Raoul Wallenberg-díjjal tüntették ki Beer Miklóst és Hofher Józsefet

Raoul Wallenberg-díjjal tüntették ki Beer Miklóst és Hofher Józsefet 

Raoul Wallenberg-díjat vehetett át mások mellett Beer Miklós váci megyéspüspök és Hofher József jezsuita szerzetes január 17-én a Holokauszt Emlékközpontban. A kitüntetéssel azok tevékenységét ismerik el, akik a zsidók tízezreit megmentő svéd diplomatához méltó példát mutatnak humanizmusból.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Raoul Wallenberg próféta volt abban a korban, amelyben élt, és próféta ma is – fogalmazott köszöntő beszédében Langerné Victor Katalin, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára. A politikus szerint gyűlöletből nem lehet építkezni, ezért fontos, hogy évről évre az embermentőre emlékezve ünnepeljük a jelenkor hőseit, akik „békeidőben mutatják meg, nem lankadhat a lelkiismeret”.

Az államtitkár hangsúlyozta: hinni kell, hogy az ember együttműködésre, megértésre, szeretetre teremtetett, az emberszeretet pedig soha sem lehet idejétmúlt. Minél nagyobb az elesettség, annál nagyobb a szeretet jelentősége, mert az emberszeretetből embermentés lesz – mondta. Langerné Victor Katalin szerint a demokráciában is szükség van embermentőkre, hogy azok mellett is ki tudjunk állni, „akik vesztesei a mi jólétünknek és kényelmünknek”.

Raoul Wallenberg a humánum világszerte ismert lovagja – fogalmazott Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója. Szita Szabolcs úgy véli, a svéd diplomata emlékével együtt munkatársai emlékét is őrizni kell, azokét a fiatalokét és idősekét, akik vállalták azt, hogy embereket mentve az életüket kockáztatják az utcán, pedig nekik még diplomáciai mentességük sem volt.

Ezt követően átadták a Raoul Wallenberg-díjakat, amellyel a Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emmi díjazza azokat, akik tetteikkel, életútjukkal mutatnak példát humanizmusból.

Elismerést vehetett át Beer Miklós váci megyéspüspök, akit az elesettek érdekében végzett missziói szolgálata, elkötelezettsége, egyházújító tevékenysége és teljes életműve tett érdemessé erre. 2014-ben körlevelet adott ki, melyben hangsúlyozta az egyház felelősségét a cigány emberek sorsának javításában. „A cigányság nem maga kereste a nyomorúságát, de saját erejéből nem is tud abból kiemelkedni” – írta a körlevélben a püspök. Beer Miklós nemcsak szavakban, de tettekben is sorsközösséget vállal az elesettekkel: számos segítő program kezdeményezője, legutóbb a „Karolj fel egy családot!” program felhívása fűződik a nevéhez – hangzott el a méltatásban.

Beer Miklós a díjat megköszönve elmondta, hogy katolikus püspökként annak a Jézus Krisztusnak az evangéliumát képviseli, aki maga választotta ki, hogy gyermekként hova születik. A születés nem lehet előjog, de nem is lehet hátrány – tette hozzá a főpásztor.

Raoul Wallenbergnél szinte nem is lehet keresztényebb példakép, hiszen egész életét adta oda másokért – mondta el a Magyar Kurírnak Beer Miklós. – „Nem számolgatott és nem latolgatott, azt hiszem, ott akkor ő mindent odaadott.” Angelo Rotta szentszéki nagykövet, Wallenberg kortársa is hasonló módon mindent megtett a zsidókért – fűzte hozzá a főpásztor –, hogy mégsem él ennek emléke élénken a köztudatban, annak valószínűleg az lehet az oka, hogy ő nem erőszakos halállal halt meg.

Hofher József jezsuita szerzetes szintén az elesettekért végzett missziói szolgálatával és teljes életművével érdemelte ki a Raoul Wallenberg-díjat. A szerzetes először a Miskolc-Sajó menti térségben, majd Kispesten, azután Csobánkán végzett cigánymissziót, 2005 óta Budapesten, a jezsuiták Párbeszéd Házában vezet cigánypasztorációs műhelyt. Hofher József azt vallja, hiteltelenné válik az egyház, ha nem lesz a szegények egyházává is – hangzott el a laudációban.

Hofher József szerint óriási teher példaképnek lenni az ifjúság számára, ezt már fiatal jezsuitaként is megtapasztalta. Éppen ezért a jelenlevők imáit kérte, hogy minél jobban megvalósíthassa azt a jézusi mondatot: „Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért”.

Raoul Wallenberg-díjat kapott a menekülteket segítő tevékenységéért Békési Róbert tervezőművész-grafikus, aki immár másfél éve segíti a Magyarországra érkező menekülteket, együttműködve a Migration Aid segélyszervezettel, az Evangéliumi Testvérközösséggel és az Oltalom Alapítvánnyal. Gavallérné Kancsal Ágnest, a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatóját azért tüntették ki, mert hetedik éve segíti szervezőként a Raoul Wallenberg Egyesület vetélkedősorozatát, amely magyarországi és határon túli középiskolásokkal ismerteti meg a zsidó-magyar együttélést, az embermentés, a II. világháború és a holokauszt történetét.

Díjazták Járóka Lívia szociálantropológust, aki 2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti (EP) mandátumot, és ő lett az első roma származású nő az EP-ben. 2014-ben a politikai pályát elhagyva tehetségmentő egyesületet alapított, amely az egész család bevonásával próbál segíteni a szegénységgel küzdő gyerekeken. A Tan Kereke Egyesület (Cakra ucenia) munkáját is elismerték. A felvidéki civil szervezet – amelynek tagjai a szepsi cigánytelepen élnek és dolgoznak – a jogvédelem, a tanulás, a művészet, a sport eszközeivel mutat kiutat a telepen élőknek.

Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti Svéd Nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el, vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten.

A svéd hatóságok 2016 októberében hivatalosan halottá nyilvánították Raoul Wallenberget.

Fotó: Merényi Zita

MTI–Agonás Szonja/Magyar Kurír

KAPCSOLÓDÓ KÉPGALÉRIA