Irányváltás, átláthatóság a fővárosi zsidó életben
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke beszélt az átláthatóságról, a zsidó gyermekek támogatásáról, a zsinagógák és a temetők felújításáról. A budapesti elnököt Breuer Péter és Szakonyi Péter, a napi.hu munkatársa faggatta.
Januárban megemlékezések zajlottak Budapesten, de úgy tűnik, elkülönülten emlékeztek a zsidó szervezetek. Ön szerint ennek mi az oka?
A BZSH már évtizedek óta január 18-án, a gettó felszabadításának emléknapján tartja a rendezvényét. Én azzal nem kívánok foglalkozni, hogy más zsidó szervezetek mikor tartják a rendezvényeiket, ugyanolyan joguk van ilyen megemlékezést szervezni, mint akármelyik más magánember, szervezet.
Az idei megemlékezésem sok embernek hiányzott az Alekszandrov Együttes kórusa, amelyik két évvel ezelőtt lépett fel. Idén nem történt semmi ilyen különlegesség?
Az egy egyszeri alkalom volt, idén az orosz nagykövetség katonai attaséja jött el és koszorúzott a gettó falánál.
Előfordulhat esetleg, hogy a csütörtökön Magyarországra látogató orosz elnök is elmegy Önökhöz?
Erről nem tudunk, eddig erre nem is volt példa. Voltak azért mások, hiszen meglátogatott minket Merkel kancellár, Károly walesi herceg és mások is.
Önök nemrégiben saját kezükbe vették a turisztikai szolgáltatások szervezését. Mit gondol erről?
A döntéshozókat a hatékonyság és az ésszerűség vezérelte abban, hogy ezt a feladatot saját szervezettel lássuk el. Hosszú éveken keresztül egy külsős cég szervezte ezt. Most ezt a lépést annak érdekében hoztuk, hogy a bevételeink, a gazdálkodás átlátható legyen.
De az eddigi vállalkozó jól működtette a rendszert és az egyik leglátogatottabb hely lett a Dohány utcai zsinagóga.
Ma is az, ám most a bevételeink is nagyobbak, mint annak előtte, megközelítőleg huszonöt százalékkal, úgy, hogy a jegyek ára a tavalyi évhez képest nem emelkedtek, egyszerűen csupán hatékonyabban tudja a belső szervezet ezt a feladatot ellátni, a saját hasznát nem realizálva.
Gondolkodtak már azon, hogy a Bazilika, a Mátyás templom és a Dohány utcai zsinagóga valamennyire is együttműködjön látogatószervezési szempontok alapján?
Ez egy jó együttműködése lenne, függetlenül attól, hogy melyik épület melyik egyházhoz tartozik.
Említette az átláthatóságot. Lehet tudni, hogy mekkora volt a Dohány utcai zsinagóga látogatottsága és ez mekkora bevételt generált?
Elöljáróban csak annyit, hogy a Dohány utcai zsinagóga a világ második legnagyobb ilyen helye, ami mindig is egy kiemelt turisztikai célpont volt. A trend növekvő, az elmúlt két évben több mint húsz százalékkal emelkedett a Dohány utcai zsinagóga bevétele, idén közel 5-600 millió forintos bevételt tudunk realizálni a tervek szerint.
Mennyivel emelkedett a színvonala, mennyivel jobban tudják a turistákat kiszolgálni, mint eddig?
Átgondoltabb lett a zsidónegyed látogatottsága, ezen belül a Dohány utcai és a Rumbach utcai zsinagógáké is. Régebben az eddigi szervező nem állt kapcsolatban a jegyárusító rendszerekkel, mi már bevontuk az egyik céget, bárki bárhogyan vesz jegyet, az interneten vagy a helyszínen, minden mozgás elektronikus úton követhető.
Nemrégiben hallottam, hogy a zsidó múzeum családfakutató részlegét sokan keresik fel a világ minden tájáról, hogy felkutassák a gyökereiket. Az itteni szakemberek szinte minimális információk alapján is képesek segíteni, mindezt valami egészen minimális összegért, holott másutt az ilyen szolgáltatásokért komoly pénzeket kérnek. Nem fordult meg a fejükben, hogy esetleg itt árat emeljenek, hiszen ezt a szolgáltatást elsősorban külföldiek veszik igénybe?
Ez nem üzleti szempont által vezérelt dolog, ez egy szolgáltatás. Egy kiegészítés, ha azt nézzük, hogy normális viszonyok között átadódnak családi emlékek generációról generációra az jó, de ebben az esetben ez a lehetőség megszűnt, hiszen megszakadt a lánc. Ezért ez egy alapvető tevékenysége a Mazsihisznek, a BZSH-nak, hogy valahogy pótolja a megszakadást.
A bevételekből is támogatják a zsinagógákat, azok működését. Budapesten hány zsinagóga működik?
Tizenhat működő körzet van Budapesten a BZSH ernyője alatt, ezek bármelyikébe elmehet bárki az imaidők alatt, természetesen tiszteletben tartva a vallási előírásokat.
A zsinagógákban kell világítás, fűtés, kellenek biztonsági emberek. Mindezeket a költségeket is a Dohány utca bevételéből fizetik?
Nem, az egész költségvetési struktúra másként épül fel. Egyrészt az államtól járadék formájában kap a Mazsihisz egy jelentős összeget. Minden történelmi egyház kap az államtól egy ilyen jellegű támogatást. Ennek az a lényege, hogy részben azok az ingatlanok után, amelyek régen az egyház tulajdonában voltak, de ide sorolhatók még ingóságok is, amelyek a kommunista rendszer idején elvételre kerültek, az állam az egyházak kárpótlásáról szóló törvényben rendezte ezeket a kérdéseket. Valamit természetben adott vissza, míg másokat pedig pénz formájában.
Nemrég olvashattunk a Mazsihisz legújabb akciójáról, aminek értelmében úszásoktatást szerveznek a zsidó gyermekek számára.
Ez egy komoly súlyponti változás eredménye, nagyon fontos számunkra a fiatalok nevelése, a gondoskodás az utánpótlásról, így tettük lehetővé az általunk fenntartott intézményekbe járó gyerekeknek az úszásoktatást, de mellette még gondoskodunk azokról a gyerekekről is, akik a bar micvo, bat micva korba léptek, ajándékot adunk, ami segíti őket a napi hitgyakorlásban. Kapnak a fiúk egy imakendőt, imaszíjat, egy imakönyvet, ez utóbbit a lányok is megkapják, így megerősítve az identitásukat.
Említette a Rumbach utcai zsinagógát is, ami mostanában többször is szerepelt a híradásokban, hiszen felújításra kerül. Mi lesz a sorsa ezt követően, kapcsolódik egy már meglévő intézményhez vagy netát egy teljesen új entitás jön majd létre itt?
A Rumbach utcai zsinagóga építészeti szempontból az egyik legkiválóbb építészeti alkotás, ami évek óta méltatlanul romos állapotban van. Úgy tűnik, az állam segítségével ebben az évben megkezdődhet a zsinagóga felújítása. Le kell bonyolítani a közbeszerzési eljárást, ami a Mazsihisz ír ki. A kormány erre az évre, illetve jövőre biztosított forrást, ami azonban csak a fele a teljes külső felújítással és a funkcióváltással összefüggő munkáknak.
Honnan lesz pénz a másik felére?
Van ígéretünk arra, hogy uniós és hazai forrásokból is majd biztosítva lesz az összeg, ez teljesen megközelítőleg 3.5 milliárd forint lesz. Ami a funkcióváltást illeti, egyrészt teljes mértékben megújul az épület, így bármilyen hitéleti célra igénybe lehet majd venni, de nem ez lesz majd a fő funkciója. Egy olyan közösségi teret kívánunk itt létrehozni, ahol bemutatjuk miként is zajlott az együttélés a zsidók és nem zsidók között az elmúlt évszázadok alatt.
Akkor ez majd a Sorsok Háza, más néven a józsefvárosi projekt helyett valósul majd meg?
Ebbe most nem lenne szerencsés belemenni, egy dolog kétségtelen, az állam felismerte ezen épület felújításának a jelentőségét, megadva hozzá a szellemi és anyagit támogatást. A többi meg már „csak” rajtunk múlik, milyen tartalommal és hogyan töltjük meg, egy biztos, a Zsidó Múzeumnak lesznek itt időszakos rendezvényei.
Ön régebben szerepet vállalt a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs központ létrehozásában. Járt mostanában arra? Mi lehet az oka annak, hogy jóval kisebb a látogatottsága, mint a Terror Házának? Van tennivalója a Mazsihisznek, a BZSH-nak?
Természetesen jártam ott többször is. Ami az intézményt jelenti, ez egy állam által finanszírozott önálló szervezet. Nekünk itt a szerepünk annyi, hogy az itt működő kis zsinagógát fenntartsuk az ottani kis közösségnek.
Ha már zsinagóga, a tervek szerint egy új zsinagóga építését tervezik Csepelen. Ön szerint szükség van erre?
Dél-Pesten van egy közösség, amelyik nagyon sok viszontagságon ment át, mindenféle ideiglenes, bérelt helyeken működtek, működnek. Számomra nem kérdés, hogy kell egy normális épületet biztosítani a számukra.
Mikor lesz ott épület, nemrégiben beszéltem a tervezővel, aki még csak a makettet tudta megmutatni.
Csepel teljes támogatásáról biztosította az építkezést, egy nagyon jó helyszínt biztosítva, a makettet látva, nagyon jó az épület is. Nagyon bízom benne, hogy a kormány kifejezi a közeljövőben a határozott szándékát ennek a felépítését illetően, saját erőből ezt a beruházást mi nem tudjuk megvalósítani. Egy biztos, ennek az új zsinagógának létjogosultsága van Budapesten.
Ma 1736 zsidó temető van az országban, amelyeknek a jelentős része elhanyagolt. A kormány ezek felújítására is biztosított forrásokat, de ez mire elegendő, hány temetőt tudnak felújítani, milyen ütemezésben a támogatásból?
A temetők napi karbantartása hihetetlen feladatot jelent, erre nincsen nagyon sok pénzünk. Az állami támogatás – ami fontos – az elhagyott temetők felújítására vonatkozik, a működő temetőket minden felekezetnek kötelessége a saját költségeiből fenntartani, a sírokat az utódoknak kell gondozni. A magyar zsidóságot tekintve nincsenek utódok, akik a sírokat gondoznák, így ez a feladat is a Mazsihiszre és a BZSH-ra hárul. Ez hatalmas összeg, a két szervezet teljes költségvetése sem lenne rá elegendő és mondjuk most csak a Kozma utcai temető sírjaira gondolok.
A Kozma utcai temető ravatalozója is eléggé lepusztult állapotban van, de sorolhatnám a többit is, mint a Farkasréti zsidó temetőt és a többit is akár. Mikor kerülhet sor ezeknek a felújítására?
A kozma utcai temető ravatalozójának, amely műemléképület felújításával kapcsolatban vannak terveink, az előkészítő munkálatok megkezdődtek már.
Budapestnek van egy nagyon szép zsidó temetője, a Salgótarján utcai, amelyik nemrégiben került a Nemzeti Örökség Intézet kezelésébe.
Ez egy zárt temető, ahol már régóta nem temetnek, ez a Kerepesi úti Nemzeti Sírkert része, ahol a XIX-XX. század fordulójának számos nagyja nyugszik. Itt a látogathatóság érdekében megtörténtek azok a munkálatok, amelyeket az életveszély elhárítása érdekében kellett elvégezni. Tudni kell, nagyon komoly műemléki értékű síremlékek találhatók a Salgótarján utcában, amik a nemzeti örökség részei, ezeknek a felújítása, karbantartása lett a NÖRI feladata.
2017-ben lesznek kiemelkedő eseményei a Budapesti Zsidó Hitközségnek?
Nagyon fontos annak az irányváltásnak a következetes véghezvitele, amit elhatározott a Mazsihisz és a BZSH, külön hangsúlyt helyezünk az oktatási színvonal emelésére, a Scheiberben tanterembővítést hajtottunk végre, az óvodánkban is kapacitást kellett bővíteni a létszámnövekedés miatt. Az oktatás másik fontos feladata, hogy olyan alapos vallási ismeretket oktató könyvek jelenjenek meg, el is indítottunk egy sorozatot.
Mi lesz az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemmel?
Az OR-ZSE egy nagyon komoly szemléletváltást kell végrehajtson annak érdekében, hogy a magyarországi neológ zsidóság vallási életét el zavartalanul tudják látni rabbikkal és kántorokkal. A jelenlegi vezetés ezen dolgozik. Az a költségvetési támogatás, amit részben az állam ad normatív támogatásként, másrészt meg az a pénz, amit a Mazsihisz biztosít, elegendő arra, hogy a feladatát ellássa az egyetem, de úgy gondolom, a jövőben fontos lenne a kor követelményeinek megfelelően egy szemléletváltás jöjjön létre.
Köszönöm a beszélgetést
Breuer Péter-Szakonyi Péter
