Váérá hetiszakasz 1. kommentár, 5777. Tévét 24 Napi Tóra

Napi Tóra

x

Darvas István

K”K,

 

Váérá hetiszakasz 1. kommentár, 5777. Tévét 24.

 

„Szólt Isten Mózeshez és mondta neki: Én vagyok az Örökkévaló!” A Teremtő két legismertebb nevével találkozunk, Elohim (Isten), és Ádonáj (Örökkévaló). A rabbinikus irodalom a Mindenható két attribútumát véli e két név mögött, Elohim az ítélkező, Ádonáj pedig a könyörületes arcával fordul az ember felé. A pászuk szorosan kapcsolódik az előző héten olvasott párásá befejező mondataihoz. Emlékezhetünk, hogy Mózes ingerült kérdéssel fordult a Teremtőhöz: „Uram miért bántál rosszul a néppel, minek is küldtél engem? Amióta bementem Fáraóhoz, hogy szóljak nevedben, gonoszul bánik e néppel; de megmenteni, nem mentetted meg népedet”. E kérdésre az ítélkező Istennek kellene felelni, hiszen még Mose rábénunak sem volt joga ilyen éles bírálattal élni.  Azonban amikor az Örökkévaló beszélni kezd Mózeshez, akkor meglepő módon azt jelzi, hogy másik énjét mutatja, hiszen azt mondja: „Áni Ádonáj”, Én a könyörülettel teli Örökkévaló vagyok. Úgy tűnik, Isten felgerjedő haragja egyik pillanatról a másikra lecsillapodik, hűséges szolgájával a szeretet hangján beszél. Bölcseink szerint sokszor előfordul, hogy az ember megváltoztatja az isteni ítéletet, itt viszont Mose rábénu látszólag semmit sem tett,  mégis, mintegy varázsütésre változtatott Isten a döntésén. Vajon miért? Rási szerint az Örökkévaló így szólt: „Hűségesen megfizetem azok jutalmát, akik előttem járnak. Nem hiába küldtelek, hanem azért, hogy valóra váltsam szavaimat, melyeket az ősökhöz szóltam”.

Sávuá tov, jó hetet mindenkinek!