális lesz, akkor bejelentjük.

Ugyan most nagy hidegek vannak, de ettől függetlenül továbbra is érkeznek migránsok. lesz újabb kerítés a magyar határon? Itt kell megjegyezni, hogy az izraeli miniszterelnök más elismerését fejezte ki az új amerikai elnöknek a mexikói határra felhúzandó fal terve miatt.

Azt bizton merem állítani, a magyar határon lévő kerítés megvédett eddigh minket, elegendő csak a számokat nézni, összehasonlítva a kerítést megelőző és az azt követő időszakokat. Azt kell tudomásul venni, aki bármilyen szinten is megszólal a közélet kérdéseiben, nagyon fontos a politikailag korrekt kommunikáció, azonban ennél fontosabb, hogy egy kormány teljesítse a választóknak tett ígéretét. Ez a kormány arra esküdött fel, hogy megvédi a magyar embereket, Magyarországot. Ha ehhez ilyen eszközöket kell használnia, akkor ezt kutyakötelessége megtenni. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország megfeledkezne azokról a kötelezettségeiről, amit az emberiesség alapján megfogalmaznak vele szemben. Ha valaki a magyar emberek segítségét kéri, mert háborús menekültként, gazdasági migránsként úgy véli, a lehetőségei Európában jobbak, akkor neki meg kutyakötelességei tiszteletben tartani azokat a szabályokat, amik itt uralkodnak. Ha valaki menekültként érkezik a magyar határra, a schengeni közösség határára, akkor nagyon világos szabályok alapján kaphat bebocsátást. Aki ezt nem tartja be, az illegális bevándorló, akivel szemben azokat az eljárási elemeket kell foganatosítani, amit bárkivel szemben megtesznek a világ bármely országában. Álszent politikai magatartás az, ami ma Magyarországgal szemben megtörténik. Senki nem mondja azt, hogy a kerítést szeretni kell, de vannak olyan biztonsági kockázatok, fenyegetettségek, ahol határozott, drasztikus eszközöket kell alkalmazni. Visszatérve, a magyar kormány arra esküdött fel, a magyar emberek biztonságát, életkilátásait tekinti elsődleges feladatának.

Martin Schulz távozott az Európa Parlament éléről, a német választásokon méretteti meg magát, de az is lehet, hogy ő lesz az új német külügyminiszter. mennyire lesz ez jó Magyarországnak?

Németország és Magyarország viszonya jó kell hogy maradjon, a két ország gazdasági érdekei ezt szükségessé teszik. Lehet, hogy az eltérő értékvállalások alapján lehetnek majd összeütközések, de a Németországgal való viszonyunk jó lesz, majd a német választók meg eldöntik, milyen politikai erőnek adják saját sorsuk kialakítását. Azt látjuk, ha a német közvélemény azt választja, amit prognosztizálni lehet, akkor a magyar kormánynak a már meglévő jó együttműködést tovább tudja erősíteni.

2020 után új agrártámogatási rendszer lép életbe Európában. Ez mennyire befolyásolja majd Magyarország helyzetét.

Nagyon. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország egy agrár-ipari ország volt, amelyik jelentős pozíciókat vesztett 1990 és 2010 között, mi ezt próbáltuk visszájára fordítani, amikor egy teljesen új rendszerben próbáltuk elosztani az uniós és a hazai támogatásokat. A cél az, hogy egy olyan agrárközösséget lehessen létrehozni Magyarországon, ami a foglalkoztatásban azokon a területeken, ahol a foglalkoztatási szint nagyon alacsony, ahol a szakképzett munkaerő nagyon alacsony szinten áll rendelkezésre, tudjunk valódi életperspektívát nyújtani. Ezért kellett a kisgazdaságokat, a családi gazdaságokat megerősíteni. Most arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokkal ezeket a cégeket, családi vállalkozásokat technológiailag is felfejlesszük. Az új európai agrárpolitikai az alapvetően nagy agrárországok véleménye mentén kezd kialakulni, de ha visszatekintünk a 2010-12-es időszakra, akkor ezt a közép-kelet-európai országok agrárpolitikusai befolyásolni tudták. Mi most is arra készülünk, hogy ellent tudjunk állni ennek a nyomásnak és a nemzetállami érdekeket előtérbe helyezzük.

A Brexit mindezt mennyire befolyásolja majd?

Itt két kérdés merül fel. Az egyik egy nagyon kemény húsbavágó pénzügyi kérdés. A britek kilépése mennyire csökkenti majd az európai közösség fejlesztési kaszáját, így az agárkasszát is. Ez egy rövidtávú kérdés. A másik kérdés az, hogy az európai közösség milyen megállapodást tud kötni a britekkel, miután már nem lesznek tagok, de szoros együttműködésben maradnak az EU-val.

Lesz ilyen megállapodás vagy az államok külön-külön állapodnak majd meg?

Biztosan lesz közösségi megállapodás. Ha az európai közösség nem ismeri fel, hogy a britekkel való megállapodás legalább annyira európai  érdek, akkor nagyon jelentős piacokat veszíthetnek. Ebben az esetben az egyes tagállamoknak kell külön megállapodniuk. Ám mégis a közösség érdeke, hogy a britekkel egy jó viszony maradjon fenn, ez lehet a garanciája annak, hogy többek között a magyar állampolgároknak a szerzett jogait akkor is meg lehessen őrizni Angliában, ha már a britek nem részei az európai közösségnek.

Anglia Kanadával és az Egyesült Államokkal megállapodik agrárügyekben. Kanada az EU-val is megállapodik majd, ez mennyire befolyásolja majd Magyarország helyzetét?

Ezek a megállapodások a génmódosított élelmiszerekről szólnak, Magyarország, a magyar kormány alapelvnek tekinti a GMO-mentes élelmiszereket. Ebből ne lehet engedni! Tudni kell, a mezőgazdaságban is sok kérdés merül fel, ezek egyik a túlnépesedésből eredeztethető, hogyan leszünk képesek a milliárdokkal növekvő népességet eltartani. Ennek két útja van, egyik a génmódosított élelmiszereké, melyeknek az adott területre vonatkozó termelékenységi hatékonysága jóval magasabb, de ugyanilyen nagyobb hatása van az egészségre való ártalmasságának. A másik út a precíziós mezőgazdaságé, amelyik okosabban használja fel a rendelkezésére álló területet, azt gondolom, Európának ebbe az irányba kell elindulnia. Ez egy nagy szakmai vita lesz, de első körben ez egy értékvállalási vita, ez majd befolyásolni fogja, hogyan alakulnak majd különböző szabadkereskedelmi megállapodások. Valamilyen együttműködésre szükség van, de úgy, hogy az európai közösség államai nem adják el a szuverenitásukat.

Az új amerikai vezetés megfogalmazta elvárásait a NATO tagországaival szemben, a hadi kiadások tekintetében, hiszen minden országban a GDP 2%-át kell elérni. Mi teljesítjük majd ezt? Lázár János már beszélt arról, hogy a hadiipart fejleszteni kell. Hol tartunk most?

Az Egyesült Államok problémája érthető a NATO működése kapcsán. Miniszterelnök úr nem véletlenül ment ebben az ügyben is előre, megfogalmazva egy közös európai hadsereg gondolatát, hogy legyen erről vita. Az egy másik kérdés, hogyan fog ez működni, milyen teljesítőképességgel. Az biztos, az amerikaiak részéről jopgos az elvárás, hogy több agilitást szeretnének látni, hogy a NATO szegényebb tagjainak a kormányai valóban elkötelezettek abban, hogy a rendelkezésükre álló haderőt megújítsák. Nem véletlen, hogy szimbolikus jelentősége van a magyar haderő közel-keleti jelenlétének, ahogy annak is, miszerint megújítjuk a Magyar Honvédséget, ebben a tartalékosok képzése is benne van, ahogy a technológiai fejlesztések tekintetében meglévő nyitottságunknak is. Ez mind elköteleződés abban a tekintetben, hogy Magyarország a lehetőségeihez képest igyekszik teljesíteni azt a kötelezettségét, ami a NATO tagságából fakad.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter