A zsidó történelem részben mindnyájuk története

A zsidó történelem részben mindnyájuk története

Holokauszt Emléknapja alkalmából megemlékezést tartottak a Páva utcai zsinagógában. A felszólalók mindegyike kiemelte, nem engedhető meg, hogy az emberiség elleni elkövetett bűntett megismétlődhessen.

Forrás: mit.huheti.tv

 

A holokauszt örök tanulság arra, kötelességünk nap mint nap küzdeni az előítéletek ellen, hogy az utánunk jövő, felnövekvő nemzedékek lelkét és gondolatait ne uralhassák többé a balhitek és kényszerképzetek – mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára a budapesti Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen pénteken.

Palkovics László hangsúlyozta: a holokauszt nemcsak a koncentrációs táborokat jelenti, hanem azt a félelmet, azt a tudatlanságot is, amely a gyűlölet, az antiszemitizmus táptalaja volt. Az államtitkár kiemelt kötelességnek nevezte, hogy az iskolában a gyerekek a tolerancia és az elfogadás szellemében nevelkedjenek, és tanulják meg, hogy az emberi élet és az alapvető emberi értékek védelmében mindig szót kell emelni.

Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete a megemlékezésen arról beszélt: a holokauszt nem csupán a zsidóság tragédiája volt, hanem “olyan kor, amikor a civilizáció megbukott, amikor a kulturális értékek semmivé lettek”. A nagykövet a megemlékezésen úgy fogalmazott: a hatmillió áldozat nem csupán egy szám, hanem a történelem első olyan kísérletének áldozata, amely egy népet akart eltüntetni a Föld színéről. Nem engedhetjük meg, hogy ez megismétlődjön – fogalmazott, hangsúlyozva, az akkori és a mai helyzet közötti különbségek egyike, hogy Izraellel “van egy otthonunk, van egy államunk, és sosem leszünk ismét védtelenek”.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt emelte ki, hogy néhány év múlva már nem lesznek köztünk a holokauszt szemtanúi, így “elkezdődik Auschwitz történelmének jövője”, és csak rajtunk múlik, hogy a fiatal nemzedékeknek lesz-e bármilyen kötődésük a történelem e szeletéhez. Hangsúlyozta, az emlékezés célja nem a sajnálat, hanem az, hogy “a gyűlölet ne terjedhessen el újra a népek között”.

Ahogy a legnagyobb hazai zsidó szervezet vezetője elmondta, „Rokonaink személyes emlékét talán nem lehet majd életben tartani, de a holokauszt eleven történelmi emlékezetét és annak tanulságait igen. Emlékeztetni kell a világot a szörnyűségekre: de ne a sajnálatért, hiszen Izrael Államának léte és népének büszkesége már ma sem sajnálatot váltja ki másokból. Emlékeztetni kell a világot a szörnyűségekre, hogy soha többé ne történhessen meg hasonló a jövőben. Hogy ne történhessen Srebrenica, vagy Ruanda, hogy a gyűlölet ne terjedhessen el újra a népek között, hogy ne hagyjuk, és ne csak akkor szóljunk, amikor a tömeggyilkosságokat már elkövették. Léteznek veszélyek, világos jelek, amelyek ellen minden embernek, zsidónak és nem zsidónak egyaránt küzdenie kell. Küzdeni a rasszizmus, a kirekesztés minden formája ellen, fellépni a diktatúrákkal szemben, s nem engedni a gyűlölet vírusának terjedését.” Külön beszélt a Mazsihisz elnöke az oktatás fontosságáról is, már az óvodák népének is tanítani kell, hogy valaha egy többkultúrájú társadalom népesítette be Magyarországot és Európát. Tudniuk kell a fiataloknak, hogy egykor Európa volt a zsidó élet középpontja, így a zsidó történelem részben mindnyájuk története. Heisler beszédét azzal zárta, hogy meg kell teremtenünk egy a holokauszttal számot vető, eleven és sokszínű magyar zsidó élet jövőjének alapjait.

A Páva utcai emlékközpont zsinagógaépületének karzatán rendezett emlékkiállítást megnyitva Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, fel kell emelnünk a szavunkat “egy tulajdonképpen kortalan múlt” ellen, hogy az soha ne ismétlődhessen meg.

A megemlékezés végül Nógrádi Gergely kántor imádságával zárult.